égési sebek

Megkülönböztethetünk kémiai, elektromos és termikus, azaz direkt hőhatás által okozott égési sérüléseket, melyek elváltozást okoznak a bőrön, és súlyos esetben a bőr alatti szövetekben is. Bőröm határvonalat képez belső világom és a külvilág között. Valami éget engem belülről: mély fájdalom, elfojtott intenzív vagy erőszakos érzések (düh, bosszúság, reménytelenség), és ezeket önbüntetés (égési sérülés) formájában magam ellen fordítom. Az égési sérülés a test számos részét érintheti (húst, szöveteket, testnedveket, néha a csontokat is). Az érzelmi vagy mentális égési seb fizikai formában igen erősen és agresszív módon jelenik meg. Meg kell vizsgálnom, hogy melyik testrészem égett meg. Ha a kezem, akkor valószínűleg bűnösnek érzem magam egy olyan dologgal kapcsolatban, amely éppen most történik az életemben. Ha a lábam sérült meg, az a jövőre utal. Talán „égek a vágytól", hogy megismerjek valakit, vagy egy helyzetet, ám közben félek is az újdonságtól. Vagy attól, hogy terveim füstbe mennek. Az is előfordulhat, hogy égető vágyat érzek egy szeretett személy iránt. Érdemes megvizsgálni az égési sérülés eredetéi is: a folyadék okozta (forrásban levő víz) égés viharos érzelmi reakcióhoz köthető, míg a szilárd anyagok (parázs, izzó fém) inkább mentális vagy spirituális síkon történt traumát jeleznek. Az égési sérüléseket súlyosságuk alapján is osztályozhatjuk (milyen mélységben okoztak kárt a bőrszövetben). A bőr felszíni rétegét érintő elsőfokú égési sérülések (leégés a napon) elégedetlenséget takarnak. A másodfokú égések inkább a lelkemet mardosó fájdalommal kapcsolatosak. A harmadfokú égés, amely a bőr teljes szerkezetét érinti, és akár elérhet egy izmot, int vagy szervet is, többnyire intenzív dühre, agresszivitásra utal, amely áthatolt mind a fizikai, mint a pszichikai védelmemen. A súlyos égési sérüléseket nem lehet mentális szinten megelőzni, de minden isteni tulajdonság (szeretet, gyöngédség, tisztelet) segítségemre lehet abban, hogy a tapasztalatot integráljam. Mostantól nemcsak a nehézségeket és a problémákat látom meg, hanem a szeretetei is az életemben. Megpróbálom minden megélt élethelyzetből és tapasztalatból tanulni.

Fejes saláta (Lactuca sativa)

Vasban, káliumban, kalciumban, magnéziumban gazdag, nyugtató, bőrpuhító, enyhén vágykeltő hatású.

A saláta legértékesebb hatóanyaga a levelek tejnedve, de többnyire a salátalevelet és a magokból őrölt port használják.

Egyéves termesztett konyhakerti növény, főgyökere kissé elágazó és hajszálgyökerek tömkelege nő ki belőle. Ebből fejlődik ki a széles, csupasz, egymásra boruló levelekből álló rozetta. A levelek formája a saláta fajtájától is függ.

A virágos szára rozettából nő ki, a növény sárga csöves virágokból álló fészkes virágzatot növeszt. A saláta (lactuca) név számos termesztett egynyári vagy kétéves salátafajtát jelöl, amelyeket elsősorban étkezési célra termelnek.

A leveleket a virágszár megjelenése és a keserű tejnedv kiválasztódása előtt kell leszedni.

A friss saláta fogyasztása vérszegénység, idegesség és székrekedés esetén hatásos, vérnyomást csökkentő tulajdonsága is ismert. A friss lé, a levelekből készült főzet és forrázat, a magokból őrölt por hatása megegyezik a friss salátáéval, de köhögés, asztma és reumatikus fájdalmak enyhítésére alkalmas. A levelekből készült borogatás a mellkasra helyezve csökkenti a köhögést. Lágyítja a nagy furunkulusokat. A növény főzetével az arc lemosását javasolják kivörösödött bőresetén. Ugyanebből a célból égési sérülésekre is alkalmazható a levelekből készült pép.

