szomjúság
|
A nagylábujj végétől indul, végigfut a lábfej belső oldalán, majd még mindig a belső oldalon haladva felemelkedik végig a lábszáron. Érinti a hasat, a lépet, majd a gyomorig fut fel, ahol találkozik a gyomor meridiánnal. Itt kettéválik a fő- és a mellékvonal. Ez utóbbi legbelül haladva a rekeszizom érintésével a szívhez fut, ahol a szív meridiánnal találkozik. A fővonal leszáll a has külső részére, áthalad a mellkason, majd beljebb húzódik, és a torokhoz érkezik, végül a nyelv tövénél fejezi be útját.
Az energiahiány túlzott étvágyat, memóriazavarokat, álmatlanságot eredményezhet, de nem ritka a gyomornedv pangása, elégtelen nyálelválasztás, a szájszárazság és a szomjúságérzés sem. Ezen kívül csökken a mozgás iránti vágy, mely az alsó végtagok területén tapasztalható elégtelen, keringésnek köszönhető, lelassul az emésztés, a fogíny elhalványul, és fájdalmak léphetnek fel a gerincoszlop területén.
Az energiatöbblet az anorexia – az étellel szembeni idegenkedés – kialakulásáért felelős, más esetekben viszont ezzel ellenkezőleg kialakulhat a vágy, hogy az ember az ételt - kiváltképp az édességeket – főétkezéseken kívül is minél gyorsabban magába tömje. Az energiatöbblet ezen kívül még a következő tüneteket produkálhatja: szomjúság, szájszárazság, gyomorsavtúltengés, ideges eredetű gyomorbántalmak, bulimia, elhízás, alsó végtagi fájdalmak, felső végtagi bemerevedések, rugalmatlan bőr, befeszült vállak, egyre görbülő hát.
Csakúgy, mint a hasnyálmirigynek, a lép meridiánnak is az a fő funkciója, hogy szabályozza az emésztést, az enzimfolyamatokat, felügyelje a nyál- és az epetermelődés működését, a vékonybél salaktalanítását, nem beszélve a mellel és a petefészekkel kapcsolatban álló nemi hormonokról. A lép (Pi) a Cang, vagyis tömör szervek egyike, melynek a kínai medicina a nyugati felfogástól igencsak eltérő funkciókat tulajdonít –az emésztés és az izomfejlesztés kulcsszervének tartják. A hagyományos elképzelés szerint a lép az elfogyasztott ételek tápanyagait elnyeli, majd serkenti ezek, összefoglaló néven az ételesszencia eloszlatását az egész testben. Ha a lép Chi -je erős, az emésztés és a tápanyagok elosztása jól működik és a szervezet egészséges, ha azonban a lép Chi meggyengül, a szövetek tápanyagellátása elégtelen lesz. A lép gondoskodik az ételből kinyert víz elosztásáról is, melynek célállomása tulajdonképpen a vese. A tápanyagokkal való szoros kapcsolata magyarázatul szolgál arra, hogy miért a lépet tartják felelősnek az erős végtagok és izmok kialakulásáért. A kínai felfogás szerint a lép irányítja a végtagokat és a húst, így az izmokban észlelt fájdalom vagy gyengeség gyakran a lépelégtelenség jele. A normális vérkeringéshez is erős lép Chi -re van szükség – ha gyenge, bőr alatti, illetve felszíni vérzések jelentkezhetnek. A lép a mentális tevékenységekben is fontos szerepet játszik: ő felelős a Ji állapotáért. A Jit szándéknak, akaraterőnek, eltökéltségnek is fordíthatjuk, de akkor is Jiről beszélünk, ha az előttünk álló lehetőségek különleges jelentőségéről, való tudomásunkról van szó.
