memória
|
Kína első nagy füvészkönyvében, a Pen Cao Csingben a páfrányfenyőről írtakat, miszerint „jó a szívre és a tüdőre", a legendás császárnak, Sen Nung -nak (Sárga Császár) tulajdonítják. A hagyományos kínai orvosok asztmát, fagydaganatokat, kézen és a lábon lévő, nyirkos hideg okozta keléseket kezeltek vele. Az ókori kínaiak és japánok pirított magjait emésztés elősegítésére és a részegség megelőzésére ették. India hagyományos ajurvédikus gyógyítói a hosszú élettel hozták összefüggésbe és állítólag a hosszú életet ígérő varázsitalnak is alkotórésze volt. Európába az 1730-as években került, s manapság a mérsékelt égöv utcáinak és parkjainak népszerű díszfája. Noha a XVIII. században ezeket a fákat a kertészek Európa-szerte ültették, a herbalisták még nem vettek róla tudomást. Ezért a páfrányfenyő legyező formájú leveleinek nincs története a nyugati világ növénygyógyászatában. Ma az európai herbalisták és a modern gondolkodású orvosok egészen másként tekintenek a növényre. A páfrányfenyő termékek a leginkább javasolt gyógykészítmények között vannak.
A páfrányfenyővel végzett orvosi kísérleteket a növénynek arra a képességére alapozták, hogy kölcsönhatásba lép a test egyik anyagával, az úgynevezett vérlemezke-aktiváló faktorral. Ez az 1972-ben felfedezett faktor nagyon sok biológiai folyamat részese: asztmás rohamoknak, átültetett szerv kilökődésének, artériás véráramlásnak, szívinfarktusnak és rohamokat kiváltó belső vérrögképződésnek. A páfrányfenyő ezt a faktort gátolja, és ebben rejlik rendkívüli hatása különösen az öregséggel összefüggő esetekben.
Szívroham Az életkor növekedésével egyre kevesebb vér áramlik át az agyon, ezáltal az agysejtek kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jutnak. A véráramlás gátlása rohamot eredményez, amely a harmadik helyen szerepel a halál okai közt az Egyesült Államokban. Tucatnyi tanulmány mutatja, hogy a páfrányfenyő jelentősen megnöveli a vér mennyiségét az agyban és segíthet a szívrohamból való felépülésben.
Memória Ahogy az agy vérellátása javul, úgy javul az emlékezőképesség és a szellemi teljesítmény is. Egy kisebb kísérletbe bevont 8 asszonynál „nagyon jelentősen" javult a rövid távú emlékezőképesség és reakcióidő, miután páfrányfenyőt fogyasztottak.
Szívinfarktus Növeli a szívizmoknak is a vérellátását. Az infarktust kiváltó belső vérrögök képződésének csökkentésével segíthet megelőzni az infarktust.
Időszakos sántítás A koleszterin lerakódás beszűkíti a láb artériáit, és különösen a lábikrákban okoz gyengeséggel járó, fájdalmas görcsöket: ekkor beszélünk időszakos sántításról. A páfrányfenyő javíthatja a láb ereinek vérellátását. 36, ilyen betegségben szenvedő személlyel végzett egyéves tanulmány kimutatta, hogy a növény „jelentősen jobb fájdalomcsillapító, mint a hagyományos gyógyszerek".
Impotencia Egy megjelent közlemény arról számolt be, hogy a páfrányfenyő élénkíti a vérellátást a hímvesszőben, s ezáltal a szűk erek, okozta impotenciát javíthatjuk. A hímvessző gátolt vérellátása miatti erekció problémákkal küszködő 65 férfi napi 65 mg páfrányfenyőt szedett. Egy év elteltével a férfiak fele újra képes volt erekcióra.
Foltok az ideghártyán A szemideghártya (retina) működésének romlása okozza a foltokat. A szemnek ez az idegekben gazdag területe nélkülözhetetlen a látáshoz. A pigmentelfajulás az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori vakságnak. Egy kisebb francia tanulmány szerint a növény „jelentősen növelte" a betegségben szenvedők látását.