A konyhában nyersen és főve egyaránt használt zöldségféle.

A levelekből és a szárból kinyerhető a tejnedv, amiből napon megszárítva nyugtató és görcsoldó hatású gyanta lesz. Ha a saláta főzővizéből a náthás gyermeket megitatjuk, éjszaka könnyebben lélegzik, és az álmatlanságot is elűzi.

Golgotavirág, Krisztus koronája, Passiflora incamata

Ez a virágos kúszónövény kereszt alakú hármas levelei és a töviskoszorút jelképező koronája alapján kapta egykor a golgotavirág, Krisztus koronája nevet. Mi csak dísznövény változatát ismerjük, azonban az Andok indiánjai körében gyógynövényként volt ismert. Frissítő, nyugtató teát főztek a leveleiből, ugyanezeknek a leveleknek az őrleményét borogatás formájában vágott és zúzott sebek gyógyítására használták. A 19. században az álmatlanság, a nyugtalanság, a menstruációs fájdalmak, a hasmenés, az epilepszia és, a szamárköhögés elleni gyógyszernek tekintették. A levelek kipréselt levét bőr felszíni kezelésére (égés, forrázás) és fogfájás enyhítésére használták. Napjaink gyógynövény-szakértői elsősorban nyugtatónak és fájdalomcsillapítónak ajánlják.

Trópusi növényként évelő gyökeréről ágazó, gyorsan kúszó és növekvő indákat fejleszt, amelyek akár 9 méteres távolságra is elkúszhatnak. A matt zöld színű, 3-5 szegmensre tagozódó, mélyen hasogatott és csipkézett levelek 10-15 cm hosszúra is megnőnek. A mintegy. 7 cm átmérőjű, enyhe bíborvörös árnyalattal színezett, édes illatot árasztó fehér virágai májusban nyílnak, majd tojásnyi sárga vagy narancssárga, ehető, édes gyümölcsöt teremnek. Előfordulási helyein magról, zölddugványozással vagy őszi gyökérhajtással egyaránt jól szaporítható.

A golgotavirág olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek nyugtató hatással, más összetevői, pedig potenciát is serkentő hatással rendelkeznek. Több kutató szerint a növény „összetett hatást gyakorol a központi idegrendszerre. Ezért Európában számos nyugtató és fájdalomcsillapító készítmény alapanyaga.

Elsősegélyként kisebb vágott sebekre, gyengébb, kisebb égésekre morzsolhatjuk a leveleit. Forrázatát (ízletes és nyugtató, altató és szívroham-megelőző) úgy készítjük, hogy egy teáskanálnyi szárított golgotavirág levelet egy csésze, forró vízben 10-15 percig áztatunk. Terhes és szoptató nőknek nem ajánlott.

Káposzta, főzelék (Brassica oleracea)

Nálunk több fajtáját termesztik, mert kedvelt és kitűnő főzeléket szolgáltat. Itt a „savanyú" káposztáról lesz szó.

A savanyú káposzta készítésénél kevés sót szabad csak felhasználni. Borókát, szőlőt, esetleg bort szoktak némely helyen hozzátenni a készítésnél.

A savanyú káposztát nyersen gyomorrontásnál, különösen, ha az, romlott ételtől származott, a gyomor és beleket gyorsan tisztító hashajtó hatásánál fogva régóta használják. A káposztalének van meg elsősorban ez a tulajdonsága (Kat zenjammer). Az ágromlott nedvek, felgyülemlett gázok, kivezetését eszközli, miáltal végeredményben előmozdítja a vérképződést, a gyomrot erősíti. A nép köszvénynél savanyú káposzta kúrát tart.

Külső borogatásra is használják a savanyított káposztát levelével együtt, elhanyagolt, gennyesedő sebeknél, mert fájdalmat is szüntet. Ajánlják ezeket a borogatásokat égési sebekre és méhcsípésre is.