epebántalmak

A zsurló vagy kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka Equisetum arvense a zsurlófélék családjába tartozó, nyirkos réteken, kapásokban, árokpartokon, töltéseken termő, érdes tapintatú, virágtalan (spórás) növény.

A zsurló gyökértörzse a talajban mélyen kúszó, elágazó, feketés színű. Kora tavasszal egyszerű, ágatlan spóratermő szárakat hajt, majd májusban jelennek meg ágas, meddő hajtásai. A meddőhajtások szára 20-50 cm magas, egyenes vagy felemelkedő, 3-5 mm vastag, ízelt, merev szürkészöld, csöves, felületén 6-20 borda vonul végig. A szár csomóinál az oldalágak örvösen állnak, 5-10 cm hosszúak, 4-5 élűek, mély barázdájúak, néha újból elágazók.

A drog (Eguiseti herba) 8-10% kovasavat, szaponint, szerves (akonit-, alma-, oxál-) savakat, keserűanyagot, ekvizetonint, zsírt, gyantát, ekvizetrin flavonglikozidot tartalmaz. Főzete vizelethajtó, vesetisztító, izzasztó, vérzéscsillapító, továbbá epebántalmak és májbántalmak elleni teakeverékek gyakran alkalmazott alkotórésze. Reuma, csúz és mészlerakódás okozta

bántalmak ellen is használják.

A mezei zsurló nem tévesztendő össze a mérgező hatású mocsári zsurlóval!