szomjúság
|
A szomjúság egy természetes jelenség, amely a véremben jelen lévő olyan összetevők egyensúlyának visszaállításában segít, mint a só, cukor. Amikor csillapíthatatlan szomjúságot érezek, zavarosak a gondolataim, a szívem zakatol, nem látok tisztán, a torkom kiszárad, és szomjas vagyok. Valami hiányzik a boldogságomhoz. Inni akarok! Egy rövid időre enyhül a szomjúságom, azonban nagyon gyorsan vissza is tér, mivel ez a szomjúság az elmémből ered. Tehát rá kell jönnöm a szomjúságom okára: mi az, ami az életemben bosszant, bánt engem? A munkám túl unalmasnak tűnik számomra? Milyen gondolat vagy milyen félelem szárítja ki a számat és lelkemet? Amikor megtalálom a választ, akkor az eddig csillapíthatatlannak tűnő szomjúságom irányíthatóvá válik majd. Az erős fűszerek elismerten fokozzák a szexuális vágyat. Ha megfelelően használjuk ezeket, akkor ez a szomjúság csökkentésében is segítségünkre lehet. Ezzel ellentétben viszont egy nem kielégítő szexuális kapcsolat csak fokozza a szomjúságérzetet, a hiányérzetet. Azért, hogy ezt a hiányérzetet csökkentsem, ez az ivásra irányuló vágy az élet iránti vágyamat tükrözi, hiszen a víz az életet szimbolizálja. Jobban kinyílok az életre és a szeretetre azért, hogy megtaláljam végre azt a helyzetet, amely „csökkenteni fogja a szomjúságomat".
Yang többlet Mivel a yang szoros kapcsolatban ál meleggel és a tűzzel, úgy tartják, hogy akkor kerül túlsúlyba a szervezetben, külső meleg vagy tűz támadja meg a testet. A túlzott belső hőt, mely a yang erősítésével szintén a harmonikus állapot megszűnéséhez vezethet, sok minden okozhatja – többek között az érzelmi kiegyensúlyozatlanság. Az ingerre ellenhatásként a szervezet túltermelésbe kezd, ami hiperaktív anyagcseréhez és idegességhez vezet. A legjellemzőbb tünetek között találjuk a lázat, a szomjúságot és a szárazságérzetet – mindez a túlzott yang-nak a yinhez kapcsolódó testnedvekre gyakorolt pusztító hatásának következménye. A túlsúlyba került yang túl sok hőt termel, ami a testben rekedve károsíthatja a yint, ahogy a hagyományos kínai medicina mondja, „a túlzott yang gátolja a yint". Ez azt jelenti, hogy a túlzott belső hő hamis külső hidegként kezd jelentkezni: a test külső részén levő yin kapcsolata megszűnik a túlzott belső yang-gal, így míg a páciens törzse normális hőmérsékletű marad, a végtagjai teljesen lehűlnek.
Yin többlet A yin túltengési szindrómák kiváltó oka gyakran a külső nedvesség és hideg támadása, ami miatt a test képtelen elég hőt termelni az egyensúly fenntartásához. A szindróma másik oka a krónikus yang hiány lehet, melynek köszönhetően az életenergia nem tud szembeszállni a külső hideggel. Miként a túlzott yang belső hőhöz vezet, a túlzott yin belső hideget eredményez. Ez a belső hideg gátolja a létfontosságú szerveket és lassítja az életfunkciókat. A yin túlsúly gyakran jár együtt hasfájással, hasmenéssel és hidegérzettel. A belső hidegtől az erek összehúzódnak, ezáltal zavarják a véráramot és a keringést, illetve fájdalmat okoznak. A túlzott yin károsíthatja, vagyis „gátolhatja" a yangot, a belső hideg miatt a yin beszorul a szervezet belsejébe, így a test felszínén a látszólagos yang többletnek, vagyis „hamis melegnek" köszönhetően egyensúlytalan állapot jön létre. Ennek tünetei a láz, a szomjúság és a vörös nyelv.
