légzőszervi megbetegedések

Benedekfű. (Cnicus benedictus Áldottbárcs, pápafű, áldottfű)

A félméter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes, felül mirigyszőrökkel borított. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. A virágzat sárga.

Nálunk termesztik.

Közvetlenül virágzás előtt gyűjtjük az egész földfeletti növényt, mely cardui benedicti herba név alatt jön forgalomba.

Hatóanyaga: cnicin, sokoldalúan felhasználható illóolaj és sok ásványi só.

Az emésztőszervek zavarainál kedvelt gyógyszer. Rendelik epe-, májbajoknál, sárgaságnál, gyomor- és bélbajoknál. A fűből forrázatot készítünk, mely által kitűnő házi-szert nyerünk. (5 gr 1/4 1 vízre). Kitűnő házi-szer gyomorbetegség, gyomorégés, idült hurut és váltóláz ellen; hatása enyhén kiválasztó, emésztést előmozdító.

Hasonló célra használatos a fűből készült alkoholos kivonat. A magját méhfolyásnál szokták használni.

Ideggyengeségnél is élénkítő, erősítő, a légzőszervek megbetegedései esetében eredményes. Vesegyulladásnál nem szabad használni. Állandó és félben hagyó hőemelkedésnél javallva van.

Ott, ahol a gyomrot, az emésztést állandó és sok alkáliával (soda bicarbona stb.) rontották el, ezerjófűvel keverve elsőrendű eredményeket lehet vele elérni. Külsőleg az egész növény főzetét daganat, fagyás, sőt fekélyes, rákos daganat öblítésére ajánlják.

A teákat kellő körültekintéssel kell előkészíteni, mert nem mindenki tudja meginni keserűsége miatt; sőt érzékeny, gyönge idegzetű embereknél rosszullétet, undort, sőt hányingert is előidézhet.

Benedekfű tinktúra. 10 gr benedekfüvet 40 gr vízzel 2 napig áztatunk, aztán leszűrjük és a szűrőn visszamaradt maradékot újra 8 napig 20 gr alkoholban áztatjuk, mialatt többször felkeverjük és leszűrjük. A két szüredéket összeöntjük és alkohollal 60 gr-ra kiegészítjük. A kész tinktúrából naponta 2-3-szor 8-10 cseppet cukorra cseppentve adagolunk.

Gyomor bél és tüdő elnyálkásodásnak, májbetegségnek és hasmenésnek kitűnően bevált házi-szere.

Fritillaria cirrhosa

A Csuan Pej Mu viszonylag újonnan érkezett a kínai gyógynövények közé: a Csing-dinasztia idején (1644-1911), 1750 körül jelent meg először egy Dél Junnan tartományban íródott füvészkönyvben. A növény hatása hasonlít a Csö Pej Muéhoz, ám annál jobban táplálja és nedvesíti a tüdőt. Többnyire a tuberkolózishoz hasonló krónikus légzőszervi megbetegedések esetén, illetve kevés nyálkával járó köhögések enyhítésére használják. A kínai növények nevében a „Csuan" arra utal, hogy az adott gyógynövény Szecsuánból származik. A Csuan Pej Mu neve szó szerint „Szecsuán gyöngyháza".

Felhasználandó része:

Hagymája

Tulajdonságai:

Keserű, édes

Érintett meridián csatornák:

Tüdő meridián, szív meridián

Alkalmazása:

Köhögéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, izomlazító

Alkalmazása:

• a nyálka eloszlatására és köhögéscsillapító
• a tüdő táplálására és nedvesítésére
• a csomók és duzzanatok leapasztására

Adagolása:

3-9 gramm

Együttes alkalmazása:

A meridiánokban fellépő akadályok, okozta fájdalmas elzáródások ellen Fu Linggel és más növényekkel, kombinálják. Tályogok kezelésére Csö Pej Muval, a bőséges köpettel járó köhögés és zihálás elmulasztására Hszing Zsennel együtt használják.

Ellenjavallat:

Kerülendő a lépet és a gyomrot érintő hiányszindrómáknál.

A fekete gyopár vagy fekete nadálytő (Symphytum officinale L.) az érdeslevelűek családjába tartozó, nyirkos réteken, ártereken, csatornák mentén élő, érdes, szúrós szőrökkel borított, évelő növény.

Gyökérzete 1-3 ujjnyi vastag gyökértörzsből és az abból eredő, átlag ujjnyi vastag, arasznyi hosszú gyökerekből áll. A gyökérzet húsos, nyálkás, könnyen eltördelhető, kívül fénylő fekete, belül fehér; szagtalan, kellemetlen émelyítő ízű.

Fekete gyopár tőlevelei hosszúnyelűek, lemezük 20-30 cm hosszú, lándzsa vagy tojás alakú, hegyes, hullámos élű. Szára 50-80 cm magas, egyenes, elágazó. Szárlevelei a tőleveleknél kisebbek, ülők, a száron a következő levélig lefutók. Virágzata 5-15 virágú kunkor, a párta harang alakú, 10-15 mm hosszú, ibolya- vagy rózsaszínű, néha sárgásfehér. A növény egész nyáron át virágzik.

A gyökérdrog 8-10% cseranyagot, glikozidot, kolint, cukrot, nyálkát, keményítőt, inulint, gumit, gyantát, aszparagint, nyomokban illóolajat tartalmaz. A gyökérből áztatással készült kivonat gyomorfekély és bélfekély ellen hatásos, valamint csonterősítő, a csonttörés hegképződését segíti elő. Zúzódásokra, sebekre, visszérgyulladásokra borogatónak használják. Ajánlják toroköblítőnek is.

A levéldrog sok cseranyagot, egy alkaloidát, egy glikozidot és kolint tartalmaz. Teáját légzőszervi és emésztőszervi megbetegedések ellen fogyasztják.

Fenyőmag (Pinus pinea)

Különleges tulajdonsága: a fenyőmagok, amelyek a fenyőtoboz szorosan álló fás pikkelyei között helyezkednek el, jól ismertek balzsamos, köptető és gyulladáscsökkentő, idegerősítő, vitalizáló tulajdonságaikról. A fenyőmag ezért igen hatásos a légcső és a tüdő megbetegedései esetén.

Egyéb hasznos összetevők: olaj (45%), fehérjék (35%), cukrok, B1- és B3-vitamin, ásványi sók.

Javallatok: a már említett légzőszervi megbetegedéseken túl alultápláltság, problémás élethelyzetek (fejlődés, terhesség, időskor), idegrendszer zavarai.

Ideális fogyasztási módjai: étkezések közti energiapótló harapnivaló vagy nyers zöldségekből készült egytálételek kiegészítője más magvakkal és olajos termésekkel együtt, töltelékek és hagyományos sütemények, szószokhoz, valamint tápláló és étvágygerjesztő körítésekhez.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: a zsírtartalmú összetevők magas aránya miatt a fenyőmag tárolásánál figyelmesen kell eljárnunk, mivel rövid időn belül keserűvé és kellemetlen ízűvé válik. A kereskedelemben kapható magokat éppen ezért általában különféle módon kezelik, vagyis igencsak ajánlott, ha van rá lehetőségünk, magunk gyűjteni fenyőmagot és mihamarabb elfogyasztani.