Áldottfű
A Földközi-tenger mellékéről származó áldottfű vagy benedekfű (Cnicus benedictus), nálunk vadon nem termő, minden részében rendkívül keserű ízű, egyéves növény.
Szára jó talajban 1 méterig is megnő, elágazó, ötszögletű, tövén 1-2 ujjnyi vastag, szívós, alul sertés, felül ragadós, mirigyes szőrökkel borított. Levelei szórt állásúak, 10-30 cm hosszúak, molyhos-szőrösek, hosszas, lándzsás kerületűek, öblösen fogasak vagy hasogatottak, a fogak szúrós hegyűek, a felsők a száron röviden lefutók. Virágfészkei a hajtások végén állnak, tojás alakúak, 3-4 cm szélesek gallérleveleik szúrósak. A virágok sárgák, júniustól nyílnak.
Az áldottfű Kaszattermései kb. 8 mm hosszúak, hengeresek, görbültek, sűrűn mély bordájúak, serteszőrű bóbita mellett még keskeny, fogas élű koronácska is szegélyezi csúcsukat. A növény hajtásának felső, 30-40 cm hosszú virágos, leveles részeit, valamint az oldalhajtásait kell begyűjteni.
A drog (Cardui benedicti herba) knicin glikozidikus keserűanyagot, sok nyálkát, 8% cseranyagot, gyantát, nyomokban illóolajat, nikotinsavat stb. tartalmaz.
Fontos likőripari nyersanyag. Teája étvágyjavító, emésztést serkentő, epehajtó, sárgaság elleni hatású.
Még ezek a cikkek érdekelhetik Önt.
