fogíny

Fogínysorvadás: a belső tartás meggyengülése, érzékenység; képtelenség arra, hogy „átrágjuk" magunkat a dolgokon; az eredendő bizalom hiánya; aktív cselekvésre szóló felhívás

Fogainknak jut az a feladat, hogy a külvilágból származó hatásokat – szellemi és anyagi táplálékot egyaránt – felaprózzák, azaz „első fokon" szembesüljenek e benyomásokkal és problémákkal. A fogíny azt a célt szolgálja, hogy a fogaknak, feladatuk betöltését elősegítendő, megfelelő tartást biztosítson. A fogíny által védett fognyak ráadásul rendkívül érzékenyen reagál a külső hatásokra.

Ha tehát a fogíny megsérül, ez a tartófunkció gyengüléséhez vezet. A fogaink, e fontos szerszámaink, veszítenek szilárdságukból, nem tudják többé olyan jól és keményen megragadni feldolgozandó anyagukat. Átvitt értelemben ez azt jelenti, többé nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a felmerülő problémákat és általában az életünket „a kezünkbe ragadjuk", azaz irányításunk alá vonjuk! Ha a fogíny visszahúzódik, védtelenül hagyja az érzékeny fognyakat, következésképp az új táplálékkal, új benyomásokkal való szembesüléskor mi is „érzékenyen" fogunk re4álni.

A fogínysorvadás tehát a belső tartás meggyengülésére utal, valamint képtelenségünkre, hogy a dolgokon „átrágjuk magunkat". Jelzi, hogy már huzamosabb ideje „rágódunk" e problémán, míg a heveny fogínygyulladás arra céloz, hogy pillanatnyilag olyan helyzetben vagyunk, melyet kellően „megragadni" képtelennek mutatkozunk.

A vérző fogíny egy meghozandó döntéssel szembeni bizonytalanságot, kétséget jelez. Igazam van, ha kételkedek, vagy sajnálok valamit? Vállalom a felelősséget, és derűsen fogadok minden változást az életemben. Bízom magamban, mivel tudom, hogy az általam meghozott döntések, választások azért vannak, hogy fejlődésemet elősegítsék.

A fogak a szilárd „kaput" szimbolizálják, amely lehetővé teszi számomra, hogy úgy „faljam" az életet, mint egy nagy almát! A belső és külső valóság a fogaimon megy keresztül. A fog nagyon kemény, lényünk energia-alapkészletét jelképezi. Az új gondolatok befogadásának képessége, a gazdag belső lelkivilág, a szeretet, egészséges és kemény fogakban nyilvánul meg. A fogak részben lényünk tükrei.

Amikor a táplálék a számba kerül, érzéseket is közvetít, amely, többé-kevésbé hosszú távon a fogaimat is sújt hatja. Így a károsodott fogak (szuvas fogak) gyenge önkifejezésről tanúskodnak, vagy arról, hogy a valóságot elfogadhatatlannak tartom, és azt is jelzik, hogy félek elfogadni felelősségteljes helyemet a világban. Még akkor is, ha nehezen hozok meg számomra előnyös döntéseket, fogékonynak kell maradnom a rendelkezésemre álló eszközökre, amelyek a legérzékenyebb, legproblémásabb helyzeteken való felülemelkedésben segíthetnek engem. A fogak azt is jelzik, hogy mennyire akarok előrehaladni, fejlődni, vagy jól csinálni a dolgokat. Egyben utalnak arra a képességemre is, hogy mennyire tudok gondolataimnak és érzelmeimnek hangot adni. Egy mély konfliktus, vagy a konfliktussal kapcsolatos bűntudat okozhat fog vagy fogínyproblémát. „Összeszorítom" a fogamat, ha egy külső támadást akarok kivédeni. A fogaim segítségével „lehúzom a redőnyt" az előtt, ami belém akar hatolni, vagy épp ellenkezőleg, ami belőlem kikívánkozik. A metszőfogak problémája arra utal, hogy valamit meg kell kezdenem, valamiről igennel vagy nemmel kell döntenem. A szemfogak inkább az általam meghozandó döntések feletti hatalmamat jelképezik. A szemfogat akkor támadja meg betegség, amikor meg kell hoznom egy döntést, azonban nem tudom mitévő legyek. A kisőrlők a döntéseimhez kapcsolódó egyetértés mértékét jelzik. A nagyőrlők a már meghozott döntéseimmel szemben érzett megelégedettségem fokát mutatják. A zománc akkor sérül, ha úgy érzem, nem szabad belekeverednem egy bizonyos helyzetbe, a fogcsont akkor lesz érintett, amikor úgy gondolom, nem vagyok képes megbirkózni egy helyzettel, mert nem bízom eléggé magamban és a képességeimben. Elfogadom, hogy fogékony leszek a szeretetre anélkül, hogy félnék mások hálájának elvesztésétől. Olyannak szeretem magamat, amilyen vagyok. Foglalkoznom kell a fogaimmal, mert azok a személyiségemet „öltöztetik". A fogak nem viselnek álarcot Saját magam, maradok, nem ítélem el magamat, és nyitott maradok a kritikákra. A gondolataimat szeretetté alakítom, és így a fogaim egészségesek maradnak.

Fügefa (Ficus carica Közönséges, vagy édes füge)

Cserje, ritkábban alacsony fa, termése kopasz, sárgászöld, vagy ibolyabarna, édes ízű.

Nálunk a Gellérthegyen és Pécs környékén félig meddig meghonosodott.

Hatóanyaga: gyümölcse 60-70% cukrot, mézgát, sókat tartalmaz.

Emésztésben beálló zavarokat szüntet, köhögés és tüdőbaj régi házi-szere a gyümölcs főzete. Apró magjainak bélizgató, bélmozgást előidéző hatása van. Régi házi-szer, hogy a szájban fellépő és foghús daganat megérlelésére tejbe főzött fügét, használunk.

Különleges tulajdonsága: mint a datolya és a mazsola, jelentős köptető hatással bír.

Egyéb hasznos összetevők: cukrok (több mint 70% a szárított fügében), A-, B1-, B2-, PP- és C-vitamin, vas, mangán, kálium, kalcium, bróm.

Javallatok: nehéz élethelyzetek (fejlődés, pubertáskor, lábadozás, terhesség, időskori tünetek), intenzív sportolás, vastagbélgyulladás, gyomorhurut, székrekedés, megfázás tünetei, légúti és húgyúti gyulladások, magas láz (vízkúra fügefőzettel), székrekedés (leve vagy pép). Vizelethajtó, köptető és hashajtó.

Ideális fogyasztási módjai: friss gyümölcs, szárított gyümölcs, lekvár és kompót, főzve, hozzáadva a főzőlevet is, a megfázás tüneteire, vízkúrák, rossz emésztés és a krónikus székrekedésre való hajlam esetén.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: érett állapotban fogyasszuk, mert zölden, azon túl, hogy íze kevésbé élvezetes, irritáló anyagot tartalmaz, vegyük figyelembe erős hashajtó tulajdonságát (lekvár és kompót formájában is), tartózkodjunk fogyasztásától kalória- és cukorszegény diéta esetén.