alvás
| ||||||||
|
Általános jellemzése
Címszavai:
A koronacsakra a csakrarendszer hetedik síkja, és azt jelenti, amit a mi kultúránk a „hetedik mennyországnak" nevez. Az abszolút szabadság tudati állapotát jelképezi. Ezen a síkon az ember már felszabadult, mivel nem értékel már morálisan. G. I. Gurgyejev örmény tanító hangsúlyozta, hogy a morális elvárások ítélkezéshez vezetnek, amelyek viszont az életünket, megnehezítő konfliktusokat szülnek. A koronacsakra síkján már magunk mögött hagyjuk ezeket az értékeléseket és ítélkezéseket, ezzel, pedig a Paradicsomba jutunk, mivel a Paradicsom olyan szellemi állapot, ahol nem különböztetjük meg a jót és a rosszat. Azzal, hogy az ember evett a tudás fájának gyümölcséből, a dualitás világába került, és elveszítette a Paradicsomot. A koronacsakra szintjén feloldódik ez a dualitás, és elérjük a teljes szabadságot. A koronacsakra arra tanít meg, hogy annál könnyebb az életünk, minél több ítélkezést hagyunk el, és minél magasabb a tudatunk szintje. A koronacsakra a legmagasabban fejlett tudatot szimbolizálja. Tekinthetjük Brahma, a Teremtő székhelyének is. A kortárs ezotéria a koronacsakra síkját az univerzális tudat síkjának tekinti. Ez olyan sík, amelyet csak nagyon kevés ember ér el. A buddhista felfogás szerint mégis minden ember – sok-sok élet után – eléri egyszer ezt a szintet. Annak ellenére, hogy ehhez a síkhoz már nem tartoznak képek, mégis vannak rá vonatkozó képi ábrázolások, mint amilyen például a szentek glóriája. Ezt a nyitott koronacsakra sugárzásának tekinthetjük. Olvasgassa a szentek életét, hogy ráhangolódjon erre a síkra. A szentek messze előttünk járó archetipikus alakok, akiknek viszont emberi gyengeségeik is vannak. Erre a kettősségre a buddhisták azt mondják: Mindenkiben ott van a buddha-természet, de csak az igazi buddhák tudnak erről, és úgy is cselekednek. Ez a legmagasabb sík engem Nietzsche Übermensch-ére emlékeztet. Arra az emberre, aki önmaga ura, és a magasabb akaratot követi. Aki halálakor a legfelső csakrán keresztül hagyja el a testét, az a Védák és más szent iratok szerint rálép arra az útra, „ahonnan nincs visszatérés". Ez azt jelenti, hogy kiszabadul a születés és halál körforgásából. A szufik azt mondják, hogy a korona- és a homlokcsakra a belső fény székhelye, amely a legfelső csakrában ragyog teljes fényében. A Korán szerint a középkori iszlám misztikusok a létezést fénynek tekintették. Felfogásuk szerint az agy igen sok fényt sugároz ki. Ez az elgondolás a kereszténységben, mint a glória fogalma és ábrázolása jelenik meg. A koronacsakra minden kultúrában azzal a fénnyel függ össze, amely egyszerre rezgés és anyag. Ezt a fénysíkot mindenkinek egyedül kell elérnie. Még a tekintélyt igen tisztelő klasszikus jógatanítások is azt hangsúlyozzák, hogy egyetlen mester sem juttathat el arra a szintre, ahol a szellem és az anyag összekapcsolódik. Az indiai felfogás szerint a koronacsakrában Prakriti, az ősanyag, eggyéolvad Purushával, a szellemmel. Az, hogy a koronacsakra szintjén az anyag és a szellem eggyé válik, azt jelenti, hogy az anyag, engedelmeskedik a szellemnek. Ezen a szinten tehát az ember szellemi erejével uralja az anyagot, így a saját testét is. Elméletileg ezen a síkon az ember már mestere saját gondolatainak, érzéseinek és testének. Feladatait minden energiáját mozgósítva oldja meg, mégis nyugodt és békés marad. Összefoglalva: a koronacsakra szintjén már nem félünk, felelősséget vállalunk a saját életünkért, és megbízunk belső hangunkban, intuíciónkban.
