nőgyógyászat
|
Az ókori görög orvos, Dioszkoridész a mézfű leveleit sebek kezelésére és borral keverve különböző betegségekre használta. A római természetgyógyász, Plinius vérzéscsillapításra ajánlotta. A X. században arab orvosok szorongás és idegesség ellen használták. Avicenna, a XI. század kiemelkedő arab orvosa így írt: „A mézfű az ész és a szív boldogságának okozója." A középkori Európa idegesség és szorongások elleni használatát az araboktól tanulta. A Melissa-víz annyira népszerű nyugtató- és csillapítószerré vált, hogy Nagy Károly elrendelte, hogy minden „gyógynövénykertben" termesszék a mézfüvet, hogy a szükséges mennyiség mindig rendelkezésre álljon. A középkori Európa herbalistái kiterjesztették a mézfű korábbi felhasználási módjait, gyakorlatilag mindenre ajánlották: álmatlanságra, izületi betegségekre, fejfájásra, fogfájásra, különböző fájdalmakra, kelevényekre, emésztési zavarokra, menstruációs görcsökre és menstruáció elősegítésére valóban oly sok betegségre, hogy a mézfű minden betegség hatásos kezelőjeként vált ismertté. A XVII. századi Anglia herbalistája, Nicholas Culpeper Avicenna nézeteit elfogadva jegyezte meg: „A mézfű az ész és a szív derűjének okozója, s elűzi az aggasztó gondokat, és a búskomorság fakasztotta gondolatokat." Ajánlotta még „ájulás és lankadtság ellen emésztés megsegítésére, az agyi érelzáródások megnyitására... a menstruáció elősegítésére". A későbbi időkben fordult a kocka. Az észak-amerikai bevándorlók meglepően kevés betegség ellen használták a méhek kedvenc füvét. Főként menstruációs görcsök ellen, valamint izzasztószernek a lázcsillapítás régi gyógymódjának ajánlották. Annak ellenére, hogy nyugtatókénti használatának már hosszú története volt, Amerika XIX. századi orvosai csupán „mérsékelt élénkítőnek" tekintették. A mézfű napjainkban is jól ismert gyógynövény.
Napjaink herbalistái a mézfű tradicionális felhasználási módjait propagálják: még ma is használják izzadás és menstruáció előidézésére, fejfájás, szélszorulás, magas vérnyomás, stressz, hörghurut, gyomorrontás, asztma és csecsemőkori kólika kezelésére, bár a modern tudomány nem támogatja az összes tradicionális felhasználási módot. Nem javasolják például azt a XIX. századi elképzelést, miszerint a mézfű élénkítőszer, és Culpeper is tévedett, amikor azt mondta: „megszünteti az agyban létrejövő dugulásokat". Ám a kutatások azt mutatják, a mézfűnek mégis sokkal jelentősebb gyógyereje van, mint azt gondolnánk.
Sebkezelés A mézfű tartalmaz bizonyos vegyületeket (polifenolok), amelyek sokféle, gyulladást okozó baktérium, többek között a Streptococcusok és a mycobaktériumok okozta fertőzések, leküzdésében segíthetnek. A mézfű érzéstelenítő hatású eugenolt is tartalmaz, és így segíthet a sebek, okozta fájdalmak csökkentésében.
Herpesz és más vírusfertőzések A mézfű segít leküzdeni a mumpszot, a herpeszt és más, vírus okozta betegségeket. Az amerikai gyógyszergyárakat nem érdekli a mézfű esetleges vírusölő hatása, nem így az európaiakat. Németországban, ahol a gyógyfüvek használata sokkal inkább elterjedt, mint az Egyesült Államokban, a mézfű kivonat több, ajak, és nemi szervi herpesz elleni krém egyik aktív összetevője.
Természetes nyugtató Kutatók felfedezték, hogy a mézfű illóolajának, amely a növény kellemes illatát is adja, nyugtató hatása lehet, igazolva ezzel a növény nyugtatóként való hagyományos használatát. Németországban a mézfű általánosan használt nyugtató és fájdalomcsillapító. Emésztést elősegítő. Német kutatók fedezték fel, hogy a mézfű nyugtatja az emésztőrendszer sima izmait, és ez is alátámasztja az ősi, emésztést elősegítő használatát.
