hátgerinc fájdalom
|
Az energiahiány éjszakai izzadáshoz és szorongáshoz vezet, az orr váladékkal telítődhet, nyomás és fájdalom tapasztalható a szem környékén, a nyakszirten, tompa fájdalom, valamint gyakori vizelési kényszer léphet fel, a hát érzékeny lesz a hidegre, a tartás egyre görbül, a méh működésében zavarok állhatnak be, és a húgyhólyag területén fájdalmas gyulladás indulhat be.
Az energiatöbblet fájdalmat válthat ki a nyakszirt, a nyaki gerinc és a mellkas területén, a vállizmok befeszülnek, és az orr váladékkal telítődik. Ezen kívül a húgyhólyag és a prosztata működésében zavarok keletkezhetnek, gyulladásos folyamat veheti kezdetét e részeken, nem beszélve a vegetatív idegrendszert érintő túlterheltségről. Csakúgy minta vese meridián, a húgyhólyag meridián is a méregtelenítő szervek működésében játszik szerepet; vagyis a hólyag kiürülését irányítja. E meridián tevékenysége a középaggyal áll kapcsolatban, amely a mellékvese és az agyalapi mirigy hormonjaival működik együtt.
A kukoricát nálunk mindenki ismeri, és minthogy mezőgazdasági érdek is fűződik hozzá, nagyban termesztik. Hatóanyaga: zsíros olaj, keményítő, egy savszerű anyag stb. Felhasználjuk a kukorica szakállt (bajuszt) (mayidis stygma) és a kukoricaszemet (magot) (sercen). A kukorica bajusz (10 gr 100 gr vízre) kitűnő szer hólyagbántalomnál, hólyaggörcsnél, vesebajnál, amennyiben vizelethajtó és húgykőoldó hatású. Kimutatott foszfor só tartalmánál fogva angolkórnál, hátgerinc fájásnál előnyösen használható. Köhögés, elnyálkásodás ellen a bajuszt rendszerint a kukoricaszemmel együtt főzzük meg, néha még mákgubát is szoktak bele főzni és a szüredéket cukorral, vagy mézzel erősen ízesítik, és forrón adják a betegnek. Ha a drog nem eléggé száraz helyen volt elraktározva, elveszti húgyhajtó sajátságát, és hashajtóvá válik. Tinktúrája az amerikai gyógyszerkönyvben hivatalos. A konzervgyártásban a nedvdús kukoricaszárból szirupot készítenek. A fiatal kukoricaszár sósvízben kifőzve igen ízletes kompótot ad. A kukoricából pálinkát és alkoholt is főznek. Egyes vidékeken kukoricalisztet készítenek belőle, sőt Olaszországban a belőle készült polenta és makaróni a búzalisztből készült kenyeret pótolja.
A nagylábujj végétől indul, végigfut a lábfej belső oldalán, majd még mindig a belső oldalon haladva felemelkedik végig a lábszáron. Érinti a hasat, a lépet, majd a gyomorig fut fel, ahol találkozik a gyomor meridiánnal. Itt kettéválik a fő- és a mellékvonal. Ez utóbbi legbelül haladva a rekeszizom érintésével a szívhez fut, ahol a szív meridiánnal találkozik. A fővonal leszáll a has külső részére, áthalad a mellkason, majd beljebb húzódik, és a torokhoz érkezik, végül a nyelv tövénél fejezi be útját.
Az energiahiány túlzott étvágyat, memóriazavarokat, álmatlanságot eredményezhet, de nem ritka a gyomornedv pangása, elégtelen nyálelválasztás, a szájszárazság és a szomjúságérzés sem. Ezen kívül csökken a mozgás iránti vágy, mely az alsó végtagok területén tapasztalható elégtelen, keringésnek köszönhető, lelassul az emésztés, a fogíny elhalványul, és fájdalmak léphetnek fel a gerincoszlop területén.
Az energiatöbblet az anorexia – az étellel szembeni idegenkedés – kialakulásáért felelős, más esetekben viszont ezzel ellenkezőleg kialakulhat a vágy, hogy az ember az ételt - kiváltképp az édességeket – főétkezéseken kívül is minél gyorsabban magába tömje. Az energiatöbblet ezen kívül még a következő tüneteket produkálhatja: szomjúság, szájszárazság, gyomorsavtúltengés, ideges eredetű gyomorbántalmak, bulimia, elhízás, alsó végtagi fájdalmak, felső végtagi bemerevedések, rugalmatlan bőr, befeszült vállak, egyre görbülő hát.
Csakúgy, mint a hasnyálmirigynek, a lép meridiánnak is az a fő funkciója, hogy szabályozza az emésztést, az enzimfolyamatokat, felügyelje a nyál- és az epetermelődés működését, a vékonybél salaktalanítását, nem beszélve a mellel és a petefészekkel kapcsolatban álló nemi hormonokról. A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják. A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele. A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek. A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.
A lép üreges párja A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje". Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban. A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől.
|
|
|


A belső szemzug szögletéből indul, és a homlok érintésével a fejtetőn köt ki. Itt szétágazik, mellékvonala egy rövid utat befutva az agyhoz megy fel. Fővonala a fej külső részén halad tovább, majd a nyak közelében két különböző irányt vesz. Az egyik, belül haladó része végigfut a hát gerincoszloppal párhuzamos oldalán. Az ágyékrésznél ismét kettéágazik: az egyik szakasz behúzódik az ágyékhoz, és a vesén áthaladva a húgyhólyaghoz érkezik, a másik szakasz a fenék és a lábszár külső részén tör előre utat magának egészen a térdig, ahol újraegyesül az előző meridián résszel, amely a másik meridiánnal párhuzamosan, kívül haladva, a válltól indulva halad végig a testen. Az egyesült meridián aztán lefut a lábikrához, tesz egy kört a boka körül, majd miután befutotta a láb külső részének felületét, az ötödik lábujj végénél fejezi be útját, ahol a vese meridiánnal egyesül.
Kukorica (Zea mays Török vagy indiai búza, tengeri)
