bélpanaszok
| ||||||||
|
A migrénroham orgazmus a fejben. Lefolyása is azonos, csak a hely van feljebb. Ahogy a szexuális izgalomnál a vér a genitáliákba tolul s a feszültség a csúcspont után nyugalomba csap át, úgy zajlik le a migrén is, a fejbe vér tolul, nyomást érzünk, a feszültség nő, majd átcsap nyugalomba, elernyedésbe az erek dilatációja. Minden inger válthat ki migrént, fény, zaj, huzat, időjárás, felindultság stb. A migrénnek az is jellegzetes vonása, hogy a roham után a beteg egy ideig kifejezetten jól érzi magát. A roham csúcspontja után a beteg legszívesebben sötét szobában van egy ágyban, csakhogy egyedül.
Ha a fentieket összefoglaljuk, azt mondhatjuk, hogy a migrénben szenvedő személyeknél konfliktust találunk ösztönök és gondolkozás, lent és fent, altest és fej között, s ez oda vezet, hogy mintegy az előzőeket megkerülendő, fejüket gyakorlótérként használják fel, s ott próbálják meg problémáikat megoldani, amelyek azonban csak egy egészen más szinten a test, a szexualitás, az agresszió szintjén oldhatók meg, fejezhetők ki. Már Freud is próbacselekvésnek tekintette a gondolkodást. A gondolkodást veszélytelenebbnek, kötetlenebbnek tartjuk, mint a cselekvést. A gondolkodás azonban nem helyettesítheti a cselekvést, a kettőnek ki kell egészítenie egymást. Az ember testet kapott, hogy ezen eszköz segítségével valósítsa meg önmagát, hogy valósággá váljék. Energiáink csak a megvalósításban maradnak mozgásban. Az sem véletlen, hogy a megértés és a felfogás fogalmai is meglehetősen testi képekhez kötődnek. Az emberi értelem és fogalomkincs a lábak, a kezek, az emberi test használatában gyökerezik. Ha ez az összjáték megszakad, az energiák mindig összesűrűsödnek, s különböző tünetcsoportokban betegségként megnyilvánulnakk.
A leblokkolt energiák eszkalációs fokozatai:
Ez a beosztás a megvalósuló cselekvés különböző fázisainak felel meg. Legyen az ökölcsapás vagy szerelmi aktus, minden aktivitás az elképzeléssel indul, mely azt gondolatban előkészíti. Ezt a test vegetatív előkészülete követi, mint például bizonyos, az aktivitáshoz szükséges szervek erősebb vérellátása, magasabb pulzusszám stb. Végül az elképzelést az idegek részvétele mellett az izomzat ülteti át a cselekvésbe. Minden olyan esetben, amikor az elképzelés nem valósul meg cselekedetben, az energia kényszerűen blokkolódik a négy terület egyikén a gondolkodás a vegetatív idegrendszer az idegek vagy az izomzat területén, s idővel a területnek megfelelő kórtünethez vezet.
A migrénben szenvedő beteg a skála elején áll, szexualitását blokkolja az elképzelés szintjén. Meg kell tanulnia, hogy problémáját ott lássa, ahol az van, hogy aztán azt, ami a fejébe szállt, visszavezethesse oda, ahová tartozik, az altestébe. A fejlődés mindig lent kezdődik, s a felfelé vezető út, ha becsületesen akarjuk megtenni, unalmas és fáradságos.
Fejfájás és migrén esetén a következő kérdéseket tegyük fel magunknak:
Különleges tulajdonsága: a gyümölcshúsban levő magas cukortartalma miatt (szacharóz és glukóz) jelentős mennyiségű energiát biztosít. Egyéb hasznos összetevők: kalcium, foszfor és vas, mézgák. Javallatok: a légzőrendszer hurutos váladékkal járó megbetegedései, nemkülönben a székrekedés (frissen fogyasztva), hasmenéses bélhurut (szárított szentjánoskenyér), elhízás és cukorbetegség (szentjánoskenyér-liszt). Ideális fogyasztási módjai: friss termése, szárított termése, magjaiból előállított liszt (a gyomorbántalmakkal és bélpanaszokkal küzdő anyatejes baba diétájában, alacsony kalóriatartalmú készítmények előállításához elhízottak számára és ízetlen és kalóriaszegény étkezési sűrítőanyagként, melyet más gabonafélék lisztjei helyett használhatunk). Figyelmeztetések és ellenjavallatok: a növényről csak a teljesen érett terméseket szedjük le és használjuk fel (megkülönböztethetők lilásba hajló gesztenyebarna színükről) általában nyár végén.
