fogyás
| ||||||||
|
Tehetetlennek érzem magam, nem vagyok tudatában saját erőmnek. Túlélésre rendezkedem be. Fontos, hogy megpróbáljak visszatalálni a valósághoz. Az erőt arra használom, hogy az életminőségemen javítani tudjak. Megtanulom, hogy bízzak magamban, megtalálom a helyem a világban, és aszerint élek, amit érzek, és aki vagyok.
Keskenylevelű ezerjófű. Centaurium uliginosum Beck. Csinos ezerjófű. Centaurium pulchellum Druce. A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó egy- vagy kétéves növények. A hazánkban termő mindhárom fajtája gyógynövény. Közülük a kisezerjófű fordul elő a leggyakrabban. A kisezerjófű ritkás tölgyesekben, erdőirtásokban, réteken terem. Szára 30-50 cm magas, egyenes, 2-3 mm vastag, csak a virágzatban elágazó. Tőlevelei rózsában állnak, fordított, keskeny tojásdadok, 3-4 cm hosszúak. Szárlevelei keresztben átellenesen állnak, hosszúkás tojásdadok, 3-6 cm hosszúak, hegyesek, épszélűek, ülők. Virágzata sátorozó bogernyő, pártája élénk rózsaszínű, 5 karéja szétterülten álló, júniustól augusztusig virágzik. A keskenylevelű ezerjófű szárazabb réteken terem, az előbbinél alacsonyabb termetű, levelei keskenyek, szálasak, élükön érdes szőrűek. A csinos ezerjófű lápos réteken terem, csupán kb. 10 cm magas, már az alján elágazó szárú, levelei tojásdadok.
Kb. 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg drog. Az ezerjófű drog (Centaurai herba) szagtalan, rendkívül keserű ízű. Tartalmaz: 3% eritaurin keserű glikozidát, gyantát, viaszt, illóolajat, nikotinsavat, oleanolsavat stb. Az ezerjófüvet magában vagy teakeverékekben étvágyjavítónak, emésztést serkentőül, epeműködést előmozdítónak, vértisztítóul, továbbá bélrenyheség és májbántalmak ellen használják. Az ezerjófű latin centaurium neve a görög Kentaurion szóból ered. A monda szerint Chiron kentaur fedezte fel az ősi időkben sebgyógyító hatását. A magyar népi orvoslás is sebgyógyítóként tartja számon. Ezt a népi tapasztalatot örökíti meg Arany János: „Mint a gímszarvas, kit vadász sérte nyíllal, Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival. Fut kies pataknak enyhítő vizére, És ezerjófüvet tépni a sebére." (Teája valóban elősegíti, gyorsítja a sebgyógyulást.) Hippokratész, Arisztotelész és utódaik, minden későbbi nagy természetgyógyász dicsőíti ezt a növényt. Keserűsége miatt magyar népi neve „epefű", „földepe" is. A népi orvoslás leginkább gyomorégés, gyomorgörcs, emésztési zavarok, étvágytalanság, teltségérzés, hányinger, fogyás (tehát idült gyomorhurut) ellen alkalmazza. A föld feletti része, a herba, a drog, értékes keserűanyagot tartalmaz, amelynek fő alkotórésze genciopikrin és eritrotaurin. Tonizáló hatása van, már a száj nyálkahártyájával érintkezve fokozza a kórosan csökkent gyomornedv elválasztást, a renyhe gyomrot összehúzódásra ösztökéli, mozgását serkenti, javítja, fokozza az étvágyat, szabályozza a hasnyálmirigy-, a máj- és az epeműködést, gátolja az erjedést, megszünteti a gyomor- és bélgáz pangást, a székrekedést, fokozza az elégtelen gyomorsav- kiválasztást. Az egész gyomor- és béltevékenységet áthangolja. Gyógynövénykönyveink is „gyomorerősítőként", gyomor-, bél-, máj- és epebántalmak ellen ajánlják. Étvágyjavítóként 1 mokkáskanálnyi drogot 1 vagy 2 deci vízzel leforrázunk. 15 perc múlva leszűrjük. Fél órával étkezések előtt fogyasszunk el jó néhány korty vagy akár egy deci teát. Teakeverékekben a fenti javallatok alapján éljünk vele.
