megfázás

Meghűlés megfázás esetén hidegen hagy minket az élethelyzet, semmi se képes már felmelegíteni. Megfázásnál nem a hideg okozza a betegséget, hanem az ember fázik meg, elkapjuk a kórokozókat, amelyeket felhasználhatunk a drámához, már megint összeszedtünk valamit. A konfliktus feldolgozása tele van mindenünk, elegünk van belőle, ráfáztunk erre a dologra, kivonulás a mindennapok krízishelyzeteiből. Védelmi falat építeni papír zsebkendőből, távol tartani az embereket és a helyzeteket, ne gyere túl közel, meg vagyok fázva.

Túlterheltség, menekülési vágy, semmit sem látunk vagy hallunk, csak be az ágyba, és fejünkre a takarót, kiélni az érzékenységet, másnaposság, a kommunikáció berekesztése. Orrunkat betömjük, légcsövünket lezárjuk, torkunkat telítjük, megtagadás nem akarunk többet nyelni. Védekező álláspont valakire ráköhögni, verekedés és ordibálás utáni érzés, levertség és rekedtség; szipogás, hogy ne kelljen többet szagolni. Mandulagyulladás, hogy ne kelljen többet nyelni, köhögés, hogy ki tudjuk kiabálni a véleményünket, a megfázás lehetőséget ad a lehűlésre is, miután már egészen felforrósodtunk láz, nem megfelelő áramlás nátha, orrfolyás

Amit tenni kell!

Valamit mozgásba lendíteni, tisztázni a problémát; újra együtt áramlani az élettel, felkészülés a változásra az életben évszakok váltakozása, tavasz és ősz, ahelyett hogy az évszakok váltásakor a lelki terheinket testi szintre helyeznénk. Inkább méregteleníteni és böjtölni, mint náthával és köhögéssel tisztulni meg, tisztulási rituálék, elhatárolódni a többiektől, és újra visszatalálni, saját magunkhoz befelé figyelni. Tudatosítani, hogy mi hagy minket ennyire hidegen, izgalmat találni az élet érdekes területein, ahelyett hogy a kórokozók martalékává válnánk. Teret biztosítani magunknak tudatos módon, akár agresszív eszközökkel is valakire köhögni, megnyílni a környezet számára, tűzzel-vassal a fennálló problémák ellen küzdeni, forró lelkesedéssel várni az előttünk álló feladatokra. Az élet folyamában úszni, az életet árasztani el, ahelyett hogy az orrunkat áztatnánk el.

Az eredetileg az ókori Egyiptomban a balzsamkészítés alapanyagaként használt mirha a bibliai idők legfontosabb illatszerévé vált, amelyet a test illatosítására, temetési szertartásokhoz és a rovarok elriasztására egyaránt felhasználtak. Ma leginkább a fogszuvasodás és a fogínysorvadás megelőzésében vehetjük hasznát. Már a bibliai idézetek is említik a mirhát, az alacsony növésű közel-keleti fa kérgének repedésein kiszivárgó, átlátszó vagy vörösbarna színű, könnycsepp alakban megkeményedő illatos gyantát.

A görög hiedelmek szerint a mirha az asszír király, Thesis lányának, Myrrhának könnycseppjeiből jött létre. Myrrha nem volt hajlandó a szerelem istennője, Aphrodité szolgálatába lépni, s az engedetlenségen haragra gyúlt istennő, büntetésből apja és lánya elméjét megzavarva, arra kényszerítette őket, hogy együtt háljanak. Szörnyű tettét felismerve Thesis meg akarta gyilkolni gyermekét, ám ekkor az istenek a lányt, hogy életét megmentsék, fává változtatták. A fakéregből gyöngyöző könnycseppek a leány bánatát jelképezik.

Az ókori görög és római filozófusok a mirhát sebek kezelésére, emésztési betegségek gyógyítására és menstruációs panaszok enyhítésére használták.

Évszázadokkal később a mirha elsősorban a fogínyvérzés, a száj fekélyes megbetegedései és a torokfájás kezelése terén nyert jelentőséget. Későbbi természetgyógyászok meghűlés és mellkasi fájdalmak kezelésére szolgáló köptetőként javasolták.

A XIX. század amerikai orvosai a mirhát külső fertőtlenítőszernek tekintették, amelyet fájdalomcsillapítóként és gangrenális fekélyek kezelésére alkalmaztak. Gyógyszerként emellett megfázás, gégegyulladás, asztma, bronchitis, torokfájás, emésztési zavarok, gonorrhoea, fogszuvasodás és a rossz lehelet kezelésére adták. Arra is figyelmeztetnek, hogy nagy mennyiségben alkalmazva erős hasmenést, izzadást, fejfájást, hányást, valamint fokozott szívdobogást okozhat.