Amit tenni kell! Alaposan készüljünk fel a kemény szellemi csatákra, a mozgás területét meg kell védenünk, és tisztán kell tartanunk. El kell távolítani mindazt, ami kárt okoz, és meg kell védeni saját határainkat, és életenergiánkat fel kell használni a küzdelemben. Mérlegelni kell, hogy a sertéshús élvezete, ami számos egyéb hátránnyal is együtt jár, megéri-e a kockázatot. Vizsgáljuk meg, mi az, amivel táplálkozunk, ugyanis azzá válunk, amit elfogyasztunk. Amit saját magunknak „főztünk, együk is meg", azaz meg kell küzdenünk vele, szellemi területeinket bátran meg kell védeni. |
||||||||
|
|
||||||||
A migrénes fejfájás olyan rohamszerűen fellépő, többnyire féloldalas fejfájás, amely látási zavarokkal, fényérzékenységgel, szemkáprázással, valamint gyomorpanaszokkal és bélpanaszokkal hányás, hasmenés járhat együtt. Ezt az általában órákig tartó rohamot depressziós jellegű, érzékenyen hangolt állapot készíti elő. A migrénroham tetőpontján a beteg sürgető szükségét érzi, hogy egyedül legyen, hogy egy sötét szobába vagy ágyba húzódhasson vissza. Ellentétben a feszültség okozta fejfájással, a migrén során a bevezető görcsök után az agyi véredények jelentősen kitágulnak. A migrén félfejűséget jelent, és ez közvetlenül utal arra a gondolkodási egyoldalúságra, amely a migrénes páciensekre ugyanúgy jellemző, mint a feszültség okozta fejfájásban szenvedőkre. Míg a feszültség okozta fejfájásban szenvedő személy, le akarja választani a fejét a testéről, a migrénes ember egy valójában testre tartozó témát raktároz a fejében, és ott próbálja azt megélni. Ez a téma a szexualitás. A migrén mindig a fejbe áttolt szexualitás. A fej altestté alakul át. Az eltolás nem is olyan nagyon vezet tévútra, a genitáliák és a fej ugyanis analóg módon viszonyulnak egymáshoz. Ez az a két testrész, amelyen az összes testnyílás lakozik. A testnyílások a szexualitásban kiemelkedő szerepet játszanak szerelem-bebocsátás, és ez csak ott történhet meg, ahol a test meg tud nyílni! A népnyelv ősidők óta összefüggésbe hozza a női szájat a női hüvellyel, pl. a száraz ajkak!, a férfi orrot a férfi nemi szervvel, s az egyikből a másikra következtet. Az orális szeretkezésben is teljesen világos az altest és a fej kicserélhetősége. Az altest és a fej polaritások, melyek ellentétessége mögött közösségük húzódik meg, amint fönt, úgy lent. Az elpirulás is mutatja, hogy fejünket milyen gyakran vetjük be altestünk helyett. Kínos helyzetekben, melyek majdnem mindig szexuális jellegűek, fejünkbe tolul a vér, elpirulunk. Fent valósul meg az, aminek lent kéne megtörténnie, hiszen a szexuális izgalomtól a vér normális esetben a genitáliákba tolul, a nemi szervek felduzzadnak, kivörösödnek. Az impotencia is a genitális terület fejbe történő áttolása. Mennél inkább a fejére, gondolataira koncentrál a férfi a közösülés közben, annál kevésbé potens az altestében, és ennek fatális következményei vannak. Ugyanezt az eltolást használják a szexuálisan kielégítetlen emberek, akik pótlékként egyre többet esznek. Sokan szeretetéhségüket próbálják meg szájukon keresztül csillapítani, de sosem lakhatnak jól. Reméljük, hogy fenti utalásaink kellően megvilágítják az altest és a fej analógiáját. A migrénben szenvedő embereknek ezek gyakrabban nők mindig szexuális problémáik vannak.
Amint azt már más összefüggésekben is hangsúlyoztuk, problémáinkkal alapvetően kétféleképpen bánhatunk, vagy eltoljuk, és elfojtjuk, betokosítjuk, vagy demonstratív módon túlkompenzáljuk őket. Bár kívülről nézve a két módszer igen különböző, valójában azonban ugyanannak a nehézségnek a poláris megjelenései. Ha az ember fél, félelmében remeghet is, de csapkodhat is vadul maga körül, mindkettő gyengeségének a kifejezése. Így a migrénben szenvedők között egyrészt olyan embereket találhatunk, akik a szexualitást teljességgel kiszorították az életükből (az ilyesmihez semmi közöm), másrészt olyanokat, akik teljességgel szabados szexualitásukat a világ elé tárják. Mindkettőben közös, hogy szexuális problémáik vannak. Ha ezt nem vallja be magának az ember, akár azért, mert ugye semmi köze hozzá, akár azért, mert a szexszel, mint mindenki láthatja, semmi gondja nincs, a probléma a fejbe kerül, és mint migrén jelentkezik. Itt aztán magasabb szinten kerül feldolgozásra.
Mindez egyrészt a téma szexuális vonatkozását, másrészt azt a félelmet mutatja, amely a pácienst meggátolja abban, hogy problémáját egy másik emberrel és adekvát szinten dolgozza fel. Szemléletünkbe vág az a megfigyelés is, miszerint a migrénes páciens kísérő tünetei között első helyen az emésztési zavarok és a székrekedés állnak, a páciens lent bezárkózott. Mivel a tudattalan tartalmakról ürülék nem akar tudni, felhúzódik tudatos gondolataihoz, mígnem a feje zúg. Házaspárok arra is felhasználják migrénjüket, ezzel az elnevezéssel gyakran normális fejfájásukat illetik, hogy a házaséletet elkerüljék.
Szentjánoskenyér (Ceratonia siliqua)
Trichinosis betegségnél a trichinella kórokozóval (borsóka) fertőzött sertéshús fogyasztását követően rosszullét és gyomorpanaszok bélpanaszok jelentkeznek. Később izomfájdalmak, láz, hasmenés, görcsök, csalánkiütések és vérzések is, megjelennek a sertéshúst fogyasztó lakosság kis százaléka jelenleg is fertőzött. A legtöbb embernél többnyire tünetmentes marad a betegség, ha azonban megjelennek a tünetek, akkor 5 százalék, halálozási rátával kell számolni. A szervezet elhárító harcot folytat az izmokra mért támadás ellen, a rosszullét, a hasmenés, valamint a gyomorpanaszok, és bélpanaszok azt jelentik, hogy a lenyelt dolgot nem megemészteni szeretnénk, hanem inkább szabadulnánk tőle. Az izomfájdalmak és görcsök az izmoknak a Trichinella kórokozó ellen folytatott küzdelméről tanúskodnak. A csalánkiütések határ menti védelmi harcokra utalnak, a vérzések megmutatják, hogy elfolyik az életerő.