Elégtelen működés esetén a golyva szintén a megnövekedett üzemanyag-szükségletet jelzi. A helyzet annyiban súlyosabb, hogy a termelőhely folyamatos kihasználása ellenére sem fedezhető a szükséglet. .A betegek lustábbak és kövérebbek lesznek, energetikai szempontból már semmi sem történik az életükben. Még az éhség is megszűnik, mivel hiányzik az energia ahhoz, hogy kezdjenek valamit a táplálékkal.
A pajzsmirigy túlműködése esetén az érintett személyek az anyagcsere iránti éhséget valódi farkasétvágy formájában érzékelik. Szünet nélkül képesek enni, mégsem híznak meg, mert testük azonnal elégeti az anyagot. Fogyásuk arról árulkodik, hogy a pajzsmirigy golyvaszerű kialakulása ellenére sem tudnak eleget tenni testük energetikai igényeinek. Egyre csak halmoznák a készleteket, de hiába.
A kövér, vastag nyak az ügyetlenség és a földhözragadtság benyomását kelti, éppen az elegancia – ahogy mondani szokás – a karcsú hattyúnyak ellentétét fejezi ki. Ha valakinek dagadt a nyaka, akkor ezzel a bekebelezés és a birtoklás témáját hangsúlyozza. Végül a kövér nyak a mozgékonyság hiányát is jelzi, egészen a merevnyakúságig, ami szintén negatív hatással van az áttekintésre és a szellemi horizontra is.
Egyes tájékokon a golyva annyira normális dolog volt, hogy hozzátartozott a táj lakosságának képéhez. A német parasztasszony a dirndlihez magától értetődően díszes golyvakötőt viselt. A telt golyva a pelikán nyakához hasonlóan a teli pénzeszsákot és a gazdag termést szimbolizálta. Az érintettek körében elsősorban paraszti, saját földjükből élő emberekről volt szó, akikhez illett a földhöz ragadt ember golyvával is hangsúlyozott, robusztus benyomása. Olyan emberek voltak, akik szilárdan megálltak a lábukon, szigorúan betartották a részben a középkorig visszanyúló hagyományaikat, és nem fektettek különösebb súlyt szellemi horizontjuk kiszélesítésére vagy éppen életmódjuk megváltoztatására. Konzervatív mozgáshiányuk mértékét és a tulajdonra és megtartására való törekvésüket többnyire a jámborság fedte el.
Az étkezési só és az ivóvíz jódozásának bevezetésével az ilyesfajta golyva a háttérbe szorult, bár ezzel a téma természetesen nem szűnt meg. Most más (kifejezési) utakat keres. Kétségtelen, hogy a városi kultúra felé való, ezzel egyidejűleg történő nyitás is hozott egy kis mozgalmasságot a paraszti vidékek eredeti elzártságába és változatosságot nélkülöző egyhangúságába, s ezzel az annak alapjául szolgáló lelki magatartás egyre nagyobb mértékben vesztett jelentőségéből a felnövekvő nemzedékek körében.
A külső golyva a tulajdon és a hatalom iránt be nem vallott igényt jelképezi. Az érintettek „kiteszik az ablakba", amijük van, ahogy a népnyelv találóan megfogalmazza. Rejtettebb, ezért problematikusabb a befelé növő golyva. A témakör alapjában véve természetesen hasonló, csakhogy ez esetben az illető mindent bekebelez és elrejt a külvilág elől. Ez kifelé ugyan jobb benyomást tesz, a befelé irányuló nyomás azonban annál veszélyesebb. A mohóság témája itt még mélyebbre szorul a tudattalanba, és ennek megfelelően mélyebb problémákat okoz. A megragadás és a felhalmozás ilyen be nem vallott módja akadályozhatja a légzést s vele együtt az anyagcserét és a kommunikációt is. A befelé növő golyva gyakran megnehezíti a nyelést, és ezzel azt jelzi, hogy mennyire fájdalmas és szorongó a dolgok további elnyelése. Ha a nyomás átterjed a gégére, akkor a hang is a szenvedés részesévé és rekedten krákogóvá válhat. Az érintett személyek egyrészt olyan hangot adnak, mint a keselyű, másrészt mintha éppen meg akarnának fulladni, és ez bizonyos értelemben így is van. Az a veszély fenyegeti őket, hogy belefulladnak a mohóságba.