Süketség A kutatók úgy vélik, hogy a halláskárosodás a hallásért felelős idegek rossz vérellátásának az eredménye. Francia kutatók a páfrányfenyő hatását hasonlították a szokásos kezelésekhez, s „mindkét csoportban jelentős javulást tapasztaltak, de megkülönböztethetően jobb eredményt adott a növénnyel való kezelés".
Idült fülcsengés 103 beteggel Párizsban folytatott, 13 hónapig tartó vizsgálat során a páfrányfenyő „bizonyítottan hatásosnak" mutatkozott, s az összes beteg állapotában javulás volt megfigyelhető.
Krónikus szédülés Egy kísérletben 70 beteget kezeltek 3 hónapon keresztül páfrányfenyő-kivonattal, illetve az ehhez hasonló kinézetű placebóval. A placebót szedőknek csak 18%-a nem érzett szédülést ezután, míg ez a szám a gyógynövénnyel kezelteknél 47%-ra emelkedett.
Asztma A vérlemezke-aktiválási faktor az asztmára jellemző, egyfajta hörgőszűkületet okoz. A páfrányfenyő, ezzel a faktorral kölcsönhatásba lépve, segít megelőzni a bajt. Ezek a tények hitelesítik a páfrányfenyő hagyományos kínai használatát az asztma és más légzőszervi betegségek kezelésében.
Figyelemfelkeltő lehetőségek Előzetes közlemények megerősítik, hogy a páfrányfenyő segíthet az átültetett szervek kilökődésének megakadályozásában. Hatásos még allergiák, magas vérnyomás, veseproblémák és Alzheimer-kór ellen. Nem meglepő tehát, hogy napjainkra a páfrányfenyő az egyik leggyakrabban előírt gyógynövény Európában.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: A vérlemezke-aktiválási faktor kulcsszerepet játszik a véralvadásban. A páfrányfenyő e faktort gátló hatása problémákat okozhat azoknál, akiknek véralvadási rendellenességeik vannak. Ismeretes néhány olyan eset, mikor a különösen nagy mennyiségben fogyasztott növény ingerlékenységet, nyugtalanságot, hasmenést, émelygést vagy hányingert okozott. Az ajánlott mennyiségek azonban nem toxikusak. Egészséges felnőttek, a nem terhes és a nem szoptató nők számára, akiknek nincs problémájuk a véralvadással, a szokásosan ajánlott mennyiségben a páfrányfenyő biztonságosnak tekinthető. Kétévesnél fiatalabb gyermekeknek nem szabad adni, kivéve asztma megelőzésére. Gyógyszermennyiségben csak az orvossal megbeszélve használjuk! Ha kisebb kellemetlenségeket, émelygést vagy hasmenést okozna, használjuk kevesebbet, vagy hagyjuk abba szedését. Tudassuk az orvossal, ha bármi kedvezőtlen tapasztalatunk van, vagy ha a tünetek nem javulnának két héten belül.
Panax ginseng A Ren Shen azaz ginseng, nagyon drága növény, azon kevesek közül való, amelyeket magukban is használunk. Erős Chi vitalizáló hatású, csak akkor használjuk, ha tényleg szükséges, így pl. betegségek utáni lábadozáskor, esetleg téli kimerültségben. Teaként, levesbe téve, vagy formulákban keverve egyaránt használatos. Tulajdonságai: Édes, enyhén kesernyés, meleg energiát hordoz. Érintett meridián csatornák: Tüdő meridián, lép meridián, szív meridián.
