Piros ribiszke
Piros ribiszke (Ribes rubrum)
Citromsavat, nyálkát, C-vitamint, pektint tartalmaz. Emésztést elősegítő hatású, vizelethajtó és enyhe vérnyomáscsökkentő.
Az érett termést, amit július-augusztusban szednek le, a teljes fürtöket leszakítva. Mélyhűtve sem veszíti el hatóanyagát.
A piros ribiszke erős cserjetőrzzsel rendelkezik, melyből évről évre sok új tőhajtást nevel. Szárrendszere általában felfelé törekvő, szórt állású levelei széles tojásdadok, 3-5 karéjúak. Virágzata lefelé hajló fürt, a virágtakaró zöldes. A virágok hímnősek, hírnelőzőek, a csészelevelek zöldesek vagy piroslóak. A termőrészek 3-4 éves korukban hozzák a legtöbb, fényes, piros bogyótermést. Hazánkban a termőterülete kb. 800 hektár, az évenkénti termés, pedig 5-6 ezer tonna.
Az érett bogyót és a ribizlilét vizelethajtónak, valamint a gyomor- és bélműködés szabályozására használják. A gyümölcsvelőből készült pakolással égési sérüléseket kezelnek.
A szépségápolásban a gyümőlcsvelőt hidratáló és bőrtápláló arcpakolásokban alkalmazzák.
A konyhában a friss ribizliből lekvárt, befőttet, szörpöt, zselét készítenek.
Rokonfaja, a Ribes nigrum (fekete ribiszke) gyógyászati szempontból még értékesebb, magas vastartalma miatta vérszegénység kezelésében alkalmazzák, a belőle készült lekvár vagy szörp, pedig sugárvédő gyógy-élelmezési cikk.
A friss gyümölcs, a gyümölcsvelő vagy a gyümölcslé fogyasztása javasolt a látás javítására, az emésztés rendezésére és a vizeletürítés serkentésére. A levelekből készített forrázat vizelethajtó és méregtelenítő hatású.
