bélféregűző

A homoki szalmagyopár vagy sárga szalmavirág (Helichrysum arenarium) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, főleg a Duna-Tisza közének homokbuckás területein élő, fehéren molyhos, szőrös, évelő növény.

Szára 15-30 cm magas, egyenes, a virágzatban elágazó, soklevelű. Az alsó levelei lapát alakúak, a felsők szálasak. Fészkes virágzatai 10-20-asával tömött fürtben állnak.

A homoki szalmagyopár virágai világossárgák, a fészekpikkelyek maradók, hártyanercűek, sötétsárgák, júniustól őszig nyílnak.

A drog keserűanyagot, cseranyagot, gyantát, nyomokban illóolajat, helikrizin színanyagot, fitoszterint stb. tartalmaz. Teája epére ható, vizelethajtó, összehúzó hatású. Használják gyomorsavhiány, anyagcserezavarok, sárgaság, reuma, izületi bántalmak és érszűkület ellen. Bélféregűző hatása is ismert.

Kőris, magas vagy hegyi (Fraxinus excelsior Büdös kőrösfa, sebfa)

Magas fa, a levelek több kisebb, lándzsás levélkékkel. A termés hosszú hegyes vagy tompa csúcsú, töve lekerekített. A rügy fekete.

Nyirkos erdőkben gyakori, vagy ültetik.

Hatóanyaga: a kéregben fraxin, glycosida, a levélben inosit, mannit, quercitrin, csersav, illóolaj.

Reuma ellenes gyógyszer a levélből készült főzet, továbbá bélféregűző, lázellenes és hashajtó.

Macskagyökér (Valeriana officinalis Baldrián, fordulófű, gyökönke, Szt. Magdolnafű, római nárdus)

1 1/2 m magasságig megnövő növény, melynek levele páratlanul összetett, virágzata bogernyő, fehér vagy rózsaszínű virágú. Barnaszínű, gyűrűzött gyöktörzséből tarackok erednek. Gyöktörzse keserű, égető ízű, kellemetlen sajátságos szagú.

Hazánkban árkok mentén, napos, homokos helyen fordul elő.

Gyöktörzse képezi a drogot (radix).

Hatóanyaga: illóolaj, izóvaleriansav stb.

Az álmatlanság nagyra becsült, értékes gyógyszere, különösen, ha az ideges kimerültség és szellemi túlterheltség következménye. A gyökeréből készült teát (10-20 gr 1/4 l vízre) használjuk, melyet 5 percig főzünk és utána 5 percig, ülepítünk, vagy hideg vízzel 12 óráig állni hagyjuk, és akkor főzzük, esetleg csak forrázzuk. Ez enyhén izzasztó, vizelethajtó, idegnyugtató, ideges álmatlanságnál értékes, ártalmatlan szer. Szívnyugtató, amiért is elsősorban a szív ideges zavarainál, gyomorgörcsnél, ideges gyomorbajnál, kólika, felfúvódás és ideges fejfájásnál is sikerrel alkalmazzuk, Hipochondria, hisztéria, ideges szédülés, neuralgia, neuraszténia, ingerlékenység, asztma, vitustánc, gyermekek bélféreg okozta bélgörcseinél csalhatatlan házi-szer, ha a fenti főzetből két, óránként esetleg gyakrabban melegen 1 evőkanálnyit fogyasztunk el. Epilepszia népies gyógyszere. A teát lehetőleg úgy fogyasszuk, hogy 1 órát előtte, 1 órát utána nem eszünk semmit.

A macskagyökér főzet, vagy alkoholos kivonat a vérszegény és ideges embereknél – akiknek betegségük a szívműködés zavaraiban nyilvánul meg –, alacsonyabb pulzust és vérnyomáscsökkentést idéz elő, amellett, hogy az idegek is teljesen megnyugodnak.

A macskagyökér porát általában hasonló célra használják fel, mint a teát és tinktúrát (naponta 2-3-szor 1/2-2 gr) és különösen ajánljuk a gyermekek nyavalyatörésénél, amikor 2 kávéskanálnyit főzünk meg 1/2 1 tejjel és azt 1 napon belül elfogyasztatjuk.

Ideges szembajra borogatást készítünk belőle.

Beöntésnél a gyökérből 30 gr-ot készítünk 1 l vízre, bélférgek, altesti zavarok, hólyag- és anyaméhgörcsök, makacs hasmenés leküzdésére. A beöntéshez rendszerint kamillát keverünk.

Állandó szívdobogásban szenvedő és ájulásra hajlamos egyéneknek a macskagyökeret rendszerint ürömmel és veronikafűvel keverve adjuk. Állandóan, folytatólagosan használni, valamint nagyobb adagot bevenni a macskagyökérből nem szabad, mert az emésztést megrontja, sőt állandó émelygést, a homlokban fejfájást, de a látóidegek meggyengülését is okozhatja. A macskagyökér az orvos kezében igen értékes, ártalmatlan gyógyszer, különösen ideges álmatlanság eseteiben, amit a sok feldicsért vegyszerre nem mondhatunk.

A macskáknak vele szemben való sajátságos viselkedése köztudomású; sőt néha olyan izgalom vesz rajtuk erőt a gyökér közelségében, mely a megveszekedéssel határos. A néphit szerint, ha a méhkasba macskagyökeret teszünk, a méheket odacsalogatjuk és ott munkát fognak kifejteni. A pisztrángra ugyanazt a hatást gyakorolja, mint a macskára.

A macskagyökér tinktúra áll: 10 gr gyökérből, melyet 50 gr 70%-os alkoholban, vagy éteres alkoholban áztatunk.

Az ajakosok családjába tartozó mocsári menta (csombormenta, Mentha pulegium) árterületeken, mocsaras helyeken, árokparton, nyirkos réteken termő, évelő, illatos növény.

Szára felemelkedő, 15-40 cm magas, egyszerű vagy elágazó, tompán négyélű. Levelei 1-2 cm hosszúak, tojásdadok, nyélre-futók, tompa hegyűek, ép szélűek vagy finoman fogazottak.

A mocsári menta virágai levélhónalji örvökben állnak, kicsinyek, bíborlila színűek, júniustól őszig nyílnak. A növény illata a borsosmenta és kakukkfű keverékére emlékeztető.

A drog (Pulegii herba) 1-2% illóolajat, keserűanyagot, heszperidin flavonglikozidot, diozmint, gyantát s cseranyagot tartalmaz.

Teája szélhajtó, görcsoldó, bélféregűző, epehajtó hatású. Sárgaság ellen is fogyasztják. Óvatosan használandó, mert a drog erősebb hatásúnak ismert! Vidéken a friss növényt bolhák ellen a szalmazsákba teszik.

Illóolaját asztma ellen inhalálásra, reuma elleni bedörzsölők készítésére, valamint az illatszeriparban is alkalmazzák.