Hatásai: Feltölti a Chi-t kimerültség, fáradtság esetére. Erősíti a szívet. Álmatlanság, szívdobogás, érzés, rossz memória esetén. Erősíti a lépet, rossz étvágy, hasmenés esetén. Erősíti a tüdőt, száraz köhögés, nehézlégzés esetén. Adagolása: 3-10 g naponta. Ellenjavallat: Magas vérnyomás, gyerekeknél 19 év alatti életkor, influenza, megfázás, vírusfertőzés
Nálunk termesztett növény. Kedvelt park- és szobadísz. Kora nyáron halványkék virágot hajt. Keskeny, örökzöld levelei (ez képezi a drogot) bőrszerűek. Jellegzetes, erősen balzsamos illatuk van. Hatóanyaga: illóolaj, cineol, borneol, csersav, keserűanyag, kevés saponin stb. Emésztési rendellenességnél, felfúvódásnál, májpanaszoknál kedvelt népies szer (1 kávéskanál 1/4 1 vízre). Ugyanezen betegségeknél rozmarinbort készítenek, sőt olaját is szokták alkalmazni. Elhájasodásnál gyakran fellépő hószámszünet, vagy gyér hószám esetén fakasztó. Hószámzavarnál és fehérfolyásnál használata jó eredménnyel jár. Mint ideggyógyszert is ajánlják. Bedörzsölésre, borogatásra, fürdőkhöz elsősorban az inak felfrissítésére, ideggyengeségnél, hűlésnél jó szolgálatot tesz. A belőle készült kenőcsöt ugyanezen célra használjuk. Hajhullás, krónikus bőrkiütések az olajából készült kenőcstől, vagy 1:10 arányban készült alkoholos oldatától elmúlnak.
A rozmaring egyben a becsületesség, a szerelem, és a halhatatlanság jelképe is volt, és egykor úgy vélték, nemcsak a memóriát erősíti, hanem a szívet is. Ma a rozmaringot a szellemi fáradtság és a feledékenység ellenszerének tekintik. A belőle készíthető tea egyre népszerűbb az üzletemberek és a diákok körében, akik felfrissülést, szellemi felüdülést remélnek tőle. Dr. Eric Rowell közlése szerint számos vizsgálat bizonyítja, hogy a rozmaring valóban jó „emlékeztető". „Semmi kétség, hogy a friss növény kis adagban javítja az emlékezetet" –mondja. „Akár a kamilla vagy az édesburgonya, kedvezően befolyásolja a vértolulás okozta fejfájást és az álmatlanságot is. Bizonyos, hogy az agyat célozza meg." Egy lelkes pártfogó Amikor a 88 esztendős D. B. asszonytól megkérdezték, hogyan őrizte meg emlékezőképességét, azt válaszolta: „Nem egészen értem, miért foglalkoznak olyan sokat a memóriámmal. Abban a faluban, ahol felnőttem, mindenki – a fiatalok éppúgy, mint az öregek – mindennap ivott rozmaringteát. Én azt hittem, nincs ember széles e világon, aki ne tudná, hogy a rozmaring javítja a memóriát. Ekkor ujjával a kertjében sorakozó cserjékre mutatott, mondván: „Ez itt mind rozmaring." A magyar népi orvoslás szívgyógyszerként tartja számon: „Egy liter fehérborba tégy rozmaringot háromujjnyi magasan az üvegbe, akinek szívasztmája van, naponta egy decinyit igyon." Egy másik recept szerint három szál fehér rozmaringot áztassunk borba, szeszbe. Kneipp is kitűnő szíverősítőnek tartja. A rozmaringlevélben 1-2,5% illóolaj (Aetheroleum Rosmarini) található. Az illóolajban 15% borneol és 20-30% eukaliptol van. Jelentős a flavonoid tartalma is. Az egész szervezetet áthangolja, tágítja az ereket, javítja a vérkeringést. Az alacsony vérnyomást, a szívtevékenységet, szívműködést helyreállítja, javítja a szív teljesítőképességét, szünteti a szívritmuszavart, az extraszisztolét. A pajzsmirigy fokozott működése (hipertireozis) miatti vérkeringési zavarokban és idegi eredetű szívnyomásban, -fájásban (sztenokardia) teakeverékben