A koronacsakra fiziológiája
A tobozmirigy (epifizis) a hipotalamusz felett és mögött található. Viszonylag ismeretlen és kevésbé kutatott mirigy, amely idős korban elmeszesedik. A hipofízis mellett az epifízis az emberi test második olyan mirigye, amelynek sok életfontosságú funkciója van. René Descartes (1596-1650) a tobozmirigyet a lélek székhelyének tekintette. Az állatoknál ez az endokrin mirigy szorosan összefügg a szexualitással, mivel a periodikus szexuális aktivitást irányítja. Egyben fénymérőként, belső óraként és naptárként is működik. Azzal, hogy a melatonint a véredényekbe üríti, az epifízis minden testi funkcióban részt vesz. Többek között a szaporodást, a testi növekvést, a testhőmérsékletet és az alvási ritmust is szabályozza. Ezen kívül még a vérnyomást, a motoros aktivitást, az immunrendszert, a hangulatot és a daganatok növekedését is. A jelenlegi kutatások alapján a tobozmirigy a tájékozódási képességgel is összefügg, mivel reagál az elektromágneses mezőkre. Segítségével találjuk meg a különleges erőhelyeket, és megérezzük, hogy hol vannak számunkra kedvező és zavaró (földsugárzások) rezgések. A legújabb kutatási eredmények szerint a téli depresszió a melatonin túltermelésre vezethető vissza, aminek a sötétség az oka. Emiatt hajlamosak depresszióra azok is, akik éjjel dolgoznak. Feltételezhető, hogy a hálózati áram elektromos mezőinek alacsony frekvenciája csökkenti az éjjeli melatonin termelést. A melatonint újabban csodadrognak is tartják, amely vegyileg képes tágítani a tudatot. Németországban betiltották a melatonin tartalmú készítményeket, az USA-ban viszont nagy mennyiségben adják el. Erősen kétlem, hogy kémiailag, vagyis tisztán anyagi úton el lehetne érni a legmagasabb tudatállapotot. A melatonint azért is szedik, hogy sejtnövekedést, serkentő hatását kihasználva, lassítsák az öregedési folyamatokat. Ezzel sajnos a rák kockázata is jelentősen megnő, mivel a sejtnövekedés könnyen elfajulhat. Manapság az öregedési folyamatot úgy képzelik el, hogy a melatonin termelés fokozatosan csökken. Eddig még nem bizonyították be – kivéve az egér-kísérleteket –, hogy a melatonin meg tudja állítani az öregedési folyamatot. A koronacsakra a legmagasabb rendű csakra. Egységet hoz létre, illetve túllép a dualitáson. Ez a hozzátartozó belső elválasztású mirigyen is leképeződik. A tobozmirigy az egyetlen belső elválasztású mirigy, amely csak egy részből áll, és amelynek – legalábbis eddig – csak egy hormonja ismert. Az összes többi belső elválasztású mirigy több részből áll, és többféle hormont termel. Címszavai:
Az ezoterikus körök sejtései szerint melatonin a meditáció során is keletkezik, és a meditáló a koronacsakrán keresztül veszi fel a magasabb rezgésű világok impulzusait. A melatonin szimbolizálja a koronacsakra megnyílását és aktivitását. A teozófusok, mint például Alice A. Barley, feltételezik, hogy a mesterek éjjelente találkoznak, így aki éjjel meditál, az a koronacsakráján keresztül fel tudja venni az ő bölcsességüket. A kutatók azt sejtik, hogy a melatonin meghatározza álmainkat is. A meditáción kívül álmunkban érzékeljük a legerősebben a belső hangunkat vagy a belső vezetőnket. A csakrarendszerre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a koronacsakra és a vele kapcsolatos tobozmirigy segít kapcsolatot teremteni belső vezetőnkkel. Az epifízis és a hipofízis együtt képes befogadni a magasabb rezgésű világok információit. Aki lezárja magát e bölcsesség vagy a belső hang elől, netán visszaél ezekkel, annak számolnia kell a koronacsakra zavarával, amely részben testi, de legtöbbször