Tengeri hínár
Ezt a növényt (tengeri hínár), mind jódforrást golyva, azaz a jódhiány okozta pajzsmirigy megnagyobbodás kezelésére, használták. Néhány mai gyógynövény szakértő még mindig ajánlja a pajzsmirigyre. De manapság leginkább úgy ismerik, mint ami megvéd a sugárzások és a toxikus nehézfémek káros hatásától és a szívbetegségektől.
Japán, Európa és Észak-Amerika partjainál található barna algafonatok akár 70 m hosszúra is megnőnek. Az ókori tengerészek jól ismerték az angol és a francia partoknál lévő algamezőket. Az egykori halászok tüzelőnek használták, és a halakat ebbe göngyölve sütötték meg. Nem úgy a japánok, akik nagy mennyiségű tengeri növényt ettek. Az európaiak nemigen kóstolták meg ezeket. A XVIII. században az orvosok felfigyeltek rá, hogy az Atlanti-óceán partjai mentén élő embereknél csak ritkán fejlődik ki golyva.
A tengeri hínár kedvező hatásai
A tengeri hínár jódtartalma határozottan magas. Azokban az időkben, amikor a konyhasót még nem jódozták, s a jódhiány valóságos probléma volt, a tengeri hínár igazi áldást jelentett. Ma a fejlett országokban jódhiányról gyakorlatilag nem hallani. A test szabályos működéséhez csak egészen kis mennyiségű (napi 150 mikrogramm) jód szükséges. E mennyiségnél a jódozott só többet tartalmaz. Az ezen, felüli jódmennyiség bevételének nincs hatása, hacsak a mennyiség nem olyan nagy, hogy mérgezést okozzon. Tengeri hínár evésétől ezt bizonyosan nem lehet kapni.
A tengeri hínárt ma is hatásos növénynek tekintik, mivel tartalmaz egy vegyületet (nátrium-alginát), amely jótékony hatású a XX. század jellemző betegségeire: a sugárkárosodásra, a nehézfém mérgezésekre és a szívbetegségekre.
Sugárzás elleni védelem
Nátrium- alginát-tartalma megelőzi a radioaktív stronciumnak az atomrobbantások, az atomenergia-termelés és -fegyverkezés egyik mellékterméke felszívódását. A stroncium 90, amely egyike a mérgező nehézfémeknek, a csontszövetekben halmozódik fel, ahol számos daganatos betegséget, fehérvérűséget, csontrákot és Hodgkin-kórt okozhat. A felszíni atom kísérletek nagy mennyiségű sugárzó stronciumot juttattak a levegőbe. A Three Mile Island-i és a csernobili atomkatasztrófák is jócskán növelték a mennyiséget. Valójában már annyi sugárzó stroncium szabadult ki a légkörbe, hogy a föld minden egyes lakójának szervezete kimutatható mennyiséget tartalmaz.
Számos állatkísérlet mutatta ki, hogy az alginát, nagy mértékben, 93%-kal csökkenti a stroncium felszívódását. A növény stroncium elleni hatása emberekre is gyerekekre s felnőttekre egyaránt kiterjed.
A Nukleáris Energia Felhasználását Szabályozó Bizottság iránymutatásai heti 100 gramm tengeri hínár vagy napi 2 nagykanálnyi alginát bevételét javasolja a stroncium felszívódásának a megelőzésére.
A nátrium-alginát azonban csak az újonnan emésztett nehézfémek felszívódása ellen nyújt védelmet. A szervezetbe régebben bejutottakra alig van hatása. A csontokban vagy más szövetekben már lerakódott stronciumot vagy más mérgező anyagot nemigen tudja a szervezetből kiüríteni. De mivel a nukleáris létesítmények továbbra is kitesznek minket a stroncium hatásának, a tengeri hínárral vagy algináttal kiegészített étrend továbbra is bizonyos védelmet nyújthat. Különösen azok számára, akik nukleáris létesítményekben dolgoznak vagy azok közelében élnek, illetve foglalkozásuk kapcsán nehézfém ártalomnak vannak kitéve.
Toxikus nehézfémek
A stroncium90 a toxikus nehézfémeknek csak az egyike. A montreali McGill Egyetemen végzett kísérletek szerint a tengeri hínár megvédi a testet sok más nehézfémtől is, többek között a báriumtól, a kadmiumtól, a plutóniumtól és céziumtól.
Szívbetegségek
Néhány, állatokon végzett vizsgálat a tengeri hínár koleszterinszintet és a vérnyomást csökkentő hatását igazolta. Másrészről mivel a növény nátriumtartalma is magas, néhány embernél magas vérnyomást okozhat. A konyhasóra érzékenyek, akiknek magas a vérnyomásuk, ne fogyasszanak túl sokat e növényből. Mások esetleg a szívbetegségeket megelőző átfogó terápiájuk részévé tehetik.
Fertőzés megelőzés
A tengeri hínár nem növényi antibiotikum, de gátolhatja néhány baktérium vagy gomba növekedését. A tengervíz hatásának kitett vágások lassabban gyógyulnak és hajlamosak az elfertőződésre. Alkalmas lehet elsősegély nyújtására a csónakázás, horgászás, vízisíelés és búvárkodás közben szerzett sérülésekre.
Ha a pajzsmirigyműködés normális, a tengeri hínár nem okoz súlycsökkenést.
