baktériumölő
| ||||||||
|
Hatásai: Erősítő, enyhe hashajtó, gyulladásgátló, baktériumölő, összehúzó, méhserkentő
Javaslatok: Nátha A nyálkahártya-betegségek hatásos ellenszere. Enyhíti a torokgyulladás, a homlok-és orrmelléküreg-gyulladás, a fülgyulladás okozta fájdalmakat, a hurutos megbetegedést, és csillapítja a fájó, gyulladt szemet.
Az aranygyökeret a csiroki indiánok, de más amerikai bennszülött törzsek is sebek és fekélyek borogatására használták. Az aranygyökér főzet jó gyógyszere a pikkelysömörnek is.
Szájfertőzések A növény fertőzésgátló, és hatásosan használható szájvíz formájában fogínyfertőzések, szájfekély és torokfájás gyógyítására.
Emésztés Belsőleg alkalmazva növeli az emésztőnedv kiválasztását, összehúzza a beleket, bélelő nyálkahártyát, és megakadályozza a gyulladást.
Menstruáció A növény serkenti a méh izmait, ezzel csillapítja az erős vérzést, és enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit. A forrázat hatásos hüvelyöblítő szer általános fertőzéseknél.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: Túladagolásnál mérgező! Magas vérnyomásban szenvedők nem szedhetik! Terhesség és szoptatás ideje alatt szintén nem ajánlott.
Gyökere karó alakú, arasznyi hosszú. Szára 40-60 cm magas egyszerű. A tőlevelei és a szár alsó levelei hosszúnyelűek, simán molyhosak, fodros élűek; a szár felső levelei lándzsásak, hosszúkásan kihegyezettek. Virágai pirosak, majd kékek, kunkorban állnak. Az ebnyelvűfű gyökere (Cynoglossi radix) alkaloidát, glukoalkaloidát, keserűanyagot, kolint, cseranyagot stb. tartalmaz. A levél (Cynoglossi folium) cseranyagot, nyálkát, nyomokban illóolajat és baktériumölő hatású anyagot tartalmaz. A gyökeret népi gyógyászatban vérhas, vesehurut és hólyaghurut ellen, a levelet nehezen gyógyuló sebek kezelésére használták.
Gyökértörzse kúszó, vékony. Szára átlag arasznyi magas, egyenes, lágy, négyélű, egyszerű. Levelei 6-9-esével örvökben állnak. Az alsó levelek hosszúkás, visszás tojásdadok, 4-6 cm hosszúak, a középsők és a felsők nagyobbak, szálkahegyűek, kopaszok, zöldek, érdes szélűek. Az erdőmesterfű virágai a szár tetején hosszú kocsányú sátorozó bogernyőben állnak. A virágok kicsinyek, pártájuk fehér színű, május második felében nyílnak. A drog kumarint, keserűanyagot, cseranyagot és baktériumölő anyagokat tartalmaz. Teáját vesebántalmak, májbántalmak és epebántalmak ellen, valamint nyugtatóként, vértisztítóként és izzasztónak használják. A fűvel dohányt is illatosítanak.
Szára 40-60 cm magas, egyenes, vékony, tetején elágazó. Az alsó levelek lapockásak, a felsők lándzsásak, épek vagy hasogatottak. A fekélyfű virágzata gömb alakú, 1-2 cm átmérőjű. A virágok liláskék színűek. A drog csersavat, szaponint, keserűanyagot, szkabiozid glikozidot és baktériumölő anyagokat tartalmaz. Teáját gyomorfekély és bélfekély, gyomorvérzés ellen, valamint köhögés csillapítására használják. Aranyeres bántalmak ellen a fűből ülőfürdőt készítenek.
|
||||||||
Az aranygyökér gyógyítja a sebeket, a szájfekélyt és a szemgyulladást. Csillapítja a hurutot, a homlok- és orrmelléküreg-gyulladást, nyugtatja a pikkelysömört.
Bőrproblémák
Ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) az érdeslevelűek családjába tartozó, szárazabb, homokos talajon termő, kétéves növény.
Az erdőmesterfű vagy májusfű, szagos müge (Asperula odorata) a buzérfélék családjába tartozó, árnyas erdőkben, főként bükkösökben nagy állományokban termő, évelő illatos növény.
A fekélyfű vagy ördögharaptafű (Succisa pratensis) a mácsonyafélék családjába tartozó, nyirkos, lápos réteken termő, szeptemberben virágzó, évelő növény.