Gyógynövények A-Z-ig
Nyugati és kínai gyógynövények ABC sorrendben. A kínaiak sok esetben, más terápiára használják a gyógynövényeket, mint az európaiak. Felhasználásukat mindenki saját felelősségére alkalmazhatja.
 |
Ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) az érdeslevelűek családjába tartozó, szárazabb, homokos talajon termő, kétéves növény.
Gyökere karó alakú, arasznyi hosszú. Szára 40-60 cm magas egyszerű. A tőlevelei és a szár alsó...
|
 |
Piros ebszőlő, édes-keserű csucsor Solanum dulcamara Erős hatású! A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, nyirkos helyeken, árokparton, füzesekben élő, felkapaszkodó szárú cserje,
Szára több méter hosszú is lehet,...
|
 |
Édesburgonya (Ipomaea batatas)
Különleges tulajdonsága: ugyan növénytani szempontból semmi köze a közönséges burgonyához, összetételét és főleg konyhai felhasználási lehetőségeit tekintve hasonló ahhoz, ezért érdekes...
|
 |
A régi görögök és a rómaiak az édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra L.) tonizálóként alkalmazták. A hinduk hittek abban, hogy tejjel elkészített italként fokozza a szexuális képességet. A kínaiak azt tartották, hogy erősekké és...
|
 |
Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare)
Kúszó, hengeres, csomósan tagozó gyöktörzséből arasznyi hosszú, felemelkedő, bőrszerű, szárnyasan szeldelt levelek nyúlnak ki. A levél fonákján, az erek mentén, spórákat látunk,...
|
 |
Édeskömény (Főnigli. Foeniculum vulgare Mill.)
Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett, illatos, évelő növény, néhol elvadult állapotban is...
|
 |
Égerfa (Alnus glutinosa Mézgás éger, jégerfa, berekfa, molfa)
Fekete-barna repedezett kérgű sudár fa, már ősszel bimbózó termős barkákkal. A levelek ék alakú visszás tojásdadok, kicsípett szélűek, az erekben barnás szőrök....
|
 |
Az egrest köszmétének is nevezik, népiesen meg piszkének, pöszmétének. A rebarbara és ribiszke mellett az egres a legsavanyúbb gyümölcsök egyike. A tüskés bokrok szőrös álbogyótermése igazi lekvárnak való, de ugyanolyan jó...
|
 |
Árnyas, nyirkos erdőinkben élő páfrányfaj az erdei pajzsika (Nephrodium filix mas Rich)
Mérgező!
Levelei 40-60 cm hosszúak, lándzsás kerületűek, egyszer vagy kétszer szárnyasan összetettek. A levél szárnyacskák fogasak vagy...
|
 |
Az erdőmesterfű vagy májusfű, szagos müge (Asperula odorata) a buzérfélék családjába tartozó, árnyas erdőkben, főként bükkösökben nagy állományokban termő, évelő illatos növény.
Gyökértörzse kúszó, vékony. Szára...
|
1. oldal / 2