A yin többlet kezelése Először is csökkenteni kell a yin szintjét. A tünetektől függően ehhez gyakran száraz, meleg gyógynövények szükségesek, hiszen a yin a folyadékokkal és a nedvességgel áll szoros kapcsolatban. Mivel idővel a yin többlet károsíthatja a yangot, a yin szint csökkentése után yang élénkítő orvosság szedésére van szükség. Ha yang többlet esete forog fenn, a yang szintjének csökkentésére nedves, hűvös gyógynövényeket használnak, ezt követően, pedig helyreállítják és tonizálják a yint.
Általános jellemzése
Címszavai:
A torokcsakra fő témái az önfegyelem és a kommunikáció. Joachim Ernst Berendt zenefilozófus a torokcsakrát tartja a legmagasabb rendű csakrának testi síkon. Ha csak testet és szellemet különböztetnénk meg, akkor egyetértenék ezzel. A torokcsakra készíti elő bennünket a felső két csakra személyiségen túli síkjaira azzal, húgy megtanít a légzésre. Ez azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk ritmikusan megfeszülni és ellazulni, ritmikusan valamit befogadni, majd elengedni. Ha ezt a ritmust valami zavarja, akkor légzési problémák adódnak. Figyelje meg egyszer, hogy a belégzése, vagy a kilégzése hangsúlyosabb. Ez megmutatja az adás és elfogadás egyensúlyát, vagy egyensúlytalanságát Önben. A torokcsakrához a tüdő, a gége és a hangszálak tartoznak, ezért ez a központ elsősorban a légzéssel és a beszéddel kapcsolatos.
A torokcsakra elvezet saját belső valóságunkhoz, és szabályozza kommunikációnkat. Meghatározza, hogy hogyan tudunk énekelni és nyelvileg kifejezni magunkat. A kereszténységben Szent Balázs a torokproblémákban szenvedők védőszentje. A katolikus egyház február másodikán ad Balázs-áldást, mivel a legenda szerint Szent Balázs megmentett egy gyermeket, aki majdnem megfulladt egy halszálkától. Gábriel és Uriel arkangyalokat is tekinthetjük a torokcsakra-energia allegóriáinak. Gábriel Isten igéjét adja hírül, vagyis az igazi és mélyen átélt szavakat. Uriel többek között a mennyei seregek énekéért is felelős, s ezzel a tiszta és átjárható torokcsakrát szimbolizálja, amely Istent dicsőíti.
Többek között a beszéd az, ami az embert megkülönbözteti más teremtményektől. Nekem úgy tűnik, hogy ma az ember feladata kiépíteni a kommunikációt. Ha a Földet élőlénynek tekintjük, mint a görögök (Gaia), akkor az ember jelenleg a Föld idegrendszerét építi ki az elektromos kommunikációs hálózattal. Ha az ember feladata a Teremtés befejezése, akkor a torokcsakra szempontjából megfelelő kommunikációs rendszert kell kifejlesztenie, aminek segítségével az emberiség közelebb kerül egymáshoz, és összekapcsolódik. II. Frigyes császár XIII. századi szicíliai kísérlete mutatja, hogy milyen fontos a kommunikáció. A császár tudni akarta, hogy van-e veleszületett nyelv, ezért elrendelte, hogy a kísérletben résztvevő kisbabákat rendszeresen és kiválóan el kell látni, de nem szabad sem beszélni, sem a legszükségesebben kívül nonverbálisan kommunikálni velük. Salimbene pármai szerzetes figyelte meg a kísérletet, és arról számolt be, hogy mindegyik gyermek meghalt. A kommunikáció tehát élet fontosságú. A torokcsakra nemcsak a beszéd és a kommunikáció központja, hanem a hallásé is. Itt halljuk a külső és a belső hangokat egyaránt, és el tudjuk dönteni, hogy mit kívánnak tőlünk, valamint tisztán ki tudjuk fejezni, amit mi várunk a külvilágtól. A torokcsakra irányítja tehát a szóbeli és nonverbális kommunikációt. Meg kell tanulnunk őszintén