sárga császár
|
Az elnevezés szó szerint azt jelenti: „három, ami melegít". Ezt a nehezen megfogható szervet az öt elem-modellt kiegészítve gyakran nevezik a hatodik Fu vagyis üreges szervnek. (Az öt elem tanában a következő üreges szerveket találhatjuk meg: a gyomrot, a vastagbelet, a vékonybelet, az epehólyagot és a húgyhólyagot. A hármas melegítő tömör, vagyis Zang párja a szívburok. A hármas melegítőt alaktalan csatornahálózatként képzelik el, mely a tápanyagokat szállítja és alakítja át, emellett kiküszöböli a salakanyagokat. Néhány ősi irat szerint a san jiao a chi egyes fajtáit is hordozza. A kínai medicina néha úgy említik, mint „alaktalan név", és a különböző szervek közötti funkcionális kapcsolatok fenntartásán kívül valóban nincs önálló élete. A San Jiao fogalma teljesen idegen a nyugati medicina által felvázolt élettani ismeretektől. Nemcsak a szerveket köti össze, hanem emésztési funkciókkal is rendelkezik. A San Jiao feladatát úgy érthetjük meg legkönnyebben, ha a vízháztartáshoz és az emésztéshez kapcsolódó belső tevékenységek általánosításaként képzeljük el. Három részből áll:
A hármas melegítő orvosságai Sok gyógynövény a San Jiao erősítését célozza, melyre számos rendellenesség esetén szükség van. Ha külső szél-meleg árasztja el a hármas melegítőt, fejfájás és láz jelentkezik, míg a középső melegítőben (Cseng Csiao) fellépő nedvesség gyakran az étel megrekedéséhez és lassú emésztéshez vezet.
A gyűrűsujj végétől indul, végigfut a kézfejen és az egész karon egészen addig, amíg elnem éri a vállak külső részét, majd a mell- kashoz fut, a szegycsont alá. Itt kettéválik: egyik része keresztülhalad a szívburkon és a rekeszizmon, majd alászáll, és összekapcsolódik a melegítő felső, középső és alsórészével, a másik része felemelkedik a vállak felé, a nyakhoz fut fel, és a fülekhez érve még utoljára kettéválik. A főszakasz behatol az arc belső részéhez, míg a mellékszakasz a fülekhez megy, ahonnan továbbemelkedik a szemöldök külső zugához (ahol az epehólyag meridiánnal fonódik össze).
Az energiahiány okozhat orrüreg- és mandulagyulladást, nyakszirti nyirokmirigy-túltengést, az ember érzékenyebbé válhat a nedvességre és a hőmérséklet-ingadozásra (hideg, meleg). Nyomás és feszítő érzés tapasztalható a mellkasnál és a gyomorban, a gyomornedv termelődése elégtelenné válik, magas vérnyomás, tompa nyakszirti és halántéki fájdalom léphet fel, a nyakcsigolyák, pedig kórosan elváltoznak. Az energiahiány tarkótáji fájdalmat és szédülést idézhet elő.
Az energiatöbblet következtében nyomás vagy fájdalom lép fel a nyaki részen, a vállaknál, a felső végtagokban, a mellkasnál vagy a tarkónál; nyirokmirigy-, orrnyálkahártya-, íny-, száj- és méhgyulladás folyamata veheti kezdetét; az alsó végtagok, vérellátása gyöngül, bőrkiütések jelennek meg. A mellkasi részen, a gyomorban és a medence területén érzékenység és szúró érzés tapasztalható. A hármas melegítő vagy tripla hősugárzónak is nevezett meridián funkciói a vékonybél meridián műkődélét egészítik ki. A felső melegítő a mellkassal, a középső a hasi idegfonattal, az alsó, pedig a hashártyával és az erekkel áll kapcsolatban.
