reinkarnáció
|
Amit tenni kell! Olyan gyakorlatok végzése, amelyek megkérdőjelezik a tudattalantól elválasztó falat, önszántunkból kell új, ismeretlen tudati szintre bepillantást nyernünk. Megtalálni az utat az árnyékok birodalmába, észrevenni és jelentőséget tulajdonítani a meg nem élt álmoknak és félelmeknek. Kontrollálhatóan szembenézni velük, tudatos árnyterápia, amely óvatosan áthatol a tudatos és a tudattalan határvonalán, hogy hozzáférhessen a mélyebb területekhez, és lassan felszabadítsa a tudatalatti sötétjét. Szabad be- és kijárást nyerni az árnyékok birodalmába, a sötét oldalak beépítése az életünkbe a reinkarnációs terápia értelmében önmagunkra ismerés, valós világunk viszonylagosságának felismerése.
Amit tenni kell! Újra tudatosan át kell gondolni a veszteség élményét teljes narkózis alatt végzett operációk esetén is alkalmazható a reinkarnációs terápia, amellyel tudatossá tehető az élmény, hogy az adott végtagot valóban el tudjuk engedni.
Amit tenni kell! Amennyire csak lehetséges, beleengedni magunkat félelmeinkbe, amíg azok már elvesztik félelmetes erejüket, bátran nevükön kell nevezni őket, azok a szűk érzetet nyílttá, tágassá varázsolják, önszántunkból teret adni félelmeinknek. A szűkség érzésével szembenézni, kötött légzés, arccal a félelem felé fordulni. Újból átélni a születés pillanatát, és tudatosan beépíteni azt az életünkbe reinkarnációs terápia. Támaszt találni az anyaméh nyújtotta védettség helyettesítése, ősbizalom kialakítása csúcsélményeken, az egység megtapasztalásán keresztül. A lényegesre, a pillanatra koncentrálni, a pillanatnak élni, mivel a félelem a múltból vagy a jövőből táplálkozik. Távolabbi cél az ellenpóluson, a szűkség állapotában egyre inkább kinyílni, teret hagyni, és szabaddá válni, tágasság.
1. karcinofóbia a rákos megbetegedéstől való félelem, rák, felismerni és elismerni a bennünk lévő pusztító erőket, megismerkedni a sötétség két istennőjével, Hekatéval és Kálival. 2. magasságiszony félelem a zuhanástól, tériszony, megtalálni és elfogadni önmagunkban a paradicsomból, való kiűzetésből származó archetípusos, ősi félelmet. 3. állatfóbiák és a bennük rejlő feladatok felismerése, a kígyóban saját kígyólelkünket csábítás a polaritásba, kísértés, a pókban saját póklelkünket, alattomos csapdák állítása, a nyílt harc elkerülése, mások erejének kiszívása. A kutyában farkas a tudat alatti agressziónkat dühös ugatás, vicsorgás, a patkányban a mocsok, a szenny szimbóluma piszkos tendenciákat pestissel való megfertőződés, az egerekben a villámgyors mozgást, a kontrollálhatatlanságot, az erotikus puhaságot, a mindenhova behatoló, kéregető tolvajt mások asztaláról és tartalékaiból élősködő. 4. eritrofóbia elpirulástól való félelem, elsősorban a szemérem, valamint a szexuális vágy elfogadása, felismerni saját kisebbségi érzésünket és függésünket mások véleményétől.
Amit tenni kell! Általánosan, megtalálni és elfogadni a tudattalanul bennünk rejlő félelmetest és borzongatót, időtévesztés esetén tisztázni önmagunkban, hogy a rossz tapasztalat melyik idősíkból származik, reinkarnációs terápia alkalmazása. Megbarátkozni ezzel a lélekrésszel, és az ide kötődő energiát más területek számára felszabadítani. |
A delírium egy kóros elmezavar a mindennapi tudatosságunk és tudatalattink, illetve saját lelki mélységeink közötti védfal áttörése például mérgezés vagy drogok általi befolyás hatására. A nem megélt dolgok az intellektuson keresztül felszínre törnek a tudattalanból, a tudatalatti árnyai, legsötétebb oldalai, amelyek túl sokáig voltak elnyomás alatt, ily módon törnek utat maguknak.
Fantomfájdalomnál az elveszített végtagok vagy fogak továbbra is fájdalmat okoznak, pedig fizikailag már rég nem kapcsolódnak a testhez. A tudatban egészen addig léteznek az egykori struktúrák leképeződései, amíg asztrális síkon nem sikerül kitörölni azokat, feldolgozatlan sokk vagy a veszteség segélykiáltása.
A félelem torokszorító érzés, azaz akadályozza az embert a szabad légvételben, menekülési kényszer, gyakran feldolgozatlan születési traumára vezethető vissza a szülőcsatorna, mint az első és legősibb szűk folyosó, amelyen a születő gyermeknek keresztül kell verekednie magát
Fóbiák, félelmek gyakran teljesen más korábbi időből származó tapasztalatok és az azokhoz tartozó viselkedési minták veszélyeztetik a jelent. Az időérzék elvesztése, mint a neurózisnál, krónikus szorongásos állapot, amelynek irreális eredetével általában tisztában vagyunk, de a számunkra átláthatatlan szimbolikus összetevők miatt nem tudjuk irányítani.