lelki zavarokban vagy pszichózisban mutatkozik meg. Ha valakinek hajlama van a pszichózisra az, semmiképpen ne meditáljon, és ne végezzen légző gyakorlatokat. Ilyenkor a földelést kell megerősíteni, és a gyökércsakrával fontos foglalkozni. A többi csakrával ellentétben a koronacsakra problémái ritkán okoznak klasszikus betegség tüneteket. Az itt fellépő zavarok inkább szichózisban és különféle személyiségváltozásokban nyilvánulnak meg. A legtöbb embernél nyugalmi állapotban van a koronacsakra. Problémák akkor lépnek fel, ha aktiválják, és nem ennek megfelelően viselkednek. A koronacsakra zavarára visszavezethető testi betegségek és problémák Parkinson-kór: Ennél a betegségnél hiányzik a dopamin, egy neurotranszmitter, ami pedig a végtagok remegéséhez és megmerevedéséhez vezet. A betegség okát még nem ismerik. Az ezoterikusok, különösen a teozófusok szerint ezeknél a betegeknél teljesen zárt a koronacsakra, a gyökércsakra viszont egészen nyitott. Ez megmagyarázná e betegség funkcióját, vagyis azt, hogy a betegnek nincsenek belső képei, és teljesen a külvilág segítségére van utalva. A Parkinson-kórnál nagyon nehéz elvégezni a csakrákhoz tartozó gyakorlatokat. A koronacsakra zavarára visszavezethető lelki problémák Címszavai:
A koronacsakra pszichológiai témája arról szól, hogy a sötétségben meg kell találni a belső fényt. Kevésbé ezoterikus megfogalmazásban ez úgy hangzik, hogy nem szabad feladni a reményt, és álmainkat követnünk kell. Alzheimer-kór: Ennél a betegségnél hasonló tünetek lépnek fel, mint a dementiánál. Ez a regresszió is a belső gyermek háttérbe szorításáról szól. Dementia: Elmegyengeség, különösen időskori elbutulás formájában lép fel az agy elsorvadása miatt. Ezt jelentős emlékezetvesztés követi, amely a racionális gondolkodás és ítélőképesség lassú, de állandó gyengülésével és regresszióval jár. Az, hogy a beteg ismét olyan lesz, mintegy kisgyerek, arra utal, hogy belső gyermekének kellett volna több teret engednie. Depresszió: A valódi depresszió és a depresszív hangulatok is arra vezethetők vissza, hogy a koronacsakrát ugyan aktiválták, de nem tudnak bánni az energiájával. A reaktív depressziónál, amelyet a társ, a gyermek, vagy akár a munkahely elvesztése vált ki, nagyon fontos megtartani a koronacsakra képi energiáit (a jövőképet). Bármi is történjen, az élet megy tovább. Minden depressziós helyzetben foglalkozni kell a gyökércsakrával is. Terápiaként ajánlatos összekapcsolni a koronacsakrát a gyökércsakrával. Ezzel összekapcsoljuk magunkban az Eget és a Földet, így helyreáll az életerő, és újra élni akarunk. A kínai gyógyításban a koronacsakrát a test jang pólusának, a gyökércsakrát pedig a jin pólusának tekintik. A két pólus között áramlik az életenergia. Epilepszia: Megkülönböztetünk epilepsia majort (grand mal) és epilepsia minort (petit mal). Az epilepsziásokat régen bölcs, vagy szent embereknek tartották, akik képesek kapcsolatba lépni más világokkal, és képesek beszélni az istenekkel. Az epilepszia az agy elektromos zavaraira vezethető vissza, és gyógyszeres kezeléssel megszüntethető. Ezoterikus és jógakörökben úgy vélik, hogy az epilepszia oka az, hogy a korona- és a köldökcsakra túlzottan nyitva van. Az érintett ezért pontosan érez minden atmoszférikus és érzelmi zavart. A pszichológusok szerint a beteg arra használja a rohamot, hogy kimeneküljön egy kellemetlen helyzetből. A nagy rohamoknál (grand mal) átmenetileg a gyökércsakra – tehát a realitással való kapcsolat – is bezárul. Öngyilkossági kísérlet: Ha az érintettnek nincs jövőképe, nincs reménye és depressziós, akkor fennáll