Cserszömörce
Cserszömörce, szömörcefa, cserzőfa, szumák, Cotinus coggygria a szömörcefélék családjába tartozó, a Bükk, a Mecsek, valamint a Bakony karsztos területein kisebb-nagyobb állományokban vadon termő és termesztett nagyobb cserje vagy fa.
A cserszömörce ipari bőrcserző anyagot, de sárga festékanyagot is ad. Fája régi népies kelmefestőszer volt, amely „magyar sárgafa" néven a kereskedelemben is szerepelt.
Levelei 5-8 cm hosszúak, széles oválisak, vagy fordított tojásdadok, ép szélűek, tompa csúcsúak, kopaszok, esetleg csak a fonákjukon pelyhesedők, ősszel rendszerint megpirosodnak. Virágzata dús, terebélyes, bugájú. A virágszirmok sárgák, a meddő kocsányok 1-5 cm hosszúak, tollas szőreik lilásak vagy sárgák. Csontártermése borsónyi, tojás alakú.
A levéláru (Cotini folium) 10-30% (ellagsavban gazdag) cseranyagot tartalmaz.
Főzetét belsőleg gyomorvérzés és bélvérzés, valamint makacs bélhurut ellen használják. Külsőleg fogínysorvadás és torokbántalmak ellen öblögetőnek, vérző aranyér esetén, pedig ülőfürdőnek alkalmazzák. Izzadó testrészeket is kezelnek a főzettel.