Napjaink gyógynövényszakértői a mirhát por alakban előzőleg jól kimosott sebek fertőtlenítésére ajánlják, de szájöblítőként a torokfájás, a megfázás, a fog- és ínyfájdalmak, a köhögés, az asztma és a mellkasi panaszok kezelésére is alkalmazzák.

A mirha hatásai

Az elmúlt évezredek tapasztalatai alapján a mirhát továbbra is, mint szájfertőtlenítőt használhatjuk.

Szájöblítő

A mirha szövetösszehúzó hatású tanninokat tartalmaz. Kínai kutatók a növényben emellett baktériumölő hatású anyagokat is találtak, s egy indiai szakértő gyulladáscsökkentő hatását is kimutatta. A szájöblítőkben mindezek a hatások előnyösen alkalmazhatók. A mirha keserű, de frissítő ízű, amely a gyulladásokat is enyhítheti, illetve a fogínygyulladást (az ínysorvadás kezdeti formáját) kiváltó baktériumokat is pusztítja. Ezen hatása miatt a mirha több kereskedelmi szájöblítő hatóanyagaként is szerepel.

Fogkrém

Az Európában használatos fogkrémekben gyakran találunk mirhát, amelyet főként a fogszuvasodás megelőzésére visznek be a készítményekbe. Az Egyesült Államokban az egyetlen mirhát, tartalmazó fogkrémet csak a természetgyógyászati boltokban vásárolhatjuk meg.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok:

Bár nem bizonyított, hogy a mirha méhösszehúzódásokat okozna, terhes nők már pusztán menstruációs serkentő hatása miatt se használják.

A nátha, influenza kialakulásának lelki háttere könnyen felismerhető, elegendő csupán a külsőleg megnyilvánuló jelekre figyelnünk. Az embernek bedugul az orra, azaz „torkig van" valamivel. A nátha mindig olyan helyzetben jelentkezik, amikor az illető túlterheltnek érzi magát, és indokot keres a visszahúzódásra, mivel jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a számára kellemetlen követelménynek eleget tudjon tenni. Mindenki megérti, ha az ember ilyen állapotban visszavonulni kénytelen. Végül is fáj a feje, csöpög az orra, könnyezik a szeme, s a test mindenre ingerülten reagál. Ezek a testi síkon jelentkező szimptómák nagyon is világosan utalnak rendkívüli érzékenységünkre. Ha valaki mégis közel merészkedne hozzánk, egy tüsszentéssel távolságtartásra intjük, vagy éppen „odahörgünk neki" valamit.

Nátha: torkig vagyok valamivel; a dolgok „megindultak"; belső tisztulási folyamat

Fordított értelemben viszont a megfázás – az ember felfokozott kapcsolatteremtő képessége esetén – rákényszerít arra, hogy bizonyos távolságot tartsunk a többiektől, és sokkal jobban odafigyeljünk önmagunkra. A mandulák megduzzadása is arra utal, hogy többé nem tudunk és nem is, lenne szabad mindent lenyelnünk, inkább valódi lényünk valóságában kellene élnünk ahelyett, hogy külsőségekkel tömjük tele magunkat! A nátha mindenesetre szabad folyást enged valaminek, belső „tisztulásra" kerül sor, amiből test és lélek egyaránt megerősödve kerül ki - míg előbb-utóbb ismét torkig nem leszünk valamivel.

Arctium lappa

A bojtorjánt nyugaton bőrtisztító és ízületi gyulladás, enyhítő orvosságként ismerik. Míg az európai gyógyászatban a levelét és a gyökerét alkalmazzák, a kínaiak csak a magját használják fel. A bojtorjánmag először egy XVIII. századi kínai füveskönyvben bukkant fel; manapság főleg szél-meleg szindrómák, például megfázás, torokgyulladás, mandulagyulladás, mumpsz, kanyaró, tályog és karbunkulus gyógyítására használják.

Felhasználandó része:

Magjai

Tulajdonságai:

Csípős, keserű

Érintett meridián csatornák:

Tüdő meridián, gyomor meridián

Hatásai:

Antibakteriális, gombaölő, serkenti a vizelet kiválasztást, csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást, hashajtó hatású

Alkalmazása:

• a külső szél és meleg eloszlatására
• a tűz okozta mérgek semlegesítésére
• kanyaró és hasonló fertőzések esetén a bőrkiütések felszívódásának gyorsítására
• a belek nedvesítésére

Adagolása:

3-10 gramm

Együttes alkalmazása:

Szél-meleg problémákra Csin uin Huával, Lien Csiaóval és Csie Kenggel együtt alkalmazzák; a szél-meleg okozta kanyaró és egyéb gyulladásos bőrirritáció kezelésére Ko Kennel, Po Hóval és más növényekkel, furunkulusokra és fertőzött duzzanatokra Csü Huával kombinálják.

Ellenjavallat:

Hasmenés esetén sem miképp ne alkalmazzuk.