kolin

Bakfű vagy betonikafű, orvosi tisztesfű. Stachys officinalis Trev. Erdei tisztásokon, cserjésekben, hegyi réteken élő, évelő növény.

Szára egyenes, 50-70 cm magas, egyszerű, négyszögletű, gyérlevelű, szőrös.

Tőlevelei hosszúnyelűek, lemezük 20 cm hosszú hosszas tojásdadok, csipkésen fogasszélűek, borzasszőrűek.

A szárlevelek kisebbek, a felsők ülők. A bakfű virágok bíborvörösek, a szár végén 5-10 cm hosszú tömör fürtben csoportosulnak, júliustól őszig nyílnak.

A drog (Betonicce herba) cseranyagot, kovasavat, szaponint, kolint, keserűanyagot, egy glikozidot, kevés illóolajat stb. tartalmaz.

Teáját asztmás és hurutos bántalmak ellen használják. A népi gyógyászatban epilepszia ellen is alkalmazzák.

A csengőlinka vagy orbáncfű (Hypericum perforatum) az orbáncfűfélék családjába tartozó, füves, cserjés helyeken, erdőszéleken, erdősávokban termő, évelő növény.

Szára 50-80 cm magas, egyenes, felső részében dúsan elágazó. Levelei keresztben átellenesen állnak, átlag 2 cm hosszúak, hosszúkás tojásdadok, tompák, ép szélűek, áttetszően pontozottak.

A csengőlinka virágzata dús virágú, sátorozó bogernyő. A virágok csészelevelei lándzsásak, a szirmok sötét sárgák, porzóik számosak. Termése 6-10 cm hosszú, tojásdad tok.

A drog glikozidot, cseranyagot, színanyagot, cukrot, kolint, pektint, nikotinsavat stb. tartalmaz. Teáját gyomorfekély és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, belső és külső vérzések, vesebántalmak és epebántalmak ellen használják. Forrázatával külsőleg bőrbántalmakat és nehezen gyógyuló sebeket kezelnek. Öblögetőként torokgyulladás és fogínysorvadás ellen is használják.

Ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) az érdeslevelűek családjába tartozó, szárazabb, homokos talajon termő, kétéves növény.

Gyökere karó alakú, arasznyi hosszú. Szára 40-60 cm magas egyszerű. A tőlevelei és a szár alsó levelei hosszúnyelűek, simán molyhosak, fodros élűek; a szár felső levelei lándzsásak, hosszúkásan kihegyezettek. Virágai pirosak, majd kékek, kunkorban állnak.

Az ebnyelvűfű gyökere (Cynoglossi radix) alkaloidát, glukoalkaloidát, keserűanyagot, kolint, cseranyagot stb. tartalmaz. A levél (Cynoglossi folium) cseranyagot, nyálkát, nyomokban illóolajat és baktériumölő hatású anyagot tartalmaz.

A gyökeret népi gyógyászatban vérhas, vesehurut és hólyaghurut ellen, a levelet nehezen gyógyuló sebek kezelésére használták.

Piros ebszőlő, édes-keserű csucsor Solanum dulcamara Erős hatású! A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, nyirkos helyeken, árokparton, füzesekben élő, felkapaszkodó szárú cserje,

Szára több méter hosszú is lehet, alul elfásodó, feljebb lágy, fűnemű, belül üreges, édes-kesernyés ízű, szagtalan.

Levelei szórtak, nyelesek, 4-7 cm hosszúak, keskeny vagy szíves tojásdadok, kihegyezettek, épszélűek, vállukon gyakran egy cimpapór van. Virágai bogernyőben állnak, pártájuk lila színű, ötkaréjú.

Az ebszőlő termése elliptikus, kb. 1 cm hosszú, éretten piros, sokmagvú bogyó.

A drog (Dulcamarae stipes) szolanin-glikozidot, glikoalkaloidákat, szaponint, keserűanyagot, cseranyagot, cukrot, kolint stb. tartalmaz.

A népi gyógyászatban vértisztítónak, idegnyugtatónak, lázcsillapítónak, reuma- és ízületi bántalmak, hólyaghurut, gyomorhurut és bélhurut ellen használták. Hideglelés ellen pálinkába áztatva készítettek gyógyszert belőle. Mivel kellemetlen mellékhatásokat okozhat, házi alkalmazásra a drog nem ajánlható. Az ipar fog előállítani belőle hormonzavarok elleni gyógyszereket.