tüdővész

Csalán (Csípős csalán, nagy csalán, kétlaki csalán, csólyány. Urtica dioica L. )

A csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó, az ország egész területén előforduló, sokszor erdők aljnövényzeteként is nagy tömegekben élő, kétlaki, évelő növény. Minden szerve fullánkszőrökkel borított, ha testhez ér, égető, viszkető fájdalmat okoz.

Gyökértörzse hosszú, kúszó, elágazó, hengeres, barázdált, barnássárga. Szára 1 méternél magasabbra is megnő, egyenes, egyszerű, négy-élű. Levele nyeles, lemeze szíves tojásdad vagy lándzsás, hosszan kihegyezett, durván fűrészes szélű, szíves vállú. Virágzata füzérszerű.

A csalánnak a leveleit és a gyökérzetét kell gyűjteni. A levélgyűjtést célszerűen úgy végzik, hogy a szárat az alján két ujj közé fogják, és felfelé irányulóan lehúzzák róluk a leveleket. A gyűjtők kesztyűs kézzel dolgoznak, s ujjaikra kívülről vastagabb puha drótspirált tekernek. A drót megvédi a kesztyűt a gyors elkopástól, és a leveleknek a szárról való leszakítását is könnyíti. A levelekhez szárrész nem kerülhet, legfeljebb csak a csúcslevelekkel leszakadó, mintegy 5 cm-es rész gyűjthető az áruhoz.

A csalánlevél nagy tömegét a lakott helyektől távol, az erdőkben gyűjtik, ahol padlások, fedett szárítóhelyek nem állnak rendelkezésre. Ezért kivételesen meg van engedve a levelek napfényre kiterített szárítása is. A leveleket tisztára feltakarított helyre kell kiteríteni, száradás közben gyakran átforgatni, s majd homoktól és minden más idegen anyagtól megtisztítva kell bezsákolni. Ponyvákat is kéznél kell tartani, hogy az éjjeli harmat, valamint az eső ellen védeni lehessen. Beszáradási aránya kb. 5:1.

A drog (Urticae folium) glikozidákat, cseranyagot, egy gyantaszerű anyagot (csalánméreg), hangyasavat, ecetsavat, hisztamint, B- és C-vitamint, viaszt, cukrot, klorofillt (növényi zöld) szerves savakat, sárga színanyagot, glükokinint (vércukorszintet csökkentő anyag), ásványi sókat stb. tartalmaz.

A csalánlevél drogjának nagyobb tömegét klorofill előállítására dolgozzák fel, de igen jelentős a gyógyteaként való felhasználása is. Teáját reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomorhurut és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés, köhögés csillapítására stb. isszák. Külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként, bőrkiütésekre borogatóként, hajhullás és korpaképződés, valamint hajzsírosodás ellen mosóvízként, torokgyulladás ellen gargalizálóként használják. Hajvizet is készítenek belőle.

A csalán gyökérzetét (Urticae radix) ősszel vagy tavasszal kell gyűjteni, a korhadt részektől, mellékgyökerektől és a szárcsonkoktól meg kell tisztogatni. Beszáradási aránya kb. 3:1.

Cseranyagot, hamujában, pedig 10% meszet tartalmaz. Főzetét bélhurut ellen isszák, külsőleg pedig hajmosásra használják, hajhullás és korpásódás ellen. Reuma elleni fürdőket is készítenek vele.

A csalán leveleiből készült tea (10 gr 1/4 1 vízre) használatos vizelethajtónak, a légzőszervek és tüdő elnyálkásodásakor, aranyérnél. Ilyenkor a fenti főzetből naponta 2 csészényit kell elfogyasztani. Leveléből és magjából készült alkoholos kivonatot a tüdővészesek kimerítő izzadásánál s a bőrtuberkulotikusok túl sok hasmenésénél használják.