A többnyire hármas melegítőnek fordított San Jiao fogalma a Sárga császár koráig megy vissza, amikor megpróbálták leképezni a szervezet, emésztési funkcióit. Az elnevezés szó szerint azt jelenti: „három, ami melegít". Ezt a nehezen megfogható szervet az öt elem - modellt kiegészítve gyakran nevezik a hatodik Fu, vagyis üreges szervnek. (Az öt elem tanában a következő üreges szerveket találhatjuk meg: a gyomrot, a vastagbelet, a vékonybelet, az epehólyagot és a húgyhólyagot A San Jiao tömör, vagyis Cang párja a szívburok. A San Jiao alaktalan csatornahálózatként képzelik el, mely a tápanyagokat szállítja és alakítja át, emellett kiküszöböli salakanyagokat. Néhány ősi irat szerint a San Jiao a Chi egyes fajtáit is hordozza. A kínai medicina néha úgy említi, mint „alaktalan név', és a különböző szervek közötti funkcionális kapcsolatok fenntartásán kívül valóban nincs önálló élete. A San Jiao fogalma teljesen idegen a nyugati medicina által felvázolt élettani ismeretektől. Nemcsak a szerveket köti össze, hanem emésztési funkciókkal is rendelkezik. A San Jiao feladatát úgy érthetjük meg legkönnyebben, ha a vízháztartáshoz és az emésztéshez kapcsolódó belső tevékenységek általánosításaként képzeljük el. Három részből áll:
A kínai medicina a betegségek létrejöttét a szervezet energetikai egyensúlyának felborulásával magyarázza. Ez rendben, viszont minden esetben arra vagyunk kíváncsiak, miért borul fel az egyensúly. Az egészség a legdrágább kincsed, ha elveszted semmid, sincsen! Mi okozta a problémát. A hagyományos kínai orvoslás szerint ahol történik valami, ott cselekvés, mozgás van, tehát valahonnan valahová el kell jutnia egy bizonyos hatásnak. Honnan hová, és főleg miért. Ha tudnád, milyen okok miatt vagy újra beteg, vagy miért nem múlik az évek óta kínok közé szorító izületi problémád, világos, hogy már régen megtetted volna, amit a gyógyulás megkíván. A nyugati orvoslás betegségközpontú felfogásával nem képes a baj forrására rátalálni, persze, hisz nem is keresi azt. A betegségekre léteznek szintetikus szerek, melyek kémiai úton hatnak, vagy nem hatnak. Azaz a betegség és az ember között fennálló kapcsolat esetleges, a határ merev. A hagyományos kínai orvoslás úgy tekinti az embert, mint a hatalmas nagy természet csodás elemét, melyet ugyanaz az életenergia működtet, mint az egész világot. Nem szedi részeire, nem mechanikai tökéletességet vár el a testi funkcióktól, hanem harmóniát a részek között. E harmóniát igen könnyű megbontani.
Tartózkodj hát minden szélsőségtől, járj saját mosolygó ösvényeden, és elkerülnek a komoly bajok. Ez a felfogás a nyugati ember gondolkodása számára idegen, hiszen azt sugallja, élj semlegesen, langyosan, érzelmektől távol, mindig az arany középúton. Ez így elég unalmasan hangzik. Azt azonban már a kis óvodások is tudják, hogy ha mérleghintázni akarnak, egy velük nagyjából azonos külsejű gyereket kell betársítaniuk a játékba. Ha könnyebb a játszótárs, a magasba lendül a libikókán, ha nehezebb, nem bír felemelkedni. Nincsenek egyensúlyban, elmarad a játék, szomorúság, csalódottság, düh gerjed helyette. A jóérzés - ami mindig az egyensúly állapotának létrejöttével születik meg ott belül -, az egészséges test-lélek-szellem működésének látható formája. Láthatatlan formája, pedig a Chi akadálymentes munkája.