Nőgyógyászati problémák Ha a növény megnyugtatja az emésztőrendszer sima izmait, más sima izmokat, így a méhét is nyugtatja, ezáltal segíthet a menstruációs görcsök kezelésében. A mézfű története során viszont a menstruáció előrehozására használták. A zavaros helyzetet a kutatók még nem tisztázták. Éppen ezért terhes nők ne használjanak mézfüvet!
Kétméteres nagyságot elérő cserje, levelei hármasak, virágzáskor jó részük rendszerint már lehullott a zöld, szögletes ágakról. A virágok pillangósak, sárgák, kb. 2 cm nagyok. A hüvelytermések feketék, pillás élűek. Eredetileg őzek és nyulak téli táplálékaként ültették. Elvadult, megtalálható napos gerinceken, sovány, köves talajokon. Ma is ültetik a talaj megkötése céljából és díszcserjeként, de gyógynövényként is termeszteni kellene. Az ágakat (Herba samthamni) virágzás előtt, májusban gyűjtik. A fő alkaloid neve szpártein. A seprőzanót ipari nyersanyag és szpártein előállítására szolgál, melyet orvosi rendeletre szívbajokban, főleg ritmuszavarokban, ingervezetési zavarokban, továbbá a nőgyógyászatban-szülészetben használnak (a méh atoniás állapotaiban). Hasonlít hozzá a jeneszter (Spartium junceum), melynek a zöld szárain nem csak, hármasan összetett, hanem egyszerű levelek is találhatók.
A vörös szil hatásai
Sebek A vörös szilfa kérge olyan speciális sejteket tartalmaz, amelyek folyadék hatására szivacsos állagúra duzzadnak. Növényi kötés formájában az előzőleg alaposan megmosott sebeket szárítja.
A vörös szil főzete hasznos a torokfájás és az emésztési zavarok ellen.
Nőgyógyászati panaszok A vörös szilfa főzetét a terhes nők hosszú idő óta használják, és az orvosi szakirodalom semmiféle problémáról nem számolt be. Az aktív növényi nyálkának az embrióra káros hatása nincsen. Veszélyeztetett terhesség esetén azonban csak az orvos egyetértésével használjuk a vörös szilt.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: Allergiás reakciók előfordulhatnak. Ezen kívül azonban az orvosi szakirodalom nem tartalmaz olyan esetet, amelyben a vörös szil káros hatást gyakorolt volna. Az általában ajánlott dózisokban valamennyi, egyébként egészséges felnőtt számára ajánlott. A vörös szilt gyógyszermennyiségben csak az orvossal megbeszélve használjuk. Ha akár enyhe melléktüneteket okozna, ne alkalmazzuk, vagy csökkentsük az adagot. A kedvezőtlen mellékhatásokról feltétlenül tájékoztassuk az orvost, és arról is, ha a panaszok a növény alkalmazását követő két hét során nem javulnának. Ha a sebek begyulladnak, kipirosodnak vagy fájdalom lép fel, értesítsük az orvost.
Az ókori görögök és rómaiak a szúrós gyöngyajkat egyaránt használták a szív fizikai és érzelmi problémáinak az erős szívdobogásnak és a depressziónak a kezelésére. A régi Kínában úgy tartották, hogy képes az életet meghosszabbítani. A legenda szerint egy kisebb vétket, elkövető fiatalembert szúrós gyöngyajakkal körülvett, patak szelte magányos völgybe száműztek. Állítólag 300 évet élt. Az évszázadok során a gyógynövény szakértők a szúrós gyöngyajkat eléggé ellentmondásosan használták: nyugtatták vele a méhet a terhesség alatt és a szülés után, de serkentették a menstruációt és a vajúdást. Nyilvánvalóan inkább méhserkentőnek tekintették. Észak-Amerikába a telepesek vitték be. A XIX. században menstruációt elősegítőnek és a méhlepény eltávolításának a segítésére ajánlották. Idegnyugtatónak is felírták „kóros idegi izgalmak, valamint a nyugtalansággal és zavart alvással járó összes betegség ellen". Egyáltalán nem tekintették szívgyógyszernek. A mai szakértők nyugtatónak, szívritmuszavarokra, valamint késlekedő vagy elmaradt menstruációra ajánlják.
A szúrós gyöngyajak hatásai A mai napig a tudósok elhanyagolták a növényt, mint haszontalant. Viszont vizsgálatok igazolták, hogy a régieknek, akik szívgyógyszerként használták, igazuk lehetett.