Erősebb hatást vált ki a gyökérből készült főzet. (10 gr 1/4 1 vízre) Vesegennyedésnél használatos. Amennyiben hányásra ingerel, gyengébb főzetet kell készíteni. Cukorral vagy mézzel főzve, asztmaellenes szer. Elnyálkásodásnál kitűnő borogató és toroköblítő. Még ma is divatban van a megbénult végtagokat, reumás fájdalmaknál a testrészeket friss csalánvesszővel korbácsolni.

A belőle készült tea vagy alkoholos kivonat, egy kevés perubalzsam hozzáadásával hajhullás és fejkorpa ellen régi házi-szer.

A tótok tüdővész elleni házi-szere. Csalán, kosborgumó, veronikafű, tüdőfű, zilizgyökér, erdei szamócalevél, vöröshagyma; az egész tejben kifőzve, majd kisütve, cukorral és mézzel leöntve kerül fogyasztásra.

Fekete retek (Raphanus (sativus) nigra.

Répa alakú, húsos, kisebb-nagyobb gyökere kerekded. Fás, sörtés szára és félig behasogatott levele van.

Hatóanyaga: nyalka és különböző sók.

Répa alakú gyökerét használjuk.

Felfúvódást oszlat, vizelethajtó, májtisztító, ennél fogva gyomorra, hólyagra kitűnő hatással van, bár csak jó gyomor emészti meg.

A retek felhasználásakor külső bőrt ne hámozzuk le, mert sok hatóanyag van benne. Elhanyagolt köhögésnél a tüdő megtisztítására a retket vágjuk vékony szeletekre, hintsük be cukorporral, keverjük meg, mire egy bizonyos idő múlva levet fog ereszteni, melyet igen jó eredménnyel használhatunk. Cukor helyett mézet is vehetünk. Gyomorbaj, epeömlés, kólika, hasmenés régóta bevált házi-szere. A retket megreszeljük, szitán vagy ruhán áttörjük, miközben dús nedvet ereszt. Ezt a nedvet 100-200 gr-os adagokban naponta 6 hétig adagoljuk az epebajos betegnek. Az ilyen kúra tapasztalat szerint az epekőképződést megakadályozza, az epegyulladással szemben a szervezetet ellenállóképessé teszi, sőt a már fellépő gyulladást is oszlatni képes. A hónapos retek sajátsága ugyanaz, mint a fekete reteké, csak a hatása gyengébb.

Régi időben a kisózott retek nedve, mint szeplő elleni szer volt használatban.

Tüdővész elleni házi-szer. A felszeletelt fekete retket megfelelő kőedénybe tesszük, jól megcukrozzuk és falun a kenyérrel együtt a kenyérsütő kemencébe, teszik. Amikor a kenyér megsült, a retekkel teli edényt is kiveszik a kemencéből és a betegnek naponta 2-3-szor 1 evőkanálnyit, adnak.

Minden anya ismeri a köhögés elleni házi-szert, melyet úgy készít, hogy vesz egy nagy fekete retket, közepét kivájja és a kivájt részt cukorral, tölti meg; ekkor a retek nedvet ereszt; ezt köhögés, rekedtség, szamárköhögés ellen kávéskanalanként többször naponta adagolja.

Kenderkefű (Galeopsis grandijlora, speciosa Szőrös kenderike, gyapjas foganőtt, sikattyú virág)

A kis növény ágacskái szőrösek, lándzsás levelei felül bolyhosak, elállóak. Kovasavas talajon az egész országban megterem. Virága kénsárga.

Hatóanyaga: saponin, kovasav, csersav, keserűanyag.

A drog neve: galeopsis herba.

Tüdővészeseknek nagyon ajánlották, mert ha gyógyulást nem is, de nagy könnyebbséget okoz. (20-30 gr 1/2 l vízre.) Köptetőnek is isszák (Pullmann-tea).

A matikó levél a Brazíliában előforduló Piper angustifolium és a Piper admzeun, vastag, sűrűn erezett szürkészöld levele.

A matikó levél tartalmaz: illóolajat, keserűanyagot (matioin), csersavat, gyantát. Belsőleg főzet-forrázat alakjában, hurutos megbetegedésekben, tüdővésznél, külsőleg vérzések csillapítására alkalmazzák.