izzadás
|
Hatásai: Immunrendszer erősítő, vizelethajtó, értágító, vírusölő.
Javaslatok: Életerő (chi) fokozása A lemezes csüdfű egy klasszikus energiaerősítő szer, talán még a ginzengnél is jobb a fiatal szervezet számára. Kínában úgy tartják, hogy melegít és erősíti a testet, és segít a szervezetnek a külső körülményekhez, különösen a hideghez való alkalmazkodásban. A lemezes csüdfű növeli az immunrendszer ellenállóerejét, és javítja a fizikai állóképességet. Sportolók számára ideális gyógynövény.
Izzadás Jóllehet értágító hatású szer, ami azt jelenti, hogy arra ösztönzi a vért, hogy a felszín felé folyjon, a lemezes csüdfű jól alkalmazható túlzott izzadás (beleértve az éjszaki izzadást is) ellen. Jól használható folyadék-visszatartás csökkentésére és szomjúság ellen.
Bár nem az akut betegségek ellenszere, a lemezes csüdfű hasznos gyógyszer vírusos fertőzések, például a meghűlés ellen.
Vértápláló Kutatások kimutatták, hogy a lemezes csüdfű csökkenti a vérnyomást, és vérszegénység kezelésére alkalmas. Vérpezsdítő szerként gyakran a kínai angyalgyökérrel keverik össze. Gyógyítja a méhsüllyedést, és jótékonyan hat a méhen belüli vérzésre.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: Bőrbetegségben szenvedők ne használják!
A Ma Huang az asztmás és hurutos betegségekre alkalmazott efedrin természetes forrása. Sárga Császár szerint a malária és a fejfájás ellenszereként is használható. A VI. században alkotó Tao Hong Jing „a hideg miatti károsodás elleni elsődleges orvosságként" említi. Manapság főként a külső vagy felszíni problémákra, azon belül is elsősorban a szél-hideg szindrómára alkalmazzák. A gyökere (Ma Huang Ken) kiválóan alkalmas a belső hiánybetegségek miatti túlzott izzadás kezelésére. Felhasználandó része: Ágai és szára
Tulajdonságai: Csípős, kicsit keserű
Érintett meridián csatornák: Tüdő meridián, húgyhólyag meridián
Hatásai: Görcsoldó, antibakteriális, vírusölő, elősegíti az izzadást, serkenti a vizelet kiválasztást, csökkenti a lázat
Adagolása: 2-6 gramm
Együttes alkalmazása: A szél-hideg problémákra a Kul Csével együtt használják. Gyakran alkalmazzák Hszing Zsennel / a Prunus armeniaca, vagyis sárgabarack magja és Kan Canggal a tüdő chi-jének pangása miatti asztma és légzési nehézségek esetén, Huang Csinnel, Szang Fal Pivel és Si Kaóval / kálcium-szulfát) a tüdőt elzáró meleg eloszlatására, illetve Kan Csianggal a feltorlódott testnedvek ellen
Ellenjavallat: Ne alkalmazzuk álmatlanság, hiány szindróma és magas vérnyomás esetén. Az efedrin mérgező hatása miatt sok nyugati országban nem kapható.