Az ősi kínai orvoslás szerint a test fizikai valóságának állapotát sok, kézzel nem tapintható sérülés is befolyásolja. Az embert egységében érdemes megfigyelni, értékelni, és kezelni. Sem a testet, sem a lelket, sem a szellemet nem helyes szélsőséges hatásoknak kitenni, hisz bármelyik irányból érkezik a támadás, az megjelenik fizikai fájdalom, betegség formájában is. Ez a megállapítás akkor érvényes persze, ha nem mindegy, milyen életminőségben forgatod a mókuskereket. A kínai orvoslás szerint tökéletes egészség nincs, nem is ennek illúzióját kergeted, csupán egy jól élhető életet szeretnél. A betegségek, ahogy a kínaiak mondják, az ellentétes erők nem egyenrangú jelenléte miatt kénytelenek a testben időzni, ezért kell a gyógyítást a yin és yang erőegyensúly visszaállításával kezdeni. Sok esetben persze itt be is fejeződik a tennivaló, ugyanis a helyreállt energetikai egyensúly révén a test kidolgozza magából a bajt. Naivság lenne persze azt állítani, hogy a krónikus bajok ilyen könnyedén elkergethetők lennének, hiszen nagyon jól ismered azt az érzést, amikor úgy érzed, pihent vagy, friss és energikus, ám egy hirtelen jött orvtámadás lelki kiegyensúlyozottságodat olyan mélyen tépázza, hogy pillanatok alatt beáll az újabb görcs, megszűnik a meridiánokon keringő életenergia szabadsága, s ismét ott vagy, ahol a part szakad, kezdődhet elölről a kezelés. Az ősi kínai orvoslás szerint az egészséget nem lehet azonban egy-egy kiragadott módszerrel megtartani, vagy visszaszerezni, ahogy a kínaiak is vélekednek a világról: holisztikusan tekints magadra, s amit nem tudsz elérni az egyik módszerrel, azt érd el a másikkal. A dolog azért is nagyszerű, mert nem túlélni tanít, hanem élni. Nem a betegség gyógyítása a cél, hanem annak távol tartása. Hiszen annak semmi keresnivalója a megfelelően működő testben, az ép szellem és lélek nem hagyhat támadási felületet. Azonban a gond éppen ezzel a támadási felülettel van. Azt gondolod, hogy nem, pedig de igen, úgy van, minden nap adsz lehetőséget a bajnak, a rossznak arra, hogy megtámadhasson. És persze, nevet a markában, hiszen majdnem mindig el is éri, amit akart, Te, pedig ide-oda menekülsz, tüzet oltasz, jajgatsz, és persze hamarosan nem győzöd.
Mindehhez persze idő kell, nem elég 10 perc. Iróniával gondolsz legutóbbi szemvizsgálatodra, mikor még ennyit sem töltöttél a rendelőben - ellenben a váróban másfél órát -, hogy megtudd, nincs semmi teendőd, mert igazából orvosilag nem érzékelhető a problémád. Tudjuk persze, hogy nincs elég idő a beteggel – problémával, küzdő emberrel - mélyrehatóan foglalkozni. A gond gyökere nyilván máshová kapaszkodik, és nem feltétlen az orvos személye a hibás a jelenlegi rossz kezelési menet miatt. A hagyományos kínai medicina olyan holisztikus világnézeten alapul, melyben fel sem merül olyan tényező, mint a gyógyító személyes gondja, időhiány, felületesség. A jó gyógyító alapos, hiszen nem betegséget kezel néhány pirulával, hanem az egész beteg embert mindenféle apró nyűgével együtt. Célja az öngyógyító folyamat beindítása, amiben ő csak eszközként van jelen, a felborult egyensúly helyreállítását a betegként jelentkező ember saját szervezete végzi el. Milyen módszerei ismertek a hagyományos kínai orvoslásnak?
