kolin

A fekete gyopár vagy fekete nadálytő (Symphytum officinale L.) az érdeslevelűek családjába tartozó, nyirkos réteken, ártereken, csatornák mentén élő, érdes, szúrós szőrökkel borított, évelő növény.

Gyökérzete 1-3 ujjnyi vastag gyökértörzsből és az abból eredő, átlag ujjnyi vastag, arasznyi hosszú gyökerekből áll. A gyökérzet húsos, nyálkás, könnyen eltördelhető, kívül fénylő fekete, belül fehér; szagtalan, kellemetlen émelyítő ízű.

Fekete gyopár tőlevelei hosszúnyelűek, lemezük 20-30 cm hosszú, lándzsa vagy tojás alakú, hegyes, hullámos élű. Szára 50-80 cm magas, egyenes, elágazó. Szárlevelei a tőleveleknél kisebbek, ülők, a száron a következő levélig lefutók. Virágzata 5-15 virágú kunkor, a párta harang alakú, 10-15 mm hosszú, ibolya- vagy rózsaszínű, néha sárgásfehér. A növény egész nyáron át virágzik.

A gyökérdrog 8-10% cseranyagot, glikozidot, kolint, cukrot, nyálkát, keményítőt, inulint, gumit, gyantát, aszparagint, nyomokban illóolajat tartalmaz. A gyökérből áztatással készült kivonat gyomorfekély és bélfekély ellen hatásos, valamint csonterősítő, a csonttörés hegképződését segíti elő. Zúzódásokra, sebekre, visszérgyulladásokra borogatónak használják. Ajánlják toroköblítőnek is.

A levéldrog sok cseranyagot, egy alkaloidát, egy glikozidot és kolint tartalmaz. Teáját légzőszervi és emésztőszervi megbetegedések ellen fogyasztják.

Kerek repkény, földi borostyán (Glechoma hederacea) az ajakosvirágúak családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben, réteken, utak mentén sokfelé előforduló, enyhén illatos, évelő növény.

Gyökérzete vékony, kúszó, több szárat, közöttük kúszószárat is fejleszt. Szára 15-30 cm hosszú, lecsepült vagy felemelkedő, négyoldalú. Levelei keresztben átellenesen állnak, 1-3 hosszúak, az alsók kerek vese alakúak, a felsők keskenyebbek, csipkés szélűek, sűrűn vagy gyéren szőrösek. A kúszószárak nyári levelei jóval nagyobbak.

A kerek repkény virágai a felső levelek hónaljában 2-6-osával csoportosulnak. Pártájuk 1-1,5 cm hosszú, lilás-piros vagy liláskék színű. Kora tavasztól virágzik.

A drog (Hederae terrestis herba) keserűanyagot, cseranyagot, szaponint, 0,03-0,06%0 illóolajat, kolint, gyantát, viaszt tartalmaz. Teáját epe-, vese-, gyomor- és légzőszervi megbetegedések ellen használják. Alkalmazása teakeverékekben javasolt, mivel magában a drog erős hatású!

A pozsgás zsázsa (Lepidium cartilagineum) a keresztesvirágúak családjába tartozó, szikes legelőinken sokfelé tömegesen termő, évelő növény.

Szára 20-30 cm magas, elágazó. A szár alsó levelei ellipszis alakúak, a felsők lándzsásak, húsosak, bőrneműek, kékeszöld színűek.

A pozsgás zsázsa virágai fehérek, a hajtások felső részén állnak.

A drog baktériumölő hatását ismerik. Tartalmaz: mustár glikozidot, illóolajat, kolint, cseranyagot stb.

Teáját influenza elleni védekezésül, mandulagyulladásnál öblögetőként használják.

Római kömény vagy egyiptomi kömény (Cuminum cyminum L.) az ernyősvirágzatúak családjába tartózó, a földközi-tenger mentén, valamint távolabb, Keleten honos, fűszeres kaszatterméséért (Cumin fructus) nálunk is termesztett, egyéves növény.

A római kömény tartalmaz: 2-5% illóolajat, 10% zsíros olajat, kolint, gyantát, cseranyagot, fehérjét.

A drogot sajtba keverik, kenyérbe sütik, kiflire, pogácsára, teasüteményekre hintik. Főzetét kólika és étvágytalanság ellen isszák. Illóolajával reuma elleni bedörzsölők készülnek.