A további összefüggésről képet kaphatunk Hamupipőke meséjéből, a segítségére siető galamboktól. Ők az ellentétére fordítják az eddig mondottakat. A „jókat a csuporba, rosszakat a begybe" mottó alapján mindent gondosan szétválogatnak aszerint, hogy mi való a világnak és mit kell inkább maguknak megtartani. Hosszú távon természetesen nem lehet egészséges, hogy minden jót és hasznosat odaadjunk, a rosszat és haszontalant, pedig megtartsuk magunknak, és mélyen lenyeljük. A nyakról szóló bevezetésből kitűnik, hogy az a szorongás otthona. Természetesen ezt a témát érinti az a golyva is, amely azzal fenyeget, hogy összeszorítja az ember torkát. Mint a test legfontosabb elzáródási pontjainak egyike, a nyak olyan hely, amelyet hajlamos az ember elreteszelni. Ha golyvát növesztünk az, lehetőséget ad arra is, hogy elzárjuk a fejünket a testünktől.
De a kávé súlyos egészségügyi problémákat is okozhat. Sokan tisztában vannak vele, milyen erős szer a kávé. Éppolyan óvatosan kell bánni vele, mint a többi gyógynövénnyel. Aktív alkotórésze, a koffein, függőséget idézhet elő.
A kávé hatásai A kávéban (valamint a kakaóban, teában, matéban és a kólában) lévő izgatószer, a koffein, sok meghűlés, influenza, álmosság és menstruációs panaszok elleni gyógyszer alkotórésze — ilyen irányú felhasználása egyenes következménye a hagyományos gyógyászatban betöltött szerepének. A kávé koffeintartalma elkészítésének módjától függ. Egy csésze instant kávé 65 mg-ot tartalmaz, az őrleményen lassan átcsöpögtetett forró vízzel készült kávé 100-150 mg-ot, a presszókávé, pedig mintegy 350 mg-ot. A koffein szerves része kultúránknak, s veszélyes voltát csak ritkán vesszük észre. A rendszeres fogyasztása függőséget válthat ki. Az állandó kávéivók türelmetlenné válnak, és egyre erőszakosabban követelik a kívánt hatást. Megfosztva napi koffeinadagjuktól elvonási tünetek jelentkeznek, amelyek legfontosabbika a fejfájás. A tömegtájékoztatás rendszeresen beszámol a kávé egészségügyi ártalmairól, gyógyhatásáról ugyanakkor soha.
Élénkítőszer Nem kétséges, hogy a kávé, hatásosan serkenti a központi idegrendszert. Akinek sokat kell vezetnie, megakadályozza, hogy elaludjon a kormány mellett. Ellensúlyozza az antihisztamin altató hatását, ezért számos meghűlés elleni orvosságban is megtalálható. Ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben nem segít a túlzott alkoholfogyasztás utáni kijózanodásban.
Nagyobb állóképesség Atléták, figyelem: a kávé növelheti az állóképességet! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a versenyeket megelőző 3 órában maximum 2 csésze kávé fogyasztását engedélyezi.
Asztma Néhány tanulmány szerint a kávé segít az asztmás rohamok megelőzésében. A koffein tisztítja a hörgőket, igazolva a kávé szerepét a hagyományos gyógyászatban.
Súlycsökkentés A kávé segíthet a fogyásban. Az óránkénti elégetett kalóriamennyiséget 4%-kal emelheti. Egy tanulmány szerint a súlyproblémával küszködőknél jelentősen nőhet az étkezés után elégetett kalóriamennyiség.
Időeltolódás Az időzónákon való átrepülés következtében tájékozódási nehézség, álmatlanság és fáradtság lép fel. A kávé segíthet a szervezet biológiai órájának helyreállításában. Szakértők szerint nyugat felé való utazás esetén a reggeli, ellenkező esetben a késő délutáni kávéfogyasztás ajánlatos. Figyelmeztetések és ellenjavallatok: A kávé emelheti a vérnyomást, a koleszterinszintet, gyorsíthatja a légzés és a szívverés ritmusát, fokozhatja a gyomorsav-kiválasztást, és nyugtalanságot idézhet elő. Almatlanságot, ingerlékenységet és idegességet is okozhat. Szerepe van a rák, a szívinfarktus, a szorongásos neurózis és a növekedési rendellenességek kialakulásában. Egy újabb tudósítás megjegyzi: „Ha a koffein újonnan kifejlesztett gyógyszerhatóanyag lenne, a jelenlegi szabályok szerint a gyártónak szinte biztosan komoly nehézségei támadnának az engedélyeztetése körül. Ha egyáltalán engedélyeznék is, valószínűleg csak receptre lehetne kapni."
|
||||||||





A Cushing-szindróma az a betegség, amelynek tünetei a mellékvesekéreg túlműködésének következtében alakulnak ki. Alapja a kortizol nevű hormon túltermelődése, ezért az elváltozást hiperkortizolizmusnak is nevezik.