- Úgy hallottam, hogy a régmúltban az emberek mindegyike megélte a száz évet, anélkül, hogy aktivitásuk hanyatlott volna. Azonban valamennyi most élő embereknek az aktivitása már félszáz esztendő után hanyatlásnak indul. Ennek az oka az idő múlása, avagy az emberek hibája? A régi korokban az emberek a Tao-val összhangban éltek ( A kínai filozófiában az állandóan változó valóság, amiben minden más létezik és történik.), követték a Yin és a Yang törvényét, és alkalmazkodtak az asztrológiához és a jóslatokhoz. Az étkezésben és az ivásban valamint a pihenésben mértéktartók és rendezettek voltak. Ezért voltak képesek testüket és Shenjüket (szellemüket) egybetartani, teljesen kitölteni (lehetséges) élettartamukat és magas kort megélni, ami száz esztendőt, vagy akár még annál is többet jelentett. Nos, a legrégebbi időkben élt bölcs emberek mindegyike az utánuk következőket tanítván azt hirdette, hogy a kiürülés okozta hiány állapotának, a kórtényezők, és az ártalmas szelek elkerülésének megvan a maga ideje. Nyugodt derűvel időztek az üres nemlétben, a rendes Chi szegődött melléjük, Yin -jüket és Shenjüket (önmagukon) belül őrizték. Így aztán miként is betegedhettek volna meg? Ekként zabolázták meg kívánságaikat, és fogták vissza vágyaikat, elméjük békés és félelem nélküli volt, testüket nem hajszolták a végletekig. Ezért a (hajdan volt) szent emberek elvégezték a nem-cselekvés feladatát, dolgaikat, örömüket lelték a nyugodt és derűs képességekben, úgy követték a vágyaikat és teljesítették be céljaikat, hogy közben megőrizték az üres nemlét állapotát. Ezért éltek az Éggel és a Földdel egyenlő hosszú életet anélkül, hogy meggyöngültek volna. A szent emberek ilyetén módon gondoskodtak a testükről. Az ősi kínai gyógymódok szerint ez azért van, hogy a bölcs emberek nem saját betegségeiket kezelik, hanem arról gondoskodnak, hogy betegségek meg se jelenjenek; nem az önnön fölfordulásaikban igyekeznek rendet tenni, hanem gondoskodnak arról, hogy fölfordulás be se következzék. Mert ha a betegség már megjelent, és akkor látnak neki a gyógykezelésnek, ha a fölfordulás bekövetkezett, s aztán akarják elrendezni, az éppen olyan, mintha a szomjazónak kutat kellene ásnia, vagy a már harcban lévőknek fegyvereket kellene kovácsolniuk. Vajon nem késtek már el? Úgy hallottam, hogy akik értő módon ismerik a hagyományos kínai orvoslás, és az Ég törvényeit, csalhatatlanul képesek diagnosztizálni a pácienseiket; akik értő módon ismerik a régiek módszereit, biztos kézzel képesek ötvözni azokat a gyógyítás mai eszközeivel; akik szakértői az emberi szervezetnek, minden körülmények között megőrzik önmaguk harmóniáját és egészségét. Ha pedig mindez igaz, akkor azt nevezzük tisztánlátó bölcsességnek, ha nem okozunk zavart a Tao-ban ( A tao mozgatja és élteti a világot. A tao révén érzékelünk.) és a legmagasabb fokon, gyakoroljuk a gyógyítás művészetét.
A kínai orvoslás módszere abban állt, hogy alaposan ismerték az Akupunktúra kánonját, s ebbéli tapasztalataik mind a mai napig fennmaradtak. Ugyanakkor mesterei voltak a hideg és a meleg időjárás, a Hold fogyatkozásának és növekedésének hatásainak, meg tudták határozni a Chi felszínes illetve mély voltát. Mindezen ismeretek birtokában láttak neki a páciens vizsgálatának, melynek során óvatosan és körültekintően jártak el, hogy megállapítsák a páciens egészségi állapotát. Akik pedig mind ezen öt tényező ismeretét birtokolták - a hideg, meleg időjárás, a Hold fogyatkozásának és teltségének hatásainak, a négy évszak által befolyásolt Chi felszínessége illetve mély voltának ismerete - azok bizony nem átlagos orvosok voltak. A vizsgálat során a páciens szervezetének mélyére hatoltak, s nem terelte el figyelmüket a külső. Ezért mondom azt, hogy aki feltárja a homályos rejtelmeket, annak ismereteit semmi sem korlátozza. Ez az, amit ők az utókorra örökítettek, s ez az, amiben a régi mesterek különbek voltak. A ránézésre nem érzékelhető jelenségek vizsgálatát nevezem én homályos rejtelmeknek, mely olyan akár a halovány, légies szellem.
Ezt 4000 évvel ezelőtt ismerte fel a kínai orvostudomány. Alapjait a Sárga Császár fektette le könyveiben. A kínai medicina szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energiakeringése harmonikus. Ez az energia a chi, a vitalitást, életerőt jelenti. A keringés akadályoztatása betegséghez vezethet. Ha a beteg szervnél figyelembe vesszük, hogy mely időszakban működik a legaktívabban, és abban az időszakban juttatjuk be a szerv kezeléséhez segítséget, nyújtó anyagot, hatványozott sikert érünk el.