Kínában tenyészedényben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a növény nyugtatja az izomsejteket, némileg igazolva a régiek erős szívdobogás elleni használatát. Egyéb kínai vizsgálatok felvetik, hogy segít megelőzni a szívinfarktust kiváltó belső vérrögképződés kialakulását. Orosz kutatók szerint a növény vérnyomáscsökkentő anyagokat tartalmaz. Ezek még csak előzetes eredmények, de hitelt adnak azon ókori szemléletnek, miszerint a szúrós gyöngyajaknak általános szíverősítő hatása van. Másrészről az egészséges felnőtteknél néha előforduló erősebb szívdobogás nem szokott ijedtséget okozni, de jele lehet a szív ritmuszavarainak, amely potenciálisan komoly és orvosi odafigyelést igényel. Akinek magas vérnyomása vagy szívbetegsége van, s szeretné a szúrós gyöngyajkat is bevonni a gyógykezelésébe, csak az orvosának jóváhagyása és ellenőrzése mellett tegye.
Nyugtató Egy német kutató szerint a szúrós gyöngyajaknak, összehasonlítva a macskagyökérrel (Valeriana offcinalis), gyenge nyugtató hatása van, s ezért hatásos lehet álmatlanság és idegesség ellen.
Nőgyógyászati problémák Nem sok olyan nyugtató van, amely egyben serkenti a méhet, de a szúrós gyöngyajak tartalmazta vegyület, a leonurin megteszi ezt, igazolva a szülésnél és menstruációt elősegítőként való hagyományos használatát. Terhes nők ne használják a szüléskor, esetleg a havi vérzés ideje alatt, orvosi felügyelet mellett, kipróbálhatják. A többi nő számára segítség lehet a menstruáció előbbre hozatalában.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: A növény lehetséges véralvadásgátló hatása miatt azok, akiknek problémájuk van a véralvadással, kerüljék e növényt. Néhány embernél pattanások jönnek elő a növénnyel való érintkezéskor. Egészséges felnőttek, a nem terhes és a nem szoptató nők számára, akiknek nincsenek véralvadási rendellenességeik, nem szednek szív- vagy vérnyomáspanaszokra gyógyszereket, a szúrós gyöngyajak a szokásosan ajánlott mennyiségben viszonylag biztonságosnak tekinthető. Gyógyszermennyiségben csak az orvossal megbeszélve használjuk! Ha kisebb kellemetlenségeket, gyomorpanaszokat vagy hasmenést okozna, alkalmazzunk kevesebbet, vagy hagyjuk abba használatát. Tudassuk az orvossal, ha kellemetlen hatásokat tapasztalunk, vagy ha a tünetek nem javulnak jelentősen két héten belül.
|
A méhek szeretik az illatos mézfű növényt, és ez magyarázza a melissa nemzetség nevét, amely görögül méhet jelent. A herbalisták körében 2000 éven keresztül igen népszerű volt, s a növény még ma is édes meglepetésekkel szolgál az érte lelkesedő herbalistáknak.
A mézfű hatásai
Seprűzanót Sarothamnus scoparius
Vízbe áztatva, majd hús köré tekerve a szilfa kéreg meggátolta, hogy a hús megromoljon évszázadokkal a hűtőszekrények kora előtt. Durva őrlete vízzel keverve szivacsos masszát adott, amelyből sebkötöző szereket, kellemetlen ízű tabletták köré, pedig fogyasztható bevonatot készítettek. Őrleménye tejjel vagy vízzel keverve nyugtató és tápláló a müzlihez hasonló élelmiszer volt, a torokfájásra, a köhögésre, a meghűlésre, valamint az emésztőrendszer betegségeire, illetve csecsemők és kórházi betegek etetésére volt alkalmas. A vörösszil-torokpasztillák minden ház gyógyszerkészletében megtalálhatóak voltak, és mindenféle nyugtató- és csillapítószer közül ez a növény volt az első számú gyógyír.
Köhögés, torokfájás, emésztési zavarok
A szúrós gyöngyajak egyik népszerű neve oroszlánfarok neve ellenére sem fogja az oroszlánszívűeket bátorítani, sokkal inkább az oroszlánokat fogja bárányokká változtatni. De az angol neve anyafű (motherwort) sem illik rá, mivel nagyobb valószínűséggel véd meg az anyaságtól, mintsem elősegítené!
Szívbetegség