köhögés

Platycodon grandiflorum

A hírharang a nyugati világban kerti dísznövényként ismert. Csodálatos kék vagy fehér virágai hatalmas gömböknek látszanak, mielőtt teljesen kinyílnának. Kínában a növényt már a legrégebbi korok óta használják köhögés csillapításra. A Sárga Császár a mellkasban és a bordák között észlelt „késszúrásszerű fájdalom" enyhítésére és a „belek folytonos morajlásának" csillapítására javasolta.

Felhasználandó része:

Gyökere

Tulajdonságai:

Csípős, keserű

Érintett meridián csatornák:

Tüdő meridián

Hatásai:

Gombaölő, antibakteriális, köptető, csökkenti a vércukorszintet és a koleszterinszintet

Alkalmazása:

• a tüdő chi keringetésére
• a szél-hideg és szél-meleg okozta nyálka eloszlatására
• más növények gyógyhatásának felfelé irányítására
• a genny elmulasztására és a torokban lévő tályog gyógyítására

Adagolása:

3-9 gramm

Együttes alkalmazása:

A Csie Kenget a köhögésre és meghűlésre alkalmazott Szang Csu Jin formulában Szang Jével, Csü Huával, Po Hóval és Kan Canggal használják. A külső szél-hideg problémák, okozta köhögés és krónikus nyálka esetén Pan Hsziával, fekélyes kelések gyógyítására Faj Csuval, a tüdőben levő tályog kezelésére, pedig Jin Zsennel kombinálják. A szél-meleg miatti torokfájás és rekedtség ellen Kan Canggal együtt alkalmazzák.

Ellenjavallat:

Tuberkolózis és véres köpet esetén ne alkalmazzuk.

Fritillaria cirrhosa

A Csuan Pej Mu viszonylag újonnan érkezett a kínai gyógynövények közé: a Csing-dinasztia idején (1644-1911), 1750 körül jelent meg először egy Dél Junnan tartományban íródott füvészkönyvben. A növény hatása hasonlít a Csö Pej Muéhoz, ám annál jobban táplálja és nedvesíti a tüdőt. Többnyire a tuberkolózishoz hasonló krónikus légzőszervi megbetegedések esetén, illetve kevés nyálkával járó köhögések enyhítésére használják. A kínai növények nevében a „Csuan" arra utal, hogy az adott gyógynövény Szecsuánból származik. A Csuan Pej Mu neve szó szerint „Szecsuán gyöngyháza".

Felhasználandó része:

Hagymája

Tulajdonságai:

Keserű, édes

Érintett meridián csatornák:

Tüdő meridián, szív meridián

Alkalmazása:

Köhögéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, izomlazító

Alkalmazása:

• a nyálka eloszlatására és köhögéscsillapító
• a tüdő táplálására és nedvesítésére
• a csomók és duzzanatok leapasztására

Adagolása:

3-9 gramm

Együttes alkalmazása:

A meridiánokban fellépő akadályok, okozta fájdalmas elzáródások ellen Fu Linggel és más növényekkel, kombinálják. Tályogok kezelésére Csö Pej Muval, a bőséges köpettel járó köhögés és zihálás elmulasztására Hszing Zsennel együtt használják.

Ellenjavallat:

Kerülendő a lépet és a gyomrot érintő hiányszindrómáknál.

A régi görögök és a rómaiak az édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra L.) tonizálóként alkalmazták. A hinduk hittek abban, hogy tejjel elkészített italként fokozza a szexuális képességet. A kínaiak azt tartották, hogy erősekké és kitartókká teszi őket a belőle készült tea.

Köhögéscsillapító szerként is megemlékeznek róla már az egyiptomi papiruszok és régi kínai füvészkönyvek is. A magyar népi orvoslás influenza, köhögés, asztma gyógyszereként, szamárköhögés ellenszereként alkalmazza. Az édesgyökér triterpén jellegű vegyülete gyulladáscsökkentő, flavonidjai görcsoldóak. Használják gyógyszerekben és teakeverékekben íz javítónak, hatása nyálkaoldó, emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító. Gyomorfekély és bélfekély gyógyítására is ajánlják.

