koleszterin csökkentő

Articsóka Cynara scolymus

Egyre gyakrabban találkozunk vele a piacokon, a fejlett étkezési kultúrájú országok nálunk is kapható női magazinjainak kulináris rovataiban. Igaz, hogy különbséget kell tenni a gyógyszeripari, célra termesztett és a konyhanövényként fogyasztott articsóka között, de mindenképpen, meg kell ismerkednünk mindkettővel. Ugyanis az étkezési célokra termesztett articsóka fogyasztása nyersen vagy párolva ugyanolyan egészségvédő és -javító hatást fejt ki, mint a gyógyszerek készítésében felhasznált rokona.

A Földközi-tenger mellékéről származó, nagy termetű, évelő növény, húsos gyökérrel. Az első évben szárnyasan tagolt (ritkábban ép), húsos nyelű nagy tőleveleket fejleszt, fonákjuk szürkésen-ezüstös, kevéssé tövisesek vagy egyáltalán nem találunk rajtuk töviseket. A szárak a második évben fejlődnek, 150-180 cm magasak, elágazóak, a szárlevelek is szárnyasak, hasonlítanak a tólevelekhez. Minden elágazás nagyméretű, kb. 8 cm átmérőjű fészekvirágzatban, végződik, a fészekpikkelyek töve húsos, vastag, a virágok lila színűek. Termése megnyúlt tojásdad alakú kaszat. Júliusban, augusztusban virágzik.

A kérdi (Cyttara carduncultis) szintén dél-európai fajta, kifejezetten tövises, virágzatai kisebbek. Vastag, karós főgyökere miatt az articsóka a szárazsággal szemben ellenálló. Télen összefüggő hótakaró hiányában könnyen kifagy. A levelek gyors fejlődése évi 5- 6 gyűjtést tesz lehetővé.

Az articsóka levelei (Folium cynarae) cinarint, a kávé- és kinasav más származékait, valamint flavonglikozidokat tartalmaznak. Kivonatuknak négy fő hatását ismerjük.

1. Máj- és epehólyag-bántalmakban hígabban folyóvá teszik az epét, mely ez által könnyebben ürül az epehólyagból. Hat magára a májszövetre is, védi külső májkárosító anyagok hatásától. Fokozza a máj regeneráló képességét.

2. Vizelethajtó (diuretikus), főképpen azonban só ürítést előmozdító (szaluretikus) hatással rendelkezik, fokozza a nátrium és a klór ürítését, anélkül, hogy lényegesen befolyásolná a kálium kiválasztását.

3. Előnyösen befolyásolja a koleszterin anyagcseréjét, melyet mozgósít a szövetekből, majd elősegíti kiürülését a szervezetből, ezért jótékony hatása lehet érelmeszesedésben (arterioszklerózisban). Antibiotikus hatású a tápcsatorna kórokozó baktériumaival szemben anélkül, hogy a normális bél flórát befolyásolná.

Mindezen hatásai miatt az articsókalevelekből készített gyógyteát vagy gyógyszeripari készítményeit különböző máj- és epehólyag-bántalmakban használják: az epehólyag rendszertelen összehúzódásakor, az epehólyag renyheség állapotaiban, idült epehólyag gyulladásban, továbbá vastagbélgyulladásban (különösen erjedéses kolitiszben). A máj méregtelenítő képességét fokozó hatása miatt használják élelmiszerek, okozta allergiás állapotok, csalánkiütések esetében.

Az articsókából készült gyógyszereket nem ajánlják heveny epeúti bántalmak esetében, heveny májgyulladásban (akut hepatitiszben), veseelégtelenségben.

Az articsókából kesernyés ízű szeszes italok, a fészkek örvéből különböző egészségvédő, finom ételek készíthetők.

Az ókori időktől a XIX. század második feléig a lepkeszeg a gyógynövényekkel való orvoslásban fontos szerepet játszott. Később feledésbe merült. Ma ismét a figyelem középpontjába került a növény, amelynek íze a kesernyés zeller és a juharszörp keverékére emlékeztet. Állatokon végzett kísérletekben csökkentette a koleszterinszintet, s van remény, hogy hasonló hatása mutatkozik az embereken is.

