kötőhártya gyulladás
|
Vadon nő, de termesztik is. Az egész növényt mellteának isszák, hasmenésnél forrázatot készítenek. Katarrusos megbetegedéseknél, lesoványodás-, hörgök-, gyomor zavarainál, fehérfolyás, kötőhártyalob (conjunctivitis) eseteiben a virágos növényt belsőleg, külsőleg főzet formájában használják. A lóhere virágát megfőzik, leszűrik, a szüredékhez újabb adag virágot vesznek, és újra felfőzik, az így nyert szüredéket kenőcsszerű masszává befőzik és ebben a formában makacs daganatokra, még rákos daganat eloszlatására is igen dicsérik.
A Földközi-tenger partvidékein terem az ezüstös hamuszínű levelű, sárga virágú félcserje. A virágzás előtt gyűjtött növény képezi a drogot. Többnyire csak külsőleg nyer alkalmazást fájdalmas kötőhártya gyulladás, látási gyengeség, szemhéjgyulladás, az aggkorban kezdődő szaruhártya homályosodás (szürkehályog) esetében. Belsőleg adagolt tea a javulást támogatja.
Rendszerint termelt, gumós növény. Szálas levelei a kinyíló virággal együtt jelennek meg. A három bibe hosszú és begöngyölődött. A bibeszál és a bibe adja a nálunk is használatos illatos fűszert, a drogot. Festékanyaga miatt is termesztik. Sajátságos, átható, bódító illata olajától van. Nálunk is, de különösen Olaszországban ősidők óta használják. (Safranyik tótok.) Használata kedélybeli változást idéz elő. Hőemelkedést, az arcon vértódulást, szédülést, felfúvódást, kótyagosságot válthat ki. Ezen kívül pupillatágulást, könnyezést, látási zavarokat is idézhet elő, ezek azonban a szabadban megjavulnak. A húgy és nemi szervek zavarait is tapasztalták, különösen a női tisztulást illetően. Kötőhártyalob (conjunctivitis) és a szemhéj-mirigylob (blepharitis) eseteiben is már keveset van használatban. Opium pótszer görcsös köhögésnél, hascsikarásnál. A népgyógyászatban ujjköröm mérgezés, csecsmirigy gyulladásnál kenőcsöt készítenek belőle. Alkoholos kivonatát kámfor hozzáadásával fagyás és köszvényes bajoknál használják fel.
Az Észak-Amerikában honos sárgagyökér az ott élő indiánok fontos gyógyszere volt. Használták szemgyulladás, torokfájás, emésztési zavarok kezelésére. Gyökerének sárga levével festettek. A 19. században a Thomsonian gyógynövénycég alapítója rendkívül népszerűvé tette, mint fertőtlenítőszert, ő adta neki a sárgagyökér helyett az aranypecsét nevet. Később a természetgyógyászok hydrastis néven szinte univerzálisan alkalmazták. Külsőleg aranyér, végbélrepedés, fertőző kötőhártya gyulladás, ekcéma, kelések és sebek kezelésére, belsőleg megfázások, mandulagyulladás, diftéria, méhpanaszok, szülés utáni vérzés, emésztési zavarok, általános gyengeség kezelésére használták. Az amerikai polgárháború után aranykorát élte, mivel számos, recept nélkül is árusított gyógyszer alkotórésze lett. Mivel ára vetekedett a ginzengével, annyit gyűjtöttek belőle, hogy majdnem kipusztult. Jó ára miatt hamisították is. Népszerűsége igen nagyra nőtt, a szegények ginzengjének hívták, mivel tulajdonságai valóban az életet hosszabbító csodagyökéréivel azonosak. Ma már termesztik, azonban ára még mindig magas és hamisítása is gondot okoz.
A modern természetgyógyászat külsőleg, mint fertőtlenítőt (sebek tisztítására), íngyulladások, szájsebek, ekcéma, kopaszító sömör, epidermofitózis. (lábujjak közti kipállás), viszketés és kötőhártya-gyulladás gyógyítására ajánlja. Belsőleg emésztési zavarok, megfázások ellenszere, erős vérzéscsillapító és vizelethajtó. A homeopátia fontos alapanyaga. Az alkoholizmus, az asztma, az emésztési panaszok, a daganatos betegségek, a vérzékenység és a májbetegségek homeopátiás gyógyszerei készülnek belőle.
|

Lóhere (Trifolium pratense, arvense, repens. Réti lóhere, herehura, fehér-lóhere)
Mamúvirág (Cineraria maritima)
Sáfrány (Crocus sativus Jóféle sáfrány)
Sárgagyökér, aranypecsét Hydrastis canadensis
A hidrasztisz, vagyis a sárgagyökér kicsi, egyenesen álló évelő növény. Szőrös, évenként újra növő, bíborba játszó szára rövid, bütykös, sárgabarna kérgű és világossárga belsejű gyökértörzsből ered. Szárnyalt levelei kissé hasonlítanak a málnáéihoz. Apró zöldes fehér virágai tavasszal nyílnak, narancsvörös bogyókat teremnek. Két fontos hatóanyaga van, a berberín és a hidrasztin. A berberín erősíti az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást. A hidrasztin ugyanakkor növeli. Avatott felhasználását, alkalmazását bízzuk szakemberekre! Vigyázzunk, nehogy a vérpipaccsal (Sanguinaria canadensis) hamisítsák, felcseréljék ugyanis megszárítva ez is sárga, azonban erőteljes hashajtó, hányingert, gyomorégést, szomjúságot okoz. Ha valaki Hydrastisként, sárgagyökérként adott volna el gyógyító szert, s az ilyen tüneteket okozna, akkor hamisított droggal csaptak be: vérpipaccsal az eredeti helyett.