1. Szél-okozta megfázás Főbb tünetek: orrüreg eldugulása, tüsszögés, orrfolyás, torokviszketés, köhögés, szomjúság csökkenése. Komoly esetekben láz, hidegrázás és végtagfájdalom is lehetséges. Kezelendő pontok: Fengchi (G 20), Feng men (B 12), Waiguan (Sj 5). 2. Szél-okozta hőérzet Főbb tünetek: láz, enyhe irtózás a széltől és hidegtől, fejfájás, orrüreg eldugulása, orrfolyás, szájszárazság és szomjúság, torokfájás, köhögés sárgás köpettel. Kezelendő pontok: Dazhui (D 14), Fengchi (G 20), Chize (L 5) 3. Nyár-meleg típusú megfázás Főbb tünetek: izzadással nem csillapítható láz, ingerlékenység, szomjúság, kevesebb és sárga vizelet, fejfájás, mellkasi és gyomortáji fájdalom, szédülés, étvágytalanság, szájszárazság, ízlelés vesztés. Kezelendő pontok: Dazhui (Du 14), Quchi (LI 11), Weizhong (B 40), Yinlingquan (Sp 9), Zusanli (S 36) 4. A test legyengült ellenálló képessége Főbb tünetek: rekedt hang, rövid lélegzetvételek. A yang hiányára a sárgás bőrszín, a gyenge hang, a hideg végtagok utalnak. A vérellátás hiányának tünetei a sápadtság, a reszketés, a szédülés. Kezelendő pontok: Chi hiányára – Qihai (Rn 6), Zusanli (S 36), yang hiányára – Guanyuan (Rn 4), Mingmen (Du 4), vérellátás hiányára – Xuehai (Sp 10), Sanyinjiao (Sp 6).
Mint az SM-nél, itt is nagyon komolyan kell vennünk a szédülést. A test egyrészt azt is jelzi a betegnek, hogy ingoványos talajra lépett. Néha azt az érzést is közvetíti a számára, hogy hirtelen kihúzták a talajt a lába alól. Másrészt a térben nem létező mozgásokat csal oda. Bizonytalanná vált az-az alap, amin állnak, és a környezetükben sem lehetnek biztosak. Ez az állapot állandó fenyegetést jelent az önállóságuk számára, és az állóképességüket alaposan megkérdőjelezi.
Ha terápiás szempontból vizsgáljuk a beteg szellemi-lelki környezetét, akkor gyakran azt találjuk, hogy a betegek etikai, vallási vagy becsvágyó okokból szédítő magasságokba ragadtatták el magukat. Saját magukkal szemben támasztott követelményeik megakadályozzák, hogy magasröptű elképzeléseikben olyan életalapot találjanak, amely el is bírja őket. Annak ellenére, hogy belső kényszertől hajtva állandóan csinálnak valamit, és vasakaratukkal, kitartásukkal kitűnnek embertársaik közül, mégis folyamatosan a külső elismerésre vannak utalva. Ha ez utóbbi egyszer hirtelen elmarad, akkor elbizonytalanodnak, és tehetetlenné válnak – ha nem a tudatukban, akkor az ingó talajon. A páciensek nem biztosak már az életükben. Ilyen helyzetekben és ezen felül a tünetek által elbizonytalanítva nemritkán ördögi körbe kerülnek. Mivel a külső mozgások bármikor kiválthatják a belső ingómozgásukat, megpróbálnak, amennyire lehet, mozdulatlanok maradni, mindentől visszahúzódnak és sündisznóállásba vonulnak. Az ehhez csatlakozó nagyothallás tovább erősíti elszigeteltségüket. A mozgékonyság teljes hiányának a képe egy külső mozgásviharoktól fenyegetett kis világban lehangolóan, ám őszintén ábrázolja a helyzetet. Az élettér annyira beszűkült, annyira kicsi, hogy a betegek már egyáltalán nem tudnak két lábbal állni a földön, képletesen szólva: csak fél lábon élnek. Ideáljaik egyetlen lábán azonban bizonytalanul állnak, mert oly magasra helyezték magukat a világ profán dolgai fölé, mint amilyen, pl. a szexualitás is, a polaritás kifejeződése, hogy elkerülhetetlenül szédülni kezdenek odafönt. Az a tény, hogy a testnek kell a drámát színre vinnie, mutatja, hogy a betegekben nem tudatosult a saját helyzetük.