Teofrasztosz, a botanika atyja (i. e. 390-305) ezt írta róla: „Csillapítja a szomjúságot, ha szájunkban tartjuk. Azt mondják, hogy a szkíták ezzel és kancatejjel, sajttal 11-22 napig is kibírják, anélkül hogy innának." Régi szerzők gyakran „szkítiai gyökér"-nek nevezik, mert – elsősorban Teofrasztosz nyomán – úgy tudták, hogy a szkíták, az ókor ezen, félelmetes harcosai édesgyökeret rágva képesek voltak napokig étlen-szomjan vándorolni. Tény, hogy Európa déli részein kívül vadon nő a Kaukázus és Irán azon területén is, melyet valaha a szkíták foglaltak el. Másrészt a gyökér glycyrrizin, glycyrrizinsav nevű anyaga a nádcukornál ötvenszer édesebb, és míg minden más édesség, cukorfajta növeli a szomjúságot, az édesgyökér éppen ellenkezőleg, csillapítja. Ezen kívül gyulladáscsökkentő, a gyomorfalizomzat tónusát fokozó, emésztésjavító, köptető, enyhe hashajtó hatása is van. Triterpén jellegű hatóanyagai a mellékvesék egyes hormonjaihoz hasonlóak, azokkal szinte azonos szerkezetűek. Márpedig a mellékvesekéreg hormonjainak döntő szerepük van a szervezet stresszekkel, fertőzésekkel szembeni védekezésében, általában dinamizmusát, életerejét biztosítják. A mellékvese hiányos működésekor egyre fokozódó gyengeség, elesettség, lesoványodás, izomgyengeség, vérnyomássüllyedés, étvágytalanság, hőmérséklet-csökkenés következik be. Nemcsak mellékvesehormon-szerű, hanem nőihormon-szerű hatóanyagok is találhatók az édesgyökérben.

Dél-Európában sok édesgyökeres vizet fogyasztanak, mert jó vértisztítónak tartják. Törökországban népszerű az édesgyökér sörbet. Belgiumban és Franciaországban az acélipari dolgozók közül sokan isznak – népi gyógyszerként – víz helyett édesgyökéritalt, erősítő-frissítő és szomjoltó hatása miatt. Nálunk is a falusi Magyarországon elterjedt volt a gyerekek körében a külső kérgétől megfosztott édesgyökér rágcsálása. A kedvelt medvecukor is édesgyökérből készült. Jó lenne, ha felnőttek és gyerekek egyaránt országszerte felújítanák ezt a jó szokást, az egyre fokozódó, káros cukorfogyasztás rovására! A kockára vágott, gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben is kapható édesgyökér mokkáskanálnyi mennyiségét rágjuk el, a rostos részét köpjük ki. Két-háromszor egy kávéskanálnyi lehet a napi adag, ami 20-25 grammnak felel meg.

Főzet készítése: 40-50 g édesgyökeret tegyünk egy liter vízbe, főzzük tíz percig. A főzetet víz helyett igyuk. Másik elkészítési mód: 50 g gyökeret 1 liter állott vízben áztatunk 24 órán át, ánizs- és köménymaggal, néhány szelet citrommal együtt. Kitűnő frissítő, erősítő ital egészségeseknek és betegeknek egyaránt. A konzerváló anyagokat és sok cukrot tartalmazó gyümölcslevekkel, üdítő italokkal szemben valóban oltja a szomjúságot, frissít.

Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare)

Kúszó, hengeres, csomósan tagozó gyöktörzséből arasznyi hosszú, felemelkedő, bőrszerű, szárnyasan szeldelt levelek nyúlnak ki. A levél fonákján, az erek mentén, spórákat látunk, melyek érintésre lehullnak.

Nálunk árnyas sziklarepedésekben, régi fatörzsekben, meszes talajú erdőkben fordul elő.

Gyöktörzsét, gyökere nélkül, valamint leveleit gyűjtjük (radix, rhizoma). A drog erősen átható szagú, csípősen édeskés, gyengén összehúzó ízű.

Hatóanyaga: mannit, mész, zsíros olaj, almasav, kalcium stb.

Gyöktörzséből készült forrázat (5-10 gr 200 gr vízre), citromsárga színű, édeskés ízű és katarrusos köhögésnél oldó hatású. Főzete (20-25 gr 1 l vízre), idült köhögésnél és étvágytalanságnál ajánlható. A főzet íze kesernyés. Reggel, este 1-1 csészényit fogyaszthatunk el.

Mellfájásnál, tüdőhurutnál, amikor erős az elnyálkásodás, asztmánál és béldugulásnál ajánljuk a következő tea keveréket: vegyünk 40-50 gr gyöktörzset, 5 gr mazsolát, főzzük azt mintegy 1/2 1 vízzel 10 percig és a szüredéket 2 egyenlő részben fogyasszuk el.

A főzet (6-10 gr 1/4 1 vízre) tüdőbajnál, de májbajnál is használatban van.

Céklával és málnával megfőzve a gyöktörzse hashajtók, pora elkeverve epe- és nyálka kiválasztó. A néphit szerint ügyessé, fürgévé lesz tőle, aki rendszeresen issza. Csak kis adagban ajánlják.