bélféregűző

A sziki üröm (Artemisia maritima) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Alföldünk szikes talajain élő, illatos, évelő növény. Föld feletti, virágzó hajtásai illóolajat, keserűanyagot és nyomokban szantonint tartalmaznak.

A sziki üröm teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő hatású.

A drogot borászati fűszerként is alkalmazzák. Kinyílás előtt gyűjtött virágfészkeiből bélféregűző teát készítenek.

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó vad articsóka (bábakalács Carlina acaulis), sovány hegyi réteken, köves talajokon élő, évelő növény. Európa magasabb hegyvidékein fordul inkább elő, nálunk szórványosan a Mátrában és a Bükkben található.

Szára igen rövid (1-2 cm), rajta egyetlen, 5-10 cm széles fészekvirágzat fejlődik. A fészekpikkelyek sugarasan állók, fénylő fehérek. A párta pirosló. A levelek átlag arasznyiak, tőrózsában állók, a talajon elterülők, keskeny, tojásdad kerületűek, tüskésen hasogatottak.

A vad articsóka gyökere karó alakú, arasznyi hosszú és hüvelykujjnyi vastag, enyhe, jellemző szagú, és ízű.

A növény gyökere (Carlinae radix) 1-2% (80% karlinaoxid tartalmú) illóolajat, cseranyagot, gyantát, stb. 20% inulint, labenzimet stb. tartalmaz. A karlinaoxid baktériumölő hatású.

A drog vizelethajtó, izzasztó, nyálkaoldó és menstruációt elősegítő, bélféregűző hatású.

A varádicskóró vagy gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, nyirkosabb réteken, csatornák és árkok partján termő, szagos, évelő növény.

Szára 1 m-nél magasabbra is megnő, egyenes, egyszerű. Levelei egyszer-kétszer szárnyasan szeldeltek. Virágfészkei sátorozóan összetettek. A virágfészkek félgömb alakúak, 5-8 mm átmérőjűek, kemények, a virágok sötét sárga színűek, júniustól szeptemberig nyílnak.

A drog 0,2-0,5% illóolajat, 0,01-0,05% tanacetin I és tanacetin II keserűanyagot, egy glikozidot, gyantát, viaszt, gumit, cseranyagot, almasavat, borkősavat, vajsavat, galluszsavat tartalmaz. Az illóolajában 70% tanaceton (b-tujon), tujilalkohol, pinén, borneol, 1-kámfor és kampfén van.

A varádicskóró virág teáját bélféregűzésre használják. Óvatosan alkalmazandó, mert mérgező is lehet.

A vízi menta vagy balzsamfű (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak családjába tartozó, nyirkos réteken és vizek mellett termő illatos, évelő növény.

Szára kb. fél méter magas, négyszögletes. Levelei tojásdadok, sötétzöldek, fűrészesek. Virágai gömbös fejecskékben állnak, pártájuk bíbor lila színű.

A drog 0,3-0,8% illóolajat 36% szabadlinalool-, linalilacetát-, carvon-, szeszkvirterpén tartalommal, valamint 7% cseranyagot tartalmaz.

A vízi menta forrázatát belsőleg szélhajtónak, gyomorbántalmak és epebántalmak ellen, bélféregűzőnek, külsőleg pedig reumás bántalmak ellen bőrvörösítő borogatóként használják.