szívbaj

Az aortaszűkület (veleszületett szívbaj) az aorta szűkülete a felsőtestet ellátó erek leágazása után. A férfias pólusú felsőtest drasztikus előnyben részesítése a női pólusú alsótesttel szemben, messzemenően csak a felsőtestre korlátozott életmód, az illető szinte egyáltalán nem nyitott az élet alsó, női pólusú területeire, mint a szexualitás, a gyermeknemzés, de a haladás elhanyagolása is jellemző (problémák járás közben).

Amit tenni kell!

Tudatosítani a női oldalunkkal szembeni elutasító magatartást, saját egyoldalúságunk elismerése, teljes odaadás a felső, férfias pólusnak azzal a céllal, hogy kimerítsük a lehetőségeinket. Az energetikailag nem megfelelően „táplált" területek: a termékenység, az erotika és a haladás elodázása, míg a fent említett feladatok előttünk állnak, csak azután szenteljük magunkat a felső pólus segítségével az alsóbb, női feladatoknak, amelyek közül súlypontozhatunk. A felső, férfias pólusú régió lehetőségeinek kimerítése, a szellemi-lelki gondokat komolyabban venni, akárcsak a testi bajokat. Cél az ellenpólus bevonásával, mind a szimbolikus értelemben vett altesti síkon (női pólus), mind, pedig a szó szoros értelmében vett testi szinten, pl. szívsebészeti beavatkozással (aortaplasztika) visszanyerni az irányítást.

Bajnóca, legyező (Filipendula ulmaria Kőrontó, borvirág, tündérfürt, rétilegyező)

Nedves helyeken gyakori szárnyas, tojásdad alakú, ép szélű levelű, fehér szirmú, néha 1 méterre is megnövő növény.

Hatóanyaga: salicil-aldehid, metilsalicil, heliotropin, szabad szalicilsav. Gyöktörzsben gaultherin.

Szívbajjal súlyosbított reumatikus és köszvény bántalmaknál (salicil anyaga folytán); hólyag- és vesebajnál, mint húgyhajtót, lázas bántalmak esetében, mint pl. vörhenynél használják.

Seprűzanót Sarothamnus scoparius

Kétméteres nagyságot elérő cserje, levelei hármasak, virágzáskor jó részük rendszerint már lehullott a zöld, szögletes ágakról. A virágok pillangósak, sárgák, kb. 2 cm nagyok. A hüvelytermések feketék, pillás élűek.

Eredetileg őzek és nyulak téli táplálékaként ültették. Elvadult, megtalálható napos gerinceken, sovány, köves talajokon. Ma is ültetik a talaj megkötése céljából és díszcserjeként, de gyógynövényként is termeszteni kellene. Az ágakat (Herba samthamni) virágzás előtt, májusban gyűjtik. A fő alkaloid neve szpártein. A seprőzanót ipari nyersanyag és szpártein előállítására szolgál, melyet orvosi rendeletre szívbajokban, főleg ritmuszavarokban, ingervezetési zavarokban, továbbá a nőgyógyászatban-szülészetben használnak (a méh atoniás állapotaiban).

Hasonlít hozzá a jeneszter (Spartium junceum), melynek a zöld szárain nem csak, hármasan összetett, hanem egyszerű levelek is találhatók.