A lép üreges párja A gyomor (Vej) a lép párja, mely az elfogyasztott étel megemésztésével foglalkozik, illetve a kínai felfogás szerint ez az étel és a víz „tárolómedencéje". Az emésztés hatékony elindítása a gyomor Chi feladata – ha a gyomor Chi erős, akkor az étel „zavaros" alkotóelemei azonnal megindulnak a vékonybél irányába, ha azonban gyenge, az étel gyakran megreked a gyomorban. A lép és a gyomor szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint a Cang-Fu pár többi tagja, így nem meglepő, hogy a két szerv nevét néha felcserélik. A gyomor a „lefelé irányuló", míg a lép a „fel felé menő" tevékenységeket irányítja: a gyomor lefelé küldi a tápanyagokat és a salakanyagokat, a lép, pedig felfelé mozgatja a vizet, és viszolyog a túlzott nedvességtől.
A vérre és a test folyadékaira ható növény. Ha ujjaink közé vesszük és meghajlítjuk, nem szabad megtörnie, és nedvesnek kell, hogy érezzük. Csak ilyen állapotban hasznos. Tulajdonságai: Édes és kesernyés íz, hideg energia. Érintett meridián csatornák: Szív meridián, Tüdő meridián, és Gyomor meridián.
Hatásai: Gazdagítja a folyadékokat. Száraz torok, székrekedés, szomjúság esetén. Nedvesíti a tüdőt. Száraz köhögés esetén. Táplálja a szívet. Álmatlanság esetén Adagolása: 6-12 g naponta. Ellenjavallat: Lép hiány okozta laza széklet.
1. A külső eredetű szél-meleg káros behatása a testre Főbb tünetek: hidegrázás, láz, fejfájás, szomjúság, torokfájás, érdes torok, a mandula vörös, duzzadt, de nem láthatók rajta gennyes foltok. Kezelendő pontok: Fengchi (G 20), Waiguan (Sj 5), Chize (L 5).
2. A toxikus belső meleg túltengése Főbb tünetek: magas láz, kínzó szomjúság, torokfájás, amely a fülre is kisugárzik, érdes torok, rekedtség, a mandula duzzadt, gennyes, fehér foltok láthatók rajta, bűzös szájszag, székrekedés. Kezelendő pontok: Dazhui (Du 14), Quchi (Li 11), Feishu (B 13), Zhigou (Sj 6).
1. Szél-okozta megfázás Főbb tünetek: orrüreg eldugulása, tüsszögés, orrfolyás, torokviszketés, köhögés, szomjúság csökkenése. Komoly esetekben láz, hidegrázás és végtagfájdalom is lehetséges. Kezelendő pontok: Fengchi (G 20), Feng men (B 12), Waiguan (Sj 5). 2. Szél-okozta hőérzet Főbb tünetek: láz, enyhe irtózás a széltől és hidegtől, fejfájás, orrüreg eldugulása, orrfolyás, szájszárazság és szomjúság, torokfájás, köhögés sárgás köpettel. Kezelendő pontok: Dazhui (D 14), Fengchi (G 20), Chize (L 5) 3. Nyár-meleg típusú megfázás Főbb tünetek: izzadással nem csillapítható láz, ingerlékenység, szomjúság, kevesebb és sárga vizelet, fejfájás, mellkasi és gyomortáji fájdalom, szédülés, étvágytalanság, szájszárazság, ízlelés vesztés. Kezelendő pontok: Dazhui (Du 14), Quchi (LI 11), Weizhong (B 40), Yinlingquan (Sp 9), Zusanli (S 36) 4. A test legyengült ellenálló képessége Főbb tünetek: rekedt hang, rövid lélegzetvételek. A yang hiányára a sárgás bőrszín, a gyenge hang, a hideg végtagok utalnak. A vérellátás hiányának tünetei a sápadtság, a reszketés, a szédülés. Kezelendő pontok: Chi hiányára – Qihai (Rn 6), Zusanli (S 36), yang hiányára – Guanyuan (Rn 4), Mingmen (Du 4), vérellátás hiányára – Xuehai (Sp 10), Sanyinjiao (Sp 6).
|
||||||


Ophiopogon japonicus




