bélféregűző
| ||||||||
|
A sziki üröm teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő hatású. A drogot borászati fűszerként is alkalmazzák. Kinyílás előtt gyűjtött virágfészkeiből bélféregűző teát készítenek.
Szára igen rövid (1-2 cm), rajta egyetlen, 5-10 cm széles fészekvirágzat fejlődik. A fészekpikkelyek sugarasan állók, fénylő fehérek. A párta pirosló. A levelek átlag arasznyiak, tőrózsában állók, a talajon elterülők, keskeny, tojásdad kerületűek, tüskésen hasogatottak. A vad articsóka gyökere karó alakú, arasznyi hosszú és hüvelykujjnyi vastag, enyhe, jellemző szagú, és ízű. A növény gyökere (Carlinae radix) 1-2% (80% karlinaoxid tartalmú) illóolajat, cseranyagot, gyantát, stb. 20% inulint, labenzimet stb. tartalmaz. A karlinaoxid baktériumölő hatású. A drog vizelethajtó, izzasztó, nyálkaoldó és menstruációt elősegítő, bélféregűző hatású.
Szára 1 m-nél magasabbra is megnő, egyenes, egyszerű. Levelei egyszer-kétszer szárnyasan szeldeltek. Virágfészkei sátorozóan összetettek. A virágfészkek félgömb alakúak, 5-8 mm átmérőjűek, kemények, a virágok sötét sárga színűek, júniustól szeptemberig nyílnak. A drog 0,2-0,5% illóolajat, 0,01-0,05% tanacetin I és tanacetin II keserűanyagot, egy glikozidot, gyantát, viaszt, gumit, cseranyagot, almasavat, borkősavat, vajsavat, galluszsavat tartalmaz. Az illóolajában 70% tanaceton (b-tujon), tujilalkohol, pinén, borneol, 1-kámfor és kampfén van. A varádicskóró virág teáját bélféregűzésre használják. Óvatosan alkalmazandó, mert mérgező is lehet.
Szára kb. fél méter magas, négyszögletes. Levelei tojásdadok, sötétzöldek, fűrészesek. Virágai gömbös fejecskékben állnak, pártájuk bíbor lila színű. A drog 0,3-0,8% illóolajat 36% szabadlinalool-, linalilacetát-, carvon-, szeszkvirterpén tartalommal, valamint 7% cseranyagot tartalmaz. A vízi menta forrázatát belsőleg szélhajtónak, gyomorbántalmak és epebántalmak ellen, bélféregűzőnek, külsőleg pedig reumás bántalmak ellen bőrvörösítő borogatóként használják.
|
||||||||





A sziki üröm (Artemisia maritima) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Alföldünk szikes talajain élő, illatos, évelő növény. Föld feletti, virágzó hajtásai illóolajat, keserűanyagot és nyomokban szantonint tartalmaznak.
A fészkesvirágzatúak családjába tartozó vad articsóka (bábakalács Carlina acaulis), sovány hegyi réteken, köves talajokon élő, évelő növény. Európa magasabb hegyvidékein fordul inkább elő, nálunk szórványosan a Mátrában és a Bükkben található.
A varádicskóró vagy gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, nyirkosabb réteken, csatornák és árkok partján termő, szagos, évelő növény.
A vízi menta vagy balzsamfű (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak családjába tartozó, nyirkos réteken és vizek mellett termő illatos, évelő növény.