hatásos. Általános leromlottságot kísérő szívgyengeségben, öregkori szív- és vérkeringési gyengeségben is ajánlott, mert tonizáló-stimuláló idegerősítő, életerő-fokozó szer. Egy XIV. századi legenda szerint neki köszönhette a 72 éves Erzsébet királynő, hogy meggyógyult, visszanyerte életerejét, és annyira elbűvölte a lengyel királyt, hogy az bolondulásig beleszeretett és feleségül kérte. Az elmúlt századokban oly népszerű, rozmaringot is tartalmazó „magyar királynő vize" ennek a legendának köszönhette hírét. Mantovani – többek közt – rossz vérkeringés ellen ajánlja, és megjegyzi, hogy kevés szükséges belőle, mert különben izgató hatású: egy csipet két deci vízre. Egyéni beállítás szükséges. Az átlagos adag: egy mokkáskanálnyit forrázzunk le 2 deci vízzel, 5 percig hagyjuk állni. Napjában egyszer vagy kétszer, reggel és esetleg délben fogyasszuk. Alacsony vérnyomás elleni teakeverék: 50-50 g borsosmenta és rozmaringlevél, 20 g kálmos. A keverékből két kávéskanálnyit (amennyiben túl erősnek érezzük, egy kávéskanálnyit) tegyünk fel negyed liter hideg vízben főni, miután felforrt, rögtön szűrjük le. Kétszer napjában igyunk belőle egy-egy csészényit. Tonizálja, erősíti a vérkeringést és az idegrendszert. Jó gyógyszer a vérkeringés gyengeségi állapotában, az alacsony vérnyomást is beleértve. Aszténiás, gyenge testalkatú és szervezetű sápadt fiatal embereknél válik be, akik, anélkül hogy szervi bajuk lenne, hajlamosak az ájulásra.
Szára alul ágas, levelei nyeletlenek, tojásdadok, kihegyezetlenek, az egész növény fehéres szőröktől borzas, az egyszerű szőrök között mirigyesek is vannak. A párta hosszú fehér, felső ajaka lila színű. Nedves réteken terem, az ország hegy- és dombvidékén. Hatóanyaga: keserű csersav, chromogen (rhinanthin). Az egész növény főzetét étvágytalanság, savtúltengés, sárgaság esetében, mint gyomorerősítőt alkalmazzák. Használják főzetét, azon kívül dús váladékkal fellépő náthánál és az ezzel egyidejűleg jelentkező homlok fejfájásnál, nyálkás, gennyes váladékú szemgyulladásnál, nyúlós köptető köhögésnél is. Bróm és barbitursav készítmények túlhajtott használata után jelentkező emlékezőtehetség gyengeségnél és szóképzés nehézségnél is felhasználják. Orvos ajánlása nélkül ne alkalmazzuk.
|
A páfrányfenyő (gingko biloba) a legrégebbi idők óta fennmaradt ősi növény a földön. És mint gyógynövény, segíteni tud a legöregebb, sok mindent megélt öregeken. Számos, az öregséggel kapcsolatos betegséget, bajt, rohamokat, szívbetegségeket, impotenciát, süketséget, vakságot és emlékezetvesztést előzhet meg vagy kezelhető.
A páfrányfenyő hatásai
Rozmaring (Rosmarinus officinalis.Rozmarin, Boldogasszonyfája. – Rosmarin.)
A rozmaring (Rosmarinus officinalis) szintén régóta használt szer a memória felfrissítésére. A görögök és a rómaiak illatos párlatot készítettek a virágaiból, amelyet belélegeztek, hogy „elpusztítsák szellemükben a rosszat, ne űzhesse tovább emlékezetükkel a maga gonosz csínyeit". Dr. James ezt írja: „A rozmaring nagyon hasznos a fej és az idegek számára... erősíti, a látást és a memóriát." Egy időben, a francia kórházakban a helyiségek szagtalanítására és fertőtlenítésére használták a rozmaringot. Érdekes, hogy a növény hatóanyagai között a tudományos vizsgálatok során két modern csíraölő szert is találtak.
Szemvidítófű, orvosi (Euprasia Rostkoviana Szálkacsék, szemüdv)