epehajtó

A Földközi-tenger mellékéről származó áldottfű vagy benedekfű (Cnicus benedictus), nálunk vadon nem termő, minden részében rendkívül keserű ízű, egyéves növény.

Szára jó talajban 1 méterig is megnő, elágazó, ötszögletű, tövén 1-2 ujjnyi vastag, szívós, alul sertés, felül ragadós, mirigyes szőrökkel borított. Levelei szórt állásúak, 10-30 cm hosszúak, molyhos-szőrösek, hosszas, lándzsás kerületűek, öblösen fogasak vagy hasogatottak, a fogak szúrós hegyűek, a felsők a száron röviden lefutók. Virágfészkei a hajtások végén állnak, tojás alakúak, 3-4 cm szélesek gallérleveleik szúrósak. A virágok sárgák, júniustól nyílnak.

Az áldottfű Kaszattermései kb. 8 mm hosszúak, hengeresek, görbültek, sűrűn mély bordájúak, serteszőrű bóbita mellett még keskeny, fogas élű koronácska is szegélyezi csúcsukat. A növény hajtásának felső, 30-40 cm hosszú virágos, leveles részeit, valamint az oldalhajtásait kell begyűjteni.

A drog (Cardui benedicti herba) knicin glikozidikus keserűanyagot, sok nyálkát, 8% cseranyagot, gyantát, nyomokban illóolajat, nikotinsavat stb. tartalmaz.

Fontos likőripari nyersanyag. Teája étvágyjavító, emésztést serkentő, epehajtó, sárgaság elleni hatású.

Ámbrafű (Teucrium marum Macskafű)

Újabb klinikai kísérletek igazolják, hogy epekő bántalmaknál epehajtó. Por vagy tinktúra alakjában, az orrban fellépő polipnál, náthánál van használatban. Használják orröblítésre, orrtamponozásra is. Igen jól bevált házi-szer csecsemőknél szopás utáni csuklás megszüntetésére. Herbája külföldi drog. Termelhető.

A nálunk vadon termő Teucriurn scorodonia – zsályagamandor és Teucrium scordium – vizigamandor, vizifokhagyma, lómenta. A tüdő- és csonttuberkulózis gyógyulási folyamatát kedvezően befolyásolni képes. Krónikus hörghurutnál, hasmenés és az ezzel járó kényelmetlenségeknél is támogatják a gyógyszeres kezelést.

A fent említett gamandorok közös vonása, hogy a csésze kétajkú, a felső ajak nagyobb, míg az alsó rövidebb fogú. A párta fehéres vagy sárgás színű, a virágzat nyúlánk álfüzér.

Articsóka Cynara scolymus

Egyre gyakrabban találkozunk vele a piacokon, a fejlett étkezési kultúrájú országok nálunk is kapható női magazinjainak kulináris rovataiban. Igaz, hogy különbséget kell tenni a gyógyszeripari, célra termesztett és a konyhanövényként fogyasztott articsóka között, de mindenképpen, meg kell ismerkednünk mindkettővel. Ugyanis az étkezési célokra termesztett articsóka fogyasztása nyersen vagy párolva ugyanolyan egészségvédő és -javító hatást fejt ki, mint a gyógyszerek készítésében felhasznált rokona.

A Földközi-tenger mellékéről származó, nagy termetű, évelő növény, húsos gyökérrel. Az első évben szárnyasan tagolt (ritkábban ép), húsos nyelű nagy tőleveleket fejleszt, fonákjuk szürkésen-ezüstös, kevéssé tövisesek vagy egyáltalán nem találunk rajtuk töviseket. A szárak a második évben fejlődnek, 150-180 cm magasak, elágazóak, a szárlevelek is szárnyasak, hasonlítanak a tólevelekhez. Minden elágazás nagyméretű, kb. 8 cm átmérőjű fészekvirágzatban, végződik, a fészekpikkelyek töve húsos, vastag, a virágok lila színűek. Termése megnyúlt tojásdad alakú kaszat. Júliusban, augusztusban virágzik.

A kérdi (Cyttara carduncultis) szintén dél-európai fajta, kifejezetten tövises, virágzatai kisebbek. Vastag, karós főgyökere miatt az articsóka a szárazsággal szemben ellenálló. Télen összefüggő hótakaró hiányában könnyen kifagy. A levelek gyors fejlődése évi 5- 6 gyűjtést tesz lehetővé.

Az articsóka levelei (Folium cynarae) cinarint, a kávé- és kinasav más származékait, valamint flavonglikozidokat tartalmaznak. Kivonatuknak négy fő hatását ismerjük.

1. Máj- és epehólyag-bántalmakban hígabban folyóvá teszik az epét, mely ez által könnyebben ürül az epehólyagból. Hat magára a májszövetre is, védi külső májkárosító anyagok hatásától. Fokozza a máj regeneráló képességét.

2. Vizelethajtó (diuretikus), főképpen azonban só ürítést előmozdító (szaluretikus) hatással rendelkezik, fokozza a nátrium és a klór ürítését, anélkül, hogy lényegesen befolyásolná a kálium kiválasztását.

