vérnyomáscsökkentő

Piros ribiszke (Ribes rubrum)

Citromsavat, nyálkát, C-vitamint, pektint tartalmaz. Emésztést elősegítő hatású, vizelethajtó és enyhe vérnyomáscsökkentő.

Az érett termést, amit július-augusztusban szednek le, a teljes fürtöket leszakítva. Mélyhűtve sem veszíti el hatóanyagát.

A piros ribiszke erős cserjetőrzzsel rendelkezik, melyből évről évre sok új tőhajtást nevel. Szárrendszere általában felfelé törekvő, szórt állású levelei széles tojásdadok, 3-5 karéjúak. Virágzata lefelé hajló fürt, a virágtakaró zöldes. A virágok hímnősek, hírnelőzőek, a csészelevelek zöldesek vagy piroslóak. A termőrészek 3-4 éves korukban hozzák a legtöbb, fényes, piros bogyótermést. Hazánkban a termőterülete kb. 800 hektár, az évenkénti termés, pedig 5-6 ezer tonna.

Az érett bogyót és a ribizlilét vizelethajtónak, valamint a gyomor- és bélműködés szabályozására használják. A gyümölcsvelőből készült pakolással égési sérüléseket kezelnek.

A szépségápolásban a gyümőlcsvelőt hidratáló és bőrtápláló arcpakolásokban alkalmazzák.

A konyhában a friss ribizliből lekvárt, befőttet, szörpöt, zselét készítenek.

Rokonfaja, a Ribes nigrum (fekete ribiszke) gyógyászati szempontból még értékesebb, magas vastartalma miatta vérszegénység kezelésében alkalmazzák, a belőle készült lekvár vagy szörp, pedig sugárvédő gyógy-élelmezési cikk.

A friss gyümölcs, a gyümölcsvelő vagy a gyümölcslé fogyasztása javasolt a látás javítására, az emésztés rendezésére és a vizeletürítés serkentésére. A levelekből készített forrázat vizelethajtó és méregtelenítő hatású.

A ragadós galaj (Galium aparine L.) a buzérfélék családjába tartozó, cserjésekben, akácosokban, árokpartokon élő, horgas tüskékkel borított, ruhára és állatok szőrébe kapaszkodó, kúszó szárú egyéves növény.

A ragadós galaj drog idegnyugtató, enyhe altató és vérnyomáscsökkentő hatású. Glikozidokat, cseranyagot ős kevés illóolajat tartalmaz.

A Rauwolfia (kígyógyökér) Indiában a Himalája tövének nedves rétjein és Dél-Amerika trópusi zónáján előforduló Rauwolfia serpentina (esetleg más Rauwolfia-fajok) kúszónövény gyökere. Gyengén ráncos, kívül szürkés-sárga, belül fehéres-szürke színű, szagtalan, erősen keserű ízű, kb. 5-10 cm hosszú, szabálytalan törésű.

Tartalmaz: alkaloidát, fumársavat, cukrot, keményítőt, fitoszterint, olajat és zsírsavakat stb. Idegbaj és epilepszia esetén csillapító hatású. Ma leginkább vérnyomáscsökkentő, nyugtató, vérkeringést befolyásoló gyógyszereket készítenek belőle.

A rukerc vagy százszorszép (Bellis perennis) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, réteken, legelőkön gyakran előforduló, kicsiny, évelő növény.

Parkok gyepének a díszítésére fűmagokhoz is keverik. 3-5 cm hosszú tőlevelei rózsában állnak, fordított tojásdadok vagy lapockásak, finoman csipkés, fogas szélűek.

Tőkocsányuk 5-10 cm hosszú, rajtuk egy 2-3 cm átmérőjű fészekvirágzat fejlődik. A sugárvirágok fehérek, pirosas csúcsúak, á korongvirágok sárgák, kora tavasztól virágzik.

A drog inulint, szaponint, nyálkát, csersavat, keserűanyagot tartalmaz.

A rukerc teája nyálkaoldó, vizelethajtó, izzasztó, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatású.