érelzáródás

Főként az alsó végtagokon jelentkező zsibbadás, hidegérzés, mozgással provokálható fájdalom. Gyakori a vándorló vénafal-gyulladás. Amikor a keringés teljesen elégtelenné válik, a végtag kifekélyesedik, elhal, gangrénás lesz. Más lokalizációban ritkább, ilyenkor a tünetek attól függenek, hogy melyik artériákban következett be az érelzáródás. Ennek megfelelően különböző szervek elhalásával kapcsolatos tünetek színezik a klinikai képet.

Buerger-kór: kis és közép nagy artériák, és vénák elzáródása dohányzás előidézte gyulladás következtében. Általában a karokban és a lábakban okoz vérkeringési rendellenességet, és kizárólag dohányosok betegszenek meg. A gyulladást a cigarettából származó, vérbe jutó irritáló anyagok okozzák. A karomban és lábamban érzett zsibbadás azt jelzi, hogy érzéketlenné akarom magam tenni azokkal az élethelyzetekkel kapcsolatban, melyek ezekhez a testrészekhez köthetők (pl. a láb a jövő történéseire utal). Ideje, hogy figyelembe vegyem a testem által küldött üzenetet, és hogy elfogadjam, tisztábban kellene látnom az életemmel kapcsolatban. Ha abbahagyom a dohányzást, csak jobban lehetek.

Érelzáródáskor az életenergia egyik csatornájának elzáródása, az életáram akadályozása.

Arteriális elzáródás esetén, zsákutcába került az életenergia a vér, kilátástalan élethelyzet, a vitalitás blokkolt, az érintett területen az elhalás veszélye fenyeget.

Vénás elzáródás esetén a visszerek elzáródása, az elvesztegetett életerő már nem tér vissza, többet adni, mint kapni, a lélek vizének elakadása az egész területen.

Ödéma a környező területeket elönti a lélek vize.

Amit tenni kell!

Több időt szakítani a dolgokra, lelassítani az élettempót, nagyobb figyelmet szentelni az adott területre, az életenergiát új utakra terelni, áthidalás. Hidakat építeni, kis lépésekkel haladni előre, időnként meg-megállni, és felmérni a helyzetünket, energiánkat, újrakezdés.

Az embólia által érintett szervek, életterületek eddigi energiaellátásával takarékoskodni.

Tudatosan és önszántunkból többet adni, mint amennyit vissza akarunk kapni, beosztani életenergiánkat életünk egész területén például a láb esetében az előrelépésre koncentrálni. Hagyni, hogy az élet nyugodtabban folyjon.

Gingko, páfrányfenyő Ginkgo biloba

A gingko vagy páfrányfenyő „élő kövület". A földtörténeti középkorban élt egyik növénycsalád utolsó képviselője. Ez az ősi, 40 méteres magasságig is megnövő fa jellegzetes formájú, legyező alakú levelekkel rendelkezik. Kétlaki növény, amelynek sárga, szilva alakú termésében fás mag található. Kínában és Japánban szent faként tisztelik. Taoista, buddhista és sintoista templomok mellé szokták ültetni. Nálunk arborétumokban, botanikus kertekben találkozhatunk vele.

A gingkó a kínai gyógyászatban ősidőktől fogva nagy jelentőséggel bír. A leveleiből készített kivonatokat bőrtisztítóként, vérellátási zavarok, idegesség és koncentrálási nehézségek ellen használták. Roston megsütött, éretlen magvai japánban afrodiziákumnak számítanak.

Ha sikerül friss magjához jutnunk, azt csak utóérlelés után ültessük el, tehát a második tavasszal. Védett, melegebb helyre van szüksége, ahol növekedéséhez kellő tér és nyugalom áll a rendelkezésére nemcsak néhány éven, hanem akár egy évszázadon keresztül.

Gyógyászati szempontból európai jelentősége is egyre nagyobb. Bebizonyosodott, hogy leveleiből számos érrendszeri megbetegedést gyógyító szer készülhet. Növeli az érfalak, a hajszálerek rugalmasságát, az érrendszer oxigénellátását, különösen figyelemre méltó, hogy a cukorbaj okozta érelzáródásokat, érfal-gyulladásokat gyógyítja, fokozza az agy vérellátását, a legkülönbözőbb, legnehezebben kezelhető érmegbetegedéseket gyógyítja anélkül, hogy mellékhatásai lennének, hogy magas vérnyomást idézne elő. Természetesen ezeket a készítményeket szigorúan csak a gyógyszeripar állíthatja elő, illetve orvos adagolhatja a rászorultaknak.

Magas koleszterinszint esetén az alapprobléma a magas stressz szint, amely a vérnyomás ingadozáson keresztül az erek belső falának károsodásához vezet. Eszeveszett védekezés, minden hasadékot, repedést elbarikádozni, elszigetelni és betömni. A túlterhelt energia útvonalakon egymást érik az építkezések és az útjavítást szolgáló akadályok. Az élet energiaáradata nagy mennyiségű tömítő és kötőanyagot, koleszterint szállít, így fennáll a közlekedési dugók kialakulásának veszélye, az artériák belső keresztmetszetének csökkenése, érelzáródás, torlódások és közlekedési blokkok infarktus, az ellátás megállása.

Amit tenni kell!

Magas koleszterinszint esetén megkeresni azokat a helyeket a lelki struktúránkon belül, ahol elszivárog a minket tápláló életerő, majd lezárni, eltömíteni ezeket. Meg kell tanulnunk megvédeni idegeinket a túlterheléstől és lelkünket a szó szoros értelmében vett lelki alultápláltságtól. A mindennapi túlélésért folytatott küzdelemben a konfliktusokat a testi szintről a szellemi lelki szintre helyezni, például megtanulni verbálisan kifejezni magunkat, ahelyett hogy az artériákban gondoskodnánk nyomásról és feszültségről.

Megkeresni azokat a pontokat, ahol szándékosan, újra és újra beszűkítjük életterünket, ellenállóvá válni a balesetekkel, illetve az élet váratlan eseményeivel szemben. Észrevenni, hol alakul ki átvitt értelemben útszűkület az energiaellátás útvonalain a megnőtt forgalomért és az elképesztő sebességért valahol fizetni kell, és ezt legtöbbször a szívügyek terén szoktuk megtenni.

Felismerni saját gyenge pontjainkat és régi sebeinket, időt hagyni a sebek begyógyulására, gondoskodni idegeink megerősödéséről acélhuzalhoz hasonló idegek kialakítása. A megelőző módszerek feleslegessé tehetik a kötőanyag koleszterin szállítását. A felgyorsult életvitel, ami a felgyorsult vérnyomáson is lemérhető, csökkenthető a forgalom csökkentésével. Az energia a megfelelő időben, a legnagyobb nyugalomban a lényeges területekre áramlik például a szívügyek, a belső előrehaladás, láb vagy a mindent magában foglaló belátás, agy területére.