A tünetek a következő tanulnivalókat fejezik ki: a betegnek meg kell adnia magát az ingásoknak, egészen addig, ameddig világossá nem válik, hogy az élet magasságból és mélységből áll, és hogy jobb két lábon, mint egyen állva kiállni. A tünet az érintetteket egyenesen arra kényszeríti, hogy anyagi támaszt keressenek maguknak, mert különben felbuknak. Világossá akarja tenni a számukra, hogy értelmes dolog lenne saját megélhetés után nézni és mindenekelőtt tartalmat keresni az életük számára. Az ingás rámutat, hogy mindehhez arra lenne szükség, hogy feladják a túlzott kontrollt. A nagyothallást illetően, pedig az a feladat, hogy ne kifelé figyeljenek, ne a külső parancsoknak engedelmeskedjenek, hanem befelé. A belső hangjukat igyekezzenek megérteni, és annak engedelmeskedve járják saját útjukat. A hányinger és a hányás lehetővé teszi, hogy az ember újra és újra megszabaduljon mindattól, ami idegen a számára vagy már semmire sem használható. Ha kell, erre agresszív módon is sor kerülhet. Sokszor arról van szó, hogy az embernek alapot kell találnia az élete számára, egy okot, amiért érdemes élnie, és ha megtalálta, adja át magát neki. A rángatózás szerű szemmozgások jelzik, hogy sietni kell, nincs vesztegetni való idő. A tünet mélyén a megoldására is rátalálunk. Amikor az ember élete biztos alapokon áll, akkor az érzékszervek szédülése és kábulata szárnyakat adhat neki, és lehetővé teszi, hogy térről és időről megfeledkezzék. A szerelmi mámorban, illetve kábulatban megjelennek az érzelmek magas és mélypontjai, és miközben érzékcsalódásokat okozó kalandokba veti magát az ember, megbízhatóan megtartja a testi egyensúlyát. Így máris élvezetessé válik számára az élet körforgása.
|
|||
A lemezes csüdfű hatékonyan serkenti az immunrendszert, fokozza az ellenálló képességet és kitartást. Továbbá növeli a szervezet meghűléssel szembeni ellenállását is.
Vírusos fertőzések
Ephedra sinica
Alkalmazása:
Itt nem annyira egy körülírt betegségről, hanem inkább egy tünet együttesről van szó, melynek a hányással járó szédülésrohamok, az izzadságkitörések és a sápadtság állnak a középpontjában. Ehhez jön még a hallás elvesztése vagy a fülzúgás és a nystagmusnak nevezett jelenség. A szó görög eredetű, és szemtekerezgés a magyar megfelelője. Különböző idegbántalmak esetén lép fel, mint amilyen a sclerosis multiplex (SM), és gyakran előfordul a belső fül megbetegedéseinél is. Ezek közé kell a Méniére-betegséget is sorolnunk, mert nagyon valószínű, hogy az ívjáratok labirintusrendszerében jelentkező nyomás problémájáról van szó. A betegség hirtelen és látszólag a derült égből való mennykőcsapásként jelentkezik, és rohamokban támad-. A rohamok között egészen eltérő hosszúságú, panaszmentes időszakok vannak.
A rohamszerűen vagy fokozatosan fellépő nagyothallás orvosi oka szintúgy a belső fülben, tehát a hallás mély rétegeiben keresendő. A szervezet rávilágít, hogy az ember már se hallani, se másokat meghallgatni nem képes. Csakhogy aki nem akar hallani, annak éreznie kell. Amikor ugyanis bedugul az ember füle, akkor valóban a legkellemetlenebb tévérzetek kerítik a hatalmukba. Például elfogja a hányinger, amely azt mutatja a betegnek, hogy nem tud lenyelni valami számára megemészthetetlent. A szem reszketése és az ezzel együtt járó nyugtalan pillantás gyakran a zuhanástól való félelem jele. A megoldás a tünetben van: a beteg élete alapjával kapcsolatban becsapja önmagát. Ez az alap inog és megbízhatatlan, a talaj minden pillanatban azzal fenyegeti, hogy felbuktatja, illetve, hogy bármelyik pillanatban kicsúszhat a lába alól.