az öngyilkossági kísérlet veszélye. Ez a kilátástalanság és a reménytelenség kifejeződése. Egyúttal kommunikációs stratégia is, hogy segítséget kapjon. A buddhisták szerint, aki öngyilkos lesz, annak nagyon nehéz problémákat kell megoldania a következő életében. Skizofrénia: A skizofrénia minden formájánál a beteg csak befelé tekint, a saját világába, és kikapcsolja a külvilágot. Az érintett nagyon gyakran rendkívül érzékeny a kollektív tudattalan üzeneteire, amelyeket azonban nem lehet a hétköznapi valóságra vonatkoztatni. A beteg koronacsakrája tehát állandóan szélesre van tárva, és semmilyen módon nem tudja bezárni. Mint minden pszichózisnál, itt is elsősorban a gyökércsakrával kell foglalkozni
1. A szél-meleg káros behatása a test felszínére Főbb tünetek: a szem bevérzik, idegen test érzése a szemben, érzékenység fényre és melegre, a szem váladékozása főként alvás után, fejfájás, láz, orrfolyás. Kezelendő pontok: Taiyang (Ex-Hn 5), Fengchi (G 20), Quchi (Li 11)
2. A belső eredetű toxikus patogének túltengése Főbb tünetek: forró, égő érzés a szemben, bevérzés, duzzadt szemhéj, nagymennyiségű, ragacsos váladékozás, fejfájással. Kezelendő pontok: Taiyang (Ex-Hn 5), Quchi (Li 11), Geshu (B 17), Neiguan (P 6).
Közvetlenül a hipotalamuszhoz, a csecsemőmirigyhez és az inzulin termelésért felelős hasnyálmirigyhez kapcsolódik. Ha a lépem nem működik megfelelően, akkor lehetséges, hogy arról van szó, hogy én magam sem „működöm" jól, és ennek fő oka az, hogy sötét, negatív gondolatokra koncentrálok. Ez lecsökkenti az energiáimat, és már nincs kedvem semmihez. Ez a negatív hozzáállás gyakran ahhoz köthető, amilyennek én magamat látom: csúnyának, helytelennek, nem jónak, stb. Inkább alvásra vágyom, aludni van kedvem, passzivitásba süppedek. Nagyon dühös vagyok, és nincs már semmi vidám az életemben. Valami vagy valaki bosszant engem. A lép problémái a vérrel kapcsolatos félelmekről árulkodnak, például félek attól, nehogy vérszegény legyek, vagy nehogy túl sok vért veszítsek (például havivérzés alkalmával). Azt is hihetem, az én vérem „nem elég jó", vagy annyira ritka a vércsoportom, hogy kételkedem abban, hogy meg tudnának menteni egy nagyobb baleset alkalmával, ha esetlegesen vérátömlesztésre lenne szükségem. Tehát ennek hátterében gyakran haláltól való félelem húzódik. Mivel a lép ügyel a vér vörösvérsejtjeinek minőségére, ha az nem működik megfelelően, akkor az arra utal, hogy van egy olyan belső sérülésem, amelyet meg kell gyógyítanom. Ez olyasmi bennem, mint egy vérző heg. Mivel a vér az életörömöt jelképezi, az lehet az érzésem, hogy az élet olyan nehéz csata a számomra, hogy talán meg kellene hátrálnom, és vissza kellene vonulnom. Ahelyett, hogy mindig csak negatív gondolatok kísértenének, amelyeket hajlamos vagyok néha még el is túlozni, inkább meg kellene változtatnom a gondolataimat, megtalálva a helyes eszközöket arra, hogy egy nagyot nevethessek. Megpróbálom nem túldramatizálni az életemet, megtanulok, nevetni magamon és bizonyos helyzeteken. Egyre inkább képes vagyok mások felé kommunikálni az érzéseimet azért, hogy az egész testemmel harmóniában megtarthassam az egyensúlyomat.
|
||||||||
A koronacsakra rövid áttekintése
A lép hosszúkás, kékes vörös színű, tömött tapintású, körülbelül 150-200 g tömegű nyirokszerv. A bal bordaív alatt, a 9-11. borda között, a gyomor, a bal vese és a rekeszizom között helyezkedik el. Felszínét fénylő, sima, tükröző hashártya fedi, amely a gyomor nagygörbületéről húzódik a lép felé. A lép egy olyan szerv, amely a vér immunsejtjeinek termelésében és fenntartásában segédkezik.