3. Előnyösen befolyásolja a koleszterin anyagcseréjét, melyet mozgósít a szövetekből, majd elősegíti kiürülését a szervezetből, ezért jótékony hatása lehet érelmeszesedésben (arterioszklerózisban). Antibiotikus hatású a tápcsatorna kórokozó baktériumaival szemben anélkül, hogy a normális bél flórát befolyásolná.

Mindezen hatásai miatt az articsókalevelekből készített gyógyteát vagy gyógyszeripari készítményeit különböző máj- és epehólyag-bántalmakban használják: az epehólyag rendszertelen összehúzódásakor, az epehólyag renyheség állapotaiban, idült epehólyag gyulladásban, továbbá vastagbélgyulladásban (különösen erjedéses kolitiszben). A máj méregtelenítő képességét fokozó hatása miatt használják élelmiszerek, okozta allergiás állapotok, csalánkiütések esetében.

Az articsókából készült gyógyszereket nem ajánlják heveny epeúti bántalmak esetében, heveny májgyulladásban (akut hepatitiszben), veseelégtelenségben.

Az articsókából kesernyés ízű szeszes italok, a fészkek örvéből különböző egészségvédő, finom ételek készíthetők.

Borsosmenta (Mentha piperha)

Néha 1 m magas növény, szögletes, néha vörösesen foltos és gyengén szőrös szárral, mely tojásdad alakú, fűrészes, vöröses zöld leveleket hord. A virágok a szárak végén kalászszerű virágzatot alkotnak.

A borsos menta a vízi és zöld mentának leszármazottja. Nálunk termesztik.

Felhasználják az egész füvet (herba), levelét (folium), olaját (oleum) és az olajából kikristályosodott mentholt, továbbá gyártási melléktermékeit is.

Hatóanyaga: a jellegzetes illatú és ízű mentaolaj, melyből 4 fok C-ra lehűtve kiválik a menthzol, továbbá csersav, növényi keserű, menthon, terpenek, mentholester stb.

A gyomor és bél fájdalmas görcsét és felfúvódást oszlató a fűből készült tea (25 gr 1/4 l vízre), mely azon kívül ideg és gyomorerősítő, amiért is a gyomorban fellépő zavaroknál, görcs, hányás, kólika, altesti fájdalmaknál, bélrenyheségnél, ideges gyomornál, epebántalomnál használjuk, úgy, hogy belőle reggel, este 1 csészényit fogyasztunk. A tea melegen elfogyasztva izzasztó is és menstruációt előmozdító. A teákat vízzel, egyenlő rész borral, tejjel is készíthetjük. A fűből (leveleiből) készült bor, vagy szörp, a fent elmondottakhoz hasonló célt szolgál.

A menthol 1:10 alkoholban oldva (10-15 csepp 1 kockacukorra) az érmozgató idegekre, a légzésre és a szívizomra, kámforszerűen hat, az idegközpont izgalmát csökkenti. A bőrön és nyálkahártyán hidegérzést kelt. Érzéstelenítő is fájdalom esetén. A szájban nyálkafolyást idéz elő, viszont az orrban a váladék kiválasztását csökkenti. Epehajtó, amellett fertőtlenítő. Kitűnő és gyorsan ható házi-szer a gyomortól keletkezett fejfájás, fülzúgás és fájás, rekedtség, rosszullét, altesti fájdalmak, fájdalmas hasmenés fellépésekor.

A gyors hatás kiváltására a leírt esetekben ajánljuk a következő keveréket: 15 gr éteres macskagyökér tinktúrához 1 gr borsosmenta olajat adunk, ilyből 1 kockacukorra a szükségnek megfelelően 20-30 cseppet cseppentünk, vagy 44. gr alkoholba 1 gr borsosmenta olajat keverünk és ebből 30-36 cseppet adunk be cukros vízben.

A borsosmenta olaj általánosan használt és a legkülönbözőbb változatban ismert bedörzsölő-fájdalomcsillapítószer neuralgiás (idegzsába) fájdalmakra, csúz és köszvény fájdalmak csillapítására. Lyukas fogra kínzó fájdalmakkor vattára cseppentett menta olajat tesznek. A megfőzött fűből fürdő, is készül és néha ehhez az erősítőfürdőhöz egy pár csepp olajat is szoktak tenni. Hurutnál az illóolaját inhalálják. A gyógyszerészeti iparban igen sokoldalú és elterjedt a mentaolaj és a mentol felhasználása, amennyiben fogcsepp, szájvíz, fájdalomcsillapító szesz és mentolkúp, nátha elleni szippantópor, folyékony sampon és reuma elleni sok száz, kenőcs, balzsam és szesz készül belőlük.

A fülben képződött kelevényre vaselin-olajban oldott mentholt cseppentünk vattára és helyezzük el a fülben; ugyanezt az orrban fellépő szőrtüszőgyulladásnál is használhatjuk.

Menta szörp. 20 gr összetörött mentalevelet áztassunk 24 óráig 10 gr alkoholban és 120 gr vízben. A többször megkevert anyagot, miután megszűrtük, 200 gr cukorral szörppé főzzük.