lábujj

A lábujjon a boka irányába haladva, a lábujj talpfelületén az első ujjpercízületnél (ahol a lábujj a lábfejhez csatlakozik) találjuk a nyak reflexpontjait. Figyelje meg, hogyan kapcsolódnak a nagy lábujj csontjai a lábközépcsontokhoz, és mennyire hasonlítanak a nyaki gerincszakasz csontjaihoz, melyet a C ábra illusztrál.

A nagy lábujj külső alapízületének (a második lábujj mellett) reflexpontjai a nyak külső részének, míg a belsők (a lábujj mediális oldala) a nyak középső részének felelnek meg.

A hüvelykujjal a lábfej felső részén, pontosan a köröm alatt fejtsünk ki nyomóerőt. A lábujjak felső felületén található reflexpontok általában az arc elülső részével állnak kapcsolatban, például az orral. Ezért a lábujj felső részén, az egyes zónában energiaáramot indítva könnyedén megszüntethető az orrdugulás. Mindkét nagy lábujjat masszírozzuk a lábfej felé haladva. Bizonyára már tudja, hogy mindkét lábujj (és mindkét hüvelykujj) az egyes zónában található, mely függőlegesen fut lefelé a fej és a test középvonalában. A négy kisebb lábujjat masszírozva a fej oldalsó területein található reflexpontok sokaságának „finom hangolását" végezzük el. A talpakon megjelenő reflexpontok mindegyike a fej megfelelő zónáján belül marad.

Fog-, fogíny- és állkapocsproblémák esetén mind az öt lábujjat szükséges kezelni mindkét lábon. Minden ember egészen egyéni csontfelépítéssel rendelkezik, ezért vizuálisan kell hozzárendelni fogainkat és állkapcsunkat a megfelelő zónaterületekhez. Ezek a reflexpontok a testnek ugyanazon az oldalán helyezkednek el, ahol a problémát érzékeljük.

Például a bal első fog fájdalma esetén a bal lábujj hegyét kell masszírozni, mert mindkettő ugyanabba a zónába esik, a test egyazon oldalán. Ha pedig a jobb hátsó őrlőfog fáj, a negyedik vagy ötödik lábujjat masszírozzuk (attól függően, melyik zónában található az adott őrlőfog) a jobb lábfejen.

A reflexterület kezeléséhez a mutató- és a hüvelykujjat használjuk, lassú nyomó és körző mozdulatokkal a fájdalmas zónában. Öt vagy hét másodpercig állandó nyomást gyakorolva az egész lábujjra (köröm és ujjbegy) érzéstelenítő hatást válthatunk ki az egyazon zónában található fájdalmas területen.

Ha az agysejtek fejsérülés, agydaganat vagy szélütés következtében károsodnak, fizikai értelemben képtelenek lesznek a test ellentétes oldalát mozgatni.

Ha például a szélütés a bal agyféltekét érte, a jobb oldali testrészek mozgására hat ki. Ennek az a magyarázata, hogy a bal agyfélteke a test jobb oldalát irányítja, és fordítva.

(Tehát a test jobb oldalának bénulása esetén a bal nagy lábujjat kell masszírozni. Ez a bal agyfélteke idegrostjait stimulálja, melyek következésképpen a test jobb oldalára fejtik ki hatásukat.)

A lábujjak alsó és felső részének sorozatos nyomogatásával keresse meg az érzékeny pontot. A biztos eredmény érdekében masszírozza át a nagy lábujjak külső és belső felét is. Az érzékeny pontokat körkörös mozdulatokkal masszírozza, ezek lehetnek az agy szélütést okozó részének reflexpontjai.

Gondosan masszírozza át ezeket a területeket, míg az érzékenység megszűnik. A hatékony reflexkezelés legbiztosabb módja az egész nagy lábujj átmasszírozása, valamint az összes többi lábujj „finom hangolása.

Az érintett jobb oldali testfelület keringésének javítása érdekében a jobb láb megfelelő reflexpontjait kell masszírozni. Hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az újabb szélütés lehetőségét, a vérkeringés serkentésével masszírozzuk mindkét láb ujjainak reflexterületeit. A szélütést gyakran az agyér elzáródása, vagy egy adott területének rossz oxigénellátása okozza.

A gyógyulás sok elszántságot és kemény munkát igényel, ám a sérült agysejtek képesek új feladatot ellátni. A talpmasszázs számos szélütést szenvedett beteg életében hozott jelentős javulást, különösen kisgyermekkorban.

Ha az agy BAL féltekéje sérül meg, a test JOBB oldala szenved károsodást.

Minden lábujjat masszírozni kell, különösen a BAL nagy lábujjat, így az agy BAL féltekéje kapja a gyógyító energiát.

A második és harmadik lábujj alján (második és harmadik zóna) találhatók a szem reflexpontjai.

E reflexpontok kezelésekor lábát helyezze a megfelelő helyzetbe, és körkörös mozdulatokkal nyomogassa a két lábujj alatti területet. A műveletet általában könnyedén elvégezhetjük a hüvelykujj segítségével, ám bizonyos esetekben előnyösebb a reflexpálca, vagy hasonló eszköz használata. Érzékeny pontok után kutatva masszírozza e területet, és ha megtalálta, folytassa a kezelést még néhány másodpercig.

Számos, vaksághoz közeli állapotban bevált a talpmasszázs e módszere. Nem csupán a közvetlen szemreflexek felelősek a szemrendellenességekért, hanem gyakran a tarkón végigfutó feszes idegek gátolják a fej és a szem megfelelő vérellátását. Ezen kívül a szem abnormális állapotáért minden valószínűség szerint a vesék működése is hozzájárul. Ezért rendkívül fontos a vese és a mellékvese reflexpontjainak masszírozása is.