A Harvey William Cushing amerikai idegsebészről elnevezett betegség a mellékvese hormonjának túltermelődése következtében alakul ki. Mentális és fizikai zavarral, olyan egyensúlytalan állapottal jár, amelyben az ember úgy érzi, mások elnyomják, mert fokozatosan elveszíti a kapcsolatot saját „hatalmával", erejével. Tehetetlenséget érzek. Erre reagálva, tudatosan vagy tudat alatt, az engem, körülvevő embereket akarom eltaposni. Ha a mellékvese abnormális működése egy sor tünet megjelenésével jár. Azt tapasztalom, hogy bizonyos testrészeim, az arcom, a nyakam, a törzsem változásokon mennek keresztül, az alsó végtagjaim lefogynak. Testi és szellemi egyensúlyom felborul.
Ezerjófű (Százforintosfű, földepe, kisezerjófű. Centaurium minus Much.)
Az ezerjófüvek föld feletti részét kell gyűjteni, üdén, virágzáskor. A füvet már a gyűjtésnél 1-2 maroknyi csokrokba kell kötni. Kötözésre a saját szárát kell felhasználni. Szigorúan árnyékos helyen kell a füvet megszárítani, mert napfény hatására elveszíti a színét. A kötegeket felbontva - egymás mellé kell elhelyezni a szárítás idejére, majd megszáradásuk után újrakötegelni. A kötegek felaggatva is száríthatók, de a növényeket naponta úgy kell átrendezni, hogy a belső részek kívülre is kerülhessenek. Ha az átrendezést elmulasztjuk, a csokrok közepe befülled. Az átrendezgetést a növény teljes megszáradásáig folytatni kell.
Ha megnagyobbodott a jódtartalmú serkentőanyagokat termelő szerv, akkor abból kell kiindulni, hogy megnövekedett az „üzemanyag-szükséglet". A test a hormontermelő szerv megnagyobbításával utal arra, hogy az érintett személy nem vallja be magának a megnövekedett üzemanyagigényt. Az energia, az aktivitás és a váltás éhsége van a háttérben. Ez a nagyobb anyagcsere iránti éhség először a csere energiájára vonatkozik, és csak azután a hozzá szükséges anyagra. A golyva a leggyakrabban a jódhiányos táplálkozásra vezethető vissza. Az érintettek, akik többnyire meghatározott hagyományokhoz ragaszkodnak, olyan környezetben élnek, amely túl kevés energiát és változatosságot kínál nekik. A golyva az ebből fakadó éhségről árulkodik. A hormonhiány talaján alakul ki, akárcsak pajzsmirigy-alulműködés esetén. A pajzsmirigy golyvás megnagyobbodása által végül is sikerül minden jódatom kihasználásával fedezni az anyagcsere-szükségletet.
Miként a golyvák három fajtája, a problémák is három nagy csoportra oszthatók fel: ezek a túlzott, illetve az elégtelen, működés, valamint az anyagcsere megváltozása nélküli golyvaképződés. A mirigyműködés normális értékei mellett jelentkező golyva néhány évtizeddel ezelőttig széles körben elterjedt volt azokon a tájakon, ahol jódszegény sóval táplálkoztak. Mint ártalmatlan változat, nem okoz tüneteket az anyagcsere szempontjából, hanem csak esztétikai vagy mechanikai szempontból, a méretváltozás miatt. A jódhiányos táplálkozás olyan mértékű növekedésre ösztönzi a pajzsmirigyet, hogy az értékes anyag minden létező részecskéjét fel tudja használni. Ha a keletkező golyva kifelé növekszik, kozmetikai problémákat okoz, ha befelé, akkor többek között nyelési nehézségeket, légszomjat és hangproblémákat von maga után.
A kávé a közhiedelemmel szemben szintén gyógynövény, amelynek főzetét széles körben fogyasztják. Az amerikaiak átlagosan évi 120 liter kávét isznak fejenként. Egy csésze kávé mellett azonban nemcsak pár percnyi kikapcsolódást nyerhetünk, hanem ennél jóval többet is. A kávé megelőzheti az asztmás rohamokat, javíthatja a fizikai állóképességet, sőt segíthet a súlyfelesleg leadásában és a hosszú repülőutak után az időeltolódás miatti problémák leküzdésében.