kommunikálni, még akkor is, ha félünk a következményektől. A torokcsakra egyik fő gyakorlata a hallgatás, hiszen csak akkor tudunk őszintén kommunikálni, ha meghallgatjuk önmagunkat, amihez csendre van szükségünk. Aki keveset beszél, az gyakran erősíti ezzel torokcsakráját. A túl aktív torokcsakrán keresztül – ami tartalmatlan fecsegésben nyilvánul meg – tudattalanul sok energiát lehet elveszíteni. Itt nemcsak arra jöhetünk rá, hogy feleslegesen beszélünk, hanem arra is, hogy a beszéddel mennyire manipulálunk, és rafináltan mutatjuk be magunkat, s ezzel egyre jobban eltávolodunk belső valóságunktól. A torokcsakra síkján megtanulhatunk, hallgatni belső hangunkra. Ehhez először a nyugalmat kell elérnünk, le kell állítanunk belső monológunkat. Ebben segítenek a csakrához tartozó légző- és meditációs gyakorlatok, mivel ilyenkor a gyakorlatra figyelünk, így nem marad energiánk a belső „fecsegés" fenntartására. A torokcsakra egyik tanítása: „légy csendben", s ezt a hozzátartozó szín is kifejezi. A kék megnyugtató szín, amely a szemlélőt saját belső világa felé húzza. A torokcsakra kék színével a belső kommunikációt erősítjük meg, a szexcsakra narancs színével, pedig a testbeszédet, vagyis a kifelé irányuló kommunikációt. A torok- és a szexcsakra szoros kapcsolatban áll egymással. A szexcsakra a kommunikáció testi-ösztöni részét irányítja, a torokcsakra pedig az intellektuális-szimbolikus részét. Ha valaki először a szexcsakra szintjén ébred öntudatra, akkor a torokcsakra szintjén is olyan tudatosság alakul ki benne, amellyel önuralomra tesz szert, és képes lesz irányítani a sorsát. A torokcsakra összefügg még az éhséggel és a szomjúsággal is. Itt arról a vágyról van szó, hogy evéssel és tudással töltsük meg magunkat, valamint olyan dolgokkal, amelyek kitöltik a belső ürességet. Állunk minden nyelésnél megfeszül. Kultúránkban szinte mindenki feszesen, sőt túl feszesen tartja az állát. Ha a torokcsakra nyitott, akkor az áll izmai is lazák. A feszült áll mindig feszült medencére is utal. A feszes áll beszédproblémákról is árulkodik. Az érintett addig tartja vissza a szavait, amíg éjjel álmában csikorgatja majd a fogát. E csakra gyakorlatai, közé tartozik, hogy kiöntjük a lelkünket barátainknak. Ha nincs jó barátunk, akkor az első feladat, hogy szerezzünk.
1. A kártékony hideg támadása a tüdőre Főbb tünetek: szorító érzés a mellkasban, kapkodó légzés, hörgő hang a torokban, fehér és ragacsos vagy habos köpet. Az esetek többségében a hideg a kiváltó ok, lázzal és hidegrázással járhat együtt. Kezelendő pontok: Fenmen (B 12), Feishu (B 13), Dazhui (Du 14), Tanzhong (Rn 17)
2. Nyálkás meleg káros hatása a tüdőre Főbb tünetek: kapkodó légzés, szorító érzés a mellkasban, asztmás légzés, rekedtség, fulladó köhögés, nehezen kiköphető sárgás köpet, szomjúság. Kezelendő pontok: Feishu (B 13), Tanzhong (Rn 17), Chize (L 5)
3. Az epe és tüdő Chi hiánya Főbb tünetek: köhögés és asztma, kapkodó légzés, amely fizikai megerőltetésre súlyosbodik, híg köpet, kimerültség, étvágytalanság, hasmenés. Kezelendő pontok: (1) Feishu (B 13), Pishu (B 20), Zusanli (S 36) (2) Geshu (B 17), Tanzhong (Rn 17)
|
||
A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az emberi szervezet nagyon pontosan szabályozza a test folyadék- és elektrolit háztartását.
Ahogy a yin- vagy yang hiány egészségi problémákhoz vezet, úgy tútengésük, többletük is problémákat okoz.
A torokcsakra rövid áttekintése:
