baktériumölő
| ||||||||
|
Gyökértörzséből számos rostszerű mellékgyökér ered. Levelei tőrózsában á11nak, 10-30 cm hosszúak, keskeny lándzsa alakúak, hegyesek ép szélűek, nyélbe keskenyedők, kopaszok, 3-7 hossz-erűek. Tőkocsánya 10-30 cm magas csúcsán 5-7 mm vastag, majdnem gömbös, tömött füzérvirágzattal. A kígyónyelvűfű virágok aprók, pártájuk fehéres színű, áprilistól júniusig nyílnak. A drog nyálkát, C-vitamint, 6% cseranyagot, citromsavat, invertáz- és emulzin enzimeket, aukubin (rinantin) glikozidot, planteóz triszacharidot (galaktóz, fruktóz, glukóz), 18% proteinanyagot, 1-2% zsírt tartalmaz. Az útifűfajok baktériumölő, sebgyógyító hatása az aukubin enzimatikus bomlástermékének tulajdonítható. A kígyónyelvűfű tea nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatású. A drogból gyógycukorka is készül. Régi népi szerként a friss levelekkel nehezen gyógyuló sebeket kezelnek.
Szára 1 m-nél magasabbra is megnő, egyenes, egyszerű. Tőlevelei rózsában állnak, 15-25 cm hosszúak, keskeny lándzsa alakúak, ép szélűek. Az alsó szárlevelek nyelesek, egészen 15 cm hosszúak, a felsők kisebbek, ülők. A kígyószisz virágai a szár felső részén fürtös füzérben állnak, a füzérek kunkorodók. A párta kék vagy vöröslő színű, harang alakú, a bibe kétágú, a pártából hosszan kinyúlik. Júniustól augusztusig virágzik. A drog (Echii herba) glikozidot, cseranyagot, keserűanyagot és baktériumölő anyagokat tartalmaz. Teáját bélfertőzés, bélhurut ellen fogyasztják. Vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Külsőleg lábszárfekély borogatására használják.
Hatásai: Antiszeptikus Baktériumölő Gyulladásgátló Gombásodásgátló Nyugtató
Használata: Belsőleg: Fertőzéses megbetegedések ellen. Torokgyulladás esetén. Hörghurut, asztma, szamárköhögés, homloküreg gyulladás, arcüreggyulladás ellen. Húgyutak fertőzéses megbetegedései esetén. Külsőleg: Légúti megbetegedések esetén inhaláció. Pattanások és mindenféle bőrfertőzés ellen. Szájüregi fertőzések esetén. Sebek fertőtlenítésére, kezelésére.
Szára 20-30 cm magas, elágazó. A szár alsó levelei ellipszis alakúak, a felsők lándzsásak, húsosak, bőrneműek, kékeszöld színűek. A pozsgás zsázsa virágai fehérek, a hajtások felső részén állnak. A drog baktériumölő hatását ismerik. Tartalmaz: mustár glikozidot, illóolajat, kolint, cseranyagot stb. Teáját influenza elleni védekezésül, mandulagyulladásnál öblögetőként használják.
|
||||||||



A kígyónyelvűfű vagy lándzsásű útifű (Plantago lanceolate) az útifűfélék családjába tartozó, réteken, legelőkön, utak mentén, parlagokon sokfelé elterjedten élő, évelő növény.
Kígyószisz, közönséges kígyószisz, terjőke (Echium vulgare L) az érdeslevelűek családjába tartozó száraz, kőtörmelékes talajon, utak mentén termő, szúrós serteszőrökkel borított, kétéves növény.
Mirtusz (Myrtus communis) a Földközi-tenger vidékén mindenütt honos növény virágjának és friss hajtásainak vízgőz-lepárlása eredményezi az illóolajat.
A pozsgás zsázsa (Lepidium cartilagineum) a keresztesvirágúak családjába tartozó, szikes legelőinken sokfelé tömegesen termő, évelő növény.