Máj: 1 és 3 óra között A szervezet teljesítőképessége ebben az időben a legalacsonyabb. A máj teljes erővel méregtelenít, nem szabad tovább terhelni. A máj veszi át az energetikai főszerepet a szervezetben, a méregtelenítés és a szervezet újjáépítése ebben az időszakban a legerőteljesebb. Éjfél, és az azt követő időszakban a legkisebb a szervezet terhelhetősége, a fájdalom ingerküszöb a legalacsonyabb, a fájdalom érzet jóval kifejezettebb. A máj kezelését azonban délután 2-3 között célszerű kivitelezni.
Tüdő légutak: 3-5 óra között A tüdő aktív ideje, ekkor készül fel az egész napi munkára. A férfiak nemi aktivitása ebben az időintervallumban a legnagyobb, mert ilyenkor termelődik a legtöbb nemi hormon. A kínai emberek szerint hajnali 3 és 5 óra között van a tüdő órája. Ebben az időszakban célszerű lenne légző gyakorlatokat végezni (pár perces gyakorlat elég), hogy kellő energiával telítődjünk fel az egész napra vonatkozóan (és savtalanítsuk légzéssel a szervezetet).
Vastagbél: 5-7 óra között Ekkor működik legaktívabban a vastagbél. Ez az egészséges székletürítés ideje. Megszabadítjuk szervezetünket a salakanyagban található mérgektől, így azok nem tudnak visszaszívódni és teljesítőképességünket csökkenteni. Ez az időszak a méregtelenítés, az ürítés ideje, ha ebben az időszakban fizikai munkát végzünk, akkor nagyban elősegíthetjük a bélmozgást, kiküszöbölve ezzel a székrekedést és a nőgyógyászati panaszok többségét (candida és a szexuális panaszok). Ebben az időszakban termelődik a legtöbb férfi nemi hormon (erekciós készség nő), és mellékvesék kortikoszteroid hormon termelése nő.
Gyomor: 7-9 óra között A gyomor ekkor tud a leghatékonyabban dolgozni. Ez a bőséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag reggeli ideje. Ekkor kell táplálkozás útján energiával bőségesen feltöltődni. Kemoterápia és besugárzások alkalmazására, illetve védőoltások beadására alkalmas időpont.
Lép, idegrendszer: 9-11 óra között Testhőmérsékletünk optimális, az idegrendszer ebben az időszakban a legnyugodtabb, teljesítőképességünk igen magas. Ez a munka, tanulás ideje. Ekkor felszabadulnak az emésztéshez szükséges anyagok, energiák, tehát fontos, hogy ekkor már legyen is mit emészteni (tápanyagok energiaértéke, energiaigény). Ezért is nagyon lényeges a reggeli elfogyasztása (fogyókúra-egyszerű diétás trend).
Szív: 11-13 óra között 11 óra a szívciklus csúcspontja, ez a sportolás ideje. Délben erősödik a gyomorsav-, majd később az epetermelődés, készen állunk egy finom ebéd elfogyasztására, mely igen sok energiát igényel, de optimális esetben ezt már biztosítja a hasnyálmirigy- időszak energia szolgáltatása. Ezek a délelőtti órák alkalmasak testedzésre, mert adott az energiatöbblet hozzá. Közben 12 óra környékén már a szervezet elkezd „éhezni”, azaz nő a gyomor savtermelése, a szellemi és fizikai teljesítmény elkezd csökkeni, a szervezet az energiát az emésztési folyamatokra kezdi koncentrálni.
Vékonybél: 13-15 óra között Lassul a vérkeringés, az energiák a vékonybélben koncentrálódnak, csökken a fájdalomérzékelés is, ezért ilyenkor érdemes a fogorvoshoz bejelentkezni. Ekkor a tápanyagoknak fel kell szívódniuk, a felesleg, pedig elraktározódhat. Jelentősen fokozódik az epetermelés, az epehajtó szereket ekkor érdemes leginkább alkalmazni. Ebben az időszakban célszerű orvosi kezeléseken részt venni, mert ekkor magasabb a fájdalom ingerküszöb, azaz a fájdalom érzékelése csökkent, (mivel a perifériás vérkeringés - végtagok, bőr -csökken, hogy az emésztési folyamatra összpontosíthasson a szervezet), az érzéstelenítők hatása is elhúzódóbb és aktívabb. Ebben az időszakban érdemes frissíteni és elmélyíteni a délelőtt tanultakat.
Húgyhólyag: 15-17 óra között A húgyhólyag dolgozik a legintenzívebben, ezért fogyasszunk bőségesen cukor és alkoholmentes folyadékot. Szervezetünk kiüríti a méreganyagokat, ismét ereje teljében van, tehát tanulhatunk, sportolhatunk, dolgozhatunk teljes energia bedobással.
Vese: 17-19 óra között Vesénk a legnagyobb tisztító munkában, ezért ebben az időben ne terheljük tovább zsírral, cukorral, sóval és egyéb mérgező anyagokkal. Vérnyomásunk csökken, szívműködésünk lassul, egy kicsit nem árt megpihenni munka közben. Ilyenkor érdemes elfogyasztani a könnyű vacsorát is.
Szívburok, erek: 19-21 óra között Ilyenkor indul a szívburok és a vér munkaideje. Ha ilyenkor eszünk, azt már szervezetünk nem dolgozza fel, hanem elraktározza. Érzékeink kifinomulnak, menjünk színházba, olvassunk, hallgassunk zenét. Felkészül szervezetünk az éjszakai pihenésre.
Hármas melegítő: 21-23 óra között A hármas melegítő nem szerv, hanem azt a helyet jelöli, ahol testünk alsó-középső és felső részének szervei együttműködnek. Feladata, hogy a légzés, az evés és az ivás során a szervezetünkbe jutó, a tüdő és a gyomor által felvett energiákat a testünkbe irányítsa. Ez az időszak a pihenés ideje, a testünk és lelkünk nyugalomra, pihenésre vágyik, teljesítőképességünk erőteljesen csökken, ez a legpihentetőbb alvás ideje, tehát ne végezzünk se testi, se szellemi aktív tevékenységet igénylő munkát.
Epehólyag: 23-1 óra között A legintenzívebb az epehólyag görcskészsége, kevésbé csillapítható a fájdalom. Az epehólyag megfelelő anyagcsere folyamataihoz fontos, hogy ebben az időszakban pihenjünk, mert az epehólyag csak így tud dolgozni. Ekkor a leggyengébb viszont a szív, ezzel magyarázható, hogy ilyenkor a leggyakoribbak a szívpanaszok és a szívbetegségek okozta hirtelen elhalálozás. A szülések beindulásának, a görcsös fájdalmak és a keringési-szíveredetű fájdalmak időszaka.
|
A többnyire hármas melegítőnek fordított San Jiao fogalma a Sárga császár koráig megy vissza, amikor megpróbálták leképezni a szervezet, emésztési funkcióit.
Amikor a miértedre keresed a választ, azt mondják a kínaiak, figyeld a környezeted hatásait. A testedben keringő energiafolyam, a 
Egy ízben A Sárga Császár (Huang Di nei jing) imígyen szólott a Menynyei mesterhez (Qi Bo):
A kínaiak szerint a réges-régi időkben az emberek a madarakkal és a vadakkal együtt éltek. Mozogniuk kellett, ha el akarták kerülni a hideget, az árnyékban kellett tartózkodniuk, ha meg akarták védeni magukat a hőségtől. (Otthonaikon) belül nem volt a családi kötelékek, jelentette ragaszkodás, (otthonaikon) kívül, pedig nem voltak olyan hivatalok, amelyek előírták volna a külső megjelenésüket. Nyugalmas és derűs kor volt ez, amikor a káros hatások nem hatoltak be (az emberek szervezetébe). Ezért volt az, hogy a kínai orvoslás szerint gyógyszerekkel nem tudták volna kezelni a belső (eredetű betegségeket), és kőtűkkel sem tudták volna kezelni a külső (eredetű betegségeket), s ezért volt lehetséges, hogy elegendő volt a Yin megváltoztatása és az imádkozás.
A kínai szervóra, testünk 12 csatornáját reprezentálja. Mindegyiknél megfigyelhető egy olyan kétórás periódus, amikor a chi áramlása maximális. Minden szervnek megvan a napi maga működési pihenési ciklusa. Ez azt jelenti, hogy az anyagcsere-folyamatoknak, a táplálkozásnak, pihenésnek, alvásnak, testmozgásnak megvan a megfelelő ideje.
