záróizom

Inkontinencia esetén a kontroll elvesztése a test záróizmai felett semmiféle nyomást nem bírunk elviselni, és nem vagyunk képesek uralkodni magunkon, minden spontán távozik. A vizelet a lélek elhasznált vize kicsordul, nem lehet visszatartani a hólyag záróizmának gyengesége miatt, a lélek telítettségét a test oldja meg. A háttérbe szorított lelki dolgok túlcsordulnak, menekülés a nyomasztó dolgok elől elillan. Az elengedés túl gyors és ellenőrizhetetlen, a széklet a végbélzáróizmok gyengesége miatt akaratlanul távozik, az árnyalakokat nem átvitt értelemben eresztjük útjukra, hanem testünkön keresztül, visszaesés a gyermekkor szintjére a kör nem a megfelelő szinten zárul be.

Inkontinenciánál a pelenkák visszatérnek, visszatérés a szobatisztaság előtti állapotba, tartás nélküli élet, nem uraljuk a helyzetet, elveszítjük tartásunkat. A változókor után nincs az életünkben visszatartó erő, az új életperspektíva még nem nyújt elég támaszt, ragaszkodás a már idejétmúlt anyaméhszerephez. Terhesség után még nem fogadtuk el egyedüllétünket testünkben, lelki támasz után kutatunk, amelyre még nem leltünk rá az új anyaszerepben, ragaszkodás a már idejétmúlt anyaméhszerephez.

Amit tenni kell!

Ne próbáljunk mindent az ellenőrzésünk alá vonni, tanuljunk meg elengedni. Vizelet, hagyjuk szabadon folyni az élet vizét, engedjük, hogy a lélek árja medréből kilépjen és túlcsorduljon; haladjunk az élet folyamával, ússzunk ösztönösen az élet árjával. Széklet, az anyagiak elengedése, vigyünk mozgást és folyást az árnyékvilágba. Legyünk ismét olyanok, mint a gyermekek, akik kontroll nélkül mindennek szabad folyást engednek, és aggodalom nélkül csak a pillanatnak élnek.