tüdőhurut

Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare)

Kúszó, hengeres, csomósan tagozó gyöktörzséből arasznyi hosszú, felemelkedő, bőrszerű, szárnyasan szeldelt levelek nyúlnak ki. A levél fonákján, az erek mentén, spórákat látunk, melyek érintésre lehullnak.

Nálunk árnyas sziklarepedésekben, régi fatörzsekben, meszes talajú erdőkben fordul elő.

Gyöktörzsét, gyökere nélkül, valamint leveleit gyűjtjük (radix, rhizoma). A drog erősen átható szagú, csípősen édeskés, gyengén összehúzó ízű.

Hatóanyaga: mannit, mész, zsíros olaj, almasav, kalcium stb.

Gyöktörzséből készült forrázat (5-10 gr 200 gr vízre), citromsárga színű, édeskés ízű és katarrusos köhögésnél oldó hatású. Főzete (20-25 gr 1 l vízre), idült köhögésnél és étvágytalanságnál ajánlható. A főzet íze kesernyés. Reggel, este 1-1 csészényit fogyaszthatunk el.

Mellfájásnál, tüdőhurutnál, amikor erős az elnyálkásodás, asztmánál és béldugulásnál ajánljuk a következő tea keveréket: vegyünk 40-50 gr gyöktörzset, 5 gr mazsolát, főzzük azt mintegy 1/2 1 vízzel 10 percig és a szüredéket 2 egyenlő részben fogyasszuk el.

A főzet (6-10 gr 1/4 1 vízre) tüdőbajnál, de májbajnál is használatban van.

Céklával és málnával megfőzve a gyöktörzse hashajtók, pora elkeverve epe- és nyálka kiválasztó. A néphit szerint ügyessé, fürgévé lesz tőle, aki rendszeresen issza. Csak kis adagban ajánlják.

Páfrány, (Polypodium vulgare édestövű páfrány, kőméz, édesgyökerű páfrány)

Évelő, virágtalan növény, édes ízű, kúszó gyöktörzzsel. Levelei áttelelnek, tövig szárnyasan szeldeltek, a szárnyak épek vagy fűrészes élűek. Árnyékos, sziklás helyeken, korhadó fatörzseken található, főleg a domb- és hegyvidéken. Gyöktörzsét (Rhizoma polypodii) régen köhögéscsillapítóként tartották számon, ma inkább a népi gyógyászatban használják.

Gyöktörzse, gyökere nélkül, valamint levele (Radix, Rhizuma) erősen átható szagú drog, csípősen édeskés, gyengén összehúzó ízű. Hatóanyagai: mannit, mész, zsíros olaj, almasav, kalcium stb.

Gyöktörzséből készült forrázat (5-120 gr/2 dl víz) citromsárga színű, édeskés ízű és hurutos köhögésnél oldó hatású. Ajánlják még idült köhögés, étvágytalanság, mellfájás, tüdőhurut ellen. Céklával és málnával megfőzve a gyöktörzse hashajtó, pora elkeverve epe- és nyálkakiválasztó.

Pemetefű orvosi (Marrubium vulgare Fehér pemete, peszérce, pöszerece, pesztercefű)

Illatos növény, mely 60 cm-re is megnő. Négyszögletes, elágazó szárral, nyeles, ráncos, ugyancsak molyhos, kerekded, fűrészelt szélű levelekkel. Virága szennyes fehér.

Hazánkban homokos helyen, parlagokon, töltések szélén vadon terem.

Hatóanyaga: marrubiin keserű, illóolaj, csersav, saponin stb.

Gyűjtjük leveles, virágos szárát, mely erősen molyhos, amiért a kereskedelemben fehér pemetefű (marubii albi herba) néven ismeretes.

A légző utak, a máj (epehólyag) és a női nemi szervek gyógyszere, ha ezek elnyálkásodtak. A fehérpemete nyugtató, oszlató, szárító és gyengén oldó hatású, ezért felhasználjuk a fűből készült teát (10 gr 1/4 l vízre) idegnyugtatónak, sápadtságnál, száraz és elhanyagolt köhögésnél mint köptetőt mézzel ízesítve, továbbá aranyér, lép és máj, illetve epevezeték gyulladásnál, (fokozza az epe elválasztását), azonkívül asztma, krónikus hasmenés, tüdőhurut, mirigydaganat, hisztéria, hipochondria, általános gyengeség eseteiben, úgy hogy a fenti főzetből 2-3-szor 1 csészényit fogyasztunk. Gyermekláncfű-gyökérrel egyenlő részben főzve a tea sárgaság, sápadtság, szamárköhögés, bélhurut, kevés hószám ellen kitűnő eredménnyel használható. Ilyenkor a teát 2 percig főzzük, 20 percig állni hagyjuk és naponta 2-3 csészényit fogyasztunk el. A rendszertelen szív- és érverést is szabályozza.

Szörpöt is lehet a fiából készíteni, amikor erre – különösen a gyermekgyógyászatban – szükség van.

Bőrbetegségnél fehérpemetefű lemosást adnak.

Zsírba főzve mirigycsomót, daganatot és gyulladást oszlat. Az állatgyógyászatban, amikor feltűnő kevés nyálka elválasztásban nyilvánuló lágyas betegség jelentkezik, fehér pemetefű teát (30 gr 1 l vízre) adnak a beteg állatnak.

Veronika, orvosi (Veronica officinalis Dicsőfű, sarlófal, erdeizsálya, szigorál)

Alul elágazó, érdes szőrű, kúszószárú 30 cm magas növény. Halványkék pártájú virágzata fürtös és a levél hónaljából ered.

Hazánkban a hegyvidékeken, legelőkön és erdők szélén terem.

Gyűjtjük virágos, leveles szárát, melyet a kereskedelemben veronicae herba néven ismernek.

Hatóanyaga: keserűanyag, csersav, illóolaj stb.

A fiatal veronikafű kitűnő saláta és orosztea pótszer. A légzőszervek megbetegedésénél, melyek erős elnyálkásodással jelentkeznek, így asztma, tüdőhurut, rekedtség, köhögés és tüdősorvadás, lesoványodás eseteiben rendelik, továbbá a vizeletkiválasztó szervek megbetegedéseinél, mint a vizeleti homok, hólyagbetegség, vizelettarthatatlanság, vesefájdalmak esetében használatos gyógyszer. Sikeresen alkalmazták rossz emésztés, vértódulás, bőrbetegségek, különböző kényelmetlenségeinél, mint az aggkori viszketegségnél, úgy, hogy 10 gr-ot megfőznek 1/4 l vízzel és szükség szerint este vagy reggel, vagy mindkétszer 1 csészényit, vagy pedig 2 óránként 1 evőkanálnyit fogyasztatnak.

Ha a veronikafőzethez egy kevés timsót teszünk, kitűnő száj és toroköblítő szert kapunk. A veronika tea hatásának fokozására zsurlófűvel, ezerjófűvel és rutával keverhetjük.