Magát a növényt már akkor használták a beteg állatok gyógyítására, mielőtt magja népszerű orvossággá vált volna az emberek gyógyításában. Az ókori görögök a növényt a melasz vagy a rovarok által károsított állati takarmány ízletesebbé tételére használták. Észrevették, hogy a beteg lovak és szarvasmarhák a lepkeszeget még akkor is megeszik, mikor mást nem. Az egyiptomiak és a rómaiak a növényt már „görög szénának" hívták. Ma széles körben használják a ló, és szarvasmarha-takarmányok ízesítésére, valamint néhány állatorvos a beteg állatokat ezzel ösztökéli evésre.

A lepkeszeg a mediterrán vidékeken volt honos. Az ókori orvosok tudták, hogy magjai nagy mennyiségű nyálkás mézgát tartalmaznak, amely vízzel keverve zselatinszerűvé válik, és nyugtatja a gyulladt vagy irritált szövetet. Az egyiptomi orvosok kenőcs formájában sebeket és tályogokat kezeltek vele. Ajánlották még belső használatra láz, valamint légzőszervi és bélpanaszok enyhítésére. Hippokratész és a többi görög és római orvos hasonlóképpen használta.

A régi kínai gyógyítók lázat, sérvet, epehólyag-problémákat, izomfájásokat és még impotenciát is kezeltek vele.

Indiában, ahol a lepkeszeg alkotórészévé vált a curry fűszerkeveréknek, az ajurvédikus orvosok ízületi gyulladás, hörghurut és emésztőszervi bántalmak ellen használták. Az indiai anyák tejhozamuk növelésére ették a magját,

Az arab asszonyok Líbiától Szíriáig a rubensi arányok megtartására, amely egyet jelentett a szépséggel az ókortól egészen a XIX. századig, pirított magjait hízási céllal ették.

A lepkeszeg kedvező hatásai

A növény hagyományos használatát a modern tudomány is támogatja, de a legfontosabb használatára csak mostanában derült fény.

Koleszterin csökkentő

Kísérletek mutatják, hogy kutyákban csökkenti a koleszterinszintet. Habár embereken még nem próbálták ki, de a felfedezés valószínűsíti, hogy ezeket a vizsgálatokat is el fogják végezni.

Torokfájás

A lepkeszeg enyhítő hatású, mézgaszerű váladéka csökkentheti a torokfájást, a köhögést és az emésztési zavarokat.

Nőgyógyászati problémák

Majdnem egy századdal Lydia Pinkham halála után állatkísérletek némi bizonyítékot szolgáltattak a lepkeszeg méhösszehúzódást serkentő hatására, különösen a terhesség későbbi szakaszában. A magok olyan kémiai anyagot (dioszgenin), tartalmaznak, amely hatásában a női nemi hormonra, az ösztrogénre hasonlít. Az ösztrogén a testet vízvisszatartásra serkenti. Az e hormont tartalmazó fogamzásgátló tabletták egyik mellékhatása, hogy puffasztják a testet. A vízvisszatartás súlynövekedést jelent, így azok az arab nők, akik hízási céllal ettek lepkeszeget, talán jó nyomon voltak. A nem terhes nőknek esetleg segít a menstruáció előidézésében, de ezt még nem erősítették meg.

Ízületi gyulladás

Enyhe gyulladáscsökkentő hatását belga kutatók fedezték fel. Ez igazolhatja sebek, ízületi és egyéb gyulladások elleni hagyományos használatát.

Figyelemfelkeltő lehetőségek

Állatkísérletek kimutatták, hogy csökkenti a vércukorszintet. A hatást embereken még nem igazolták. A cukorbetegek kérjék orvosuk jóváhagyását, mielőtt kipróbálnák a lepkeszeget.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok:

Mivel a növény serkenti a méh összehúzódását, terhes nők ne szedjék.

Egészséges felnőttek, a nem terhes és a nem szoptató nők számára a lepkeszeg a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.

Ha kisebb kellemetlenségeket, gyomoridegességet vagy hasmenést okoz, használjunk kevesebbet, vagy szüntessük meg alkalmazását.

Tudassuk az orvossal, ha kedvezőtlen tapasztalatunk van, vagy ha a tünetek, nem javulnak jelentősen két héten belül.