bélféregűző

Ciprus mag (Artemisia ciha. Gilisztamag)

A virágbimbó kinyílás előtt képezi a drogot.

Santonin anyagának van féregirtó hatása. Orsógiliszta, orsóféreg ellen alkalmazzák (galandféreg (taenia) ellen hatástalan). Görcsökre való hajlamosságnál, éjjeli ágybavizelés, ellen is adják.

Fehér ürömfű (Artemisia absinthium Ürömfű, bányaüröm, kálvinistatapló)

Alsórészben elfásodott, felsőrészben elágazó, néha 1 m magasra megnövő több éves növény. Az egész növény ezüstös-fehér szőrzetétől. Levelei hasogatottak. Virágzata fészkes; virága sárga színű.

Nálunk parlagon, irtásokban, munkált talajon, napos, száraz helyen vadon terem. Termesztik is.

Virágos földfeletti része, mint absinthii herba ismeretes a kereskedelemben.

Hatóanyaga: absinthin, illóolaj, borostyánkősav, csersav, terpenek, thujylalkohol stb.

A fűből elkészített tea (5-8 gr 1/4 l vízre) kitűnő gyomorerősítő, étvágygerjesztő, emésztést előmozdító, vértisztító, bélféregűző, ezért kólika, májbaj, ideges gyomorbajok, savelégtelenség, sárgaság, vízkórság ellen, és mint vizelethajtót használják. Javasolva van fogyasztása fájdalmas és rendetlen havivérzésnél, skorbut, lábköszvény, (podagra) eseteiben. A váltóláz csalhatatlannak ismert házi-szere. A teát rendesen cukorral, vagy mézzel isszák. Borban vagy alkoholban áztatva ajánlatosabb ürömkivonatot készíteni, mert a kényelmetlenül keserű orvosság így sokkal élvezhetőbbé válik. A friss növény nedvét is fel szokták használni.

Borogatás formájában ideges álmatlanság ellen adják.

Gyökerének porát forró itallal adták az epilepsziás betegnek. Az így elért izzasztásnak és lefolytatott kúrának gyógyító hatást tulajdonítottak, ha nem volt eredmény elérhető mindenesetben ezzel a gyógyszerrel, úgy azt a betegség különböző eredetével magyarázták.

Szembetegségnél (csak orvosi rendeletre) a belőle készült szemvíz, jó eredménnyel jár. Reumánál, ha gyulladásos daganat képződik, forró, száraz vagy nedves borogatást szoktak alkalmazni. Bélférgek ellen beöntése is használ.

Erős főzetétől, vagy ha többet veszünk be a tinktúrából, önkívületi állapot, szédülés, fejfájás állhat elő, sőt állandó nagy adag bevételével (pálinkák-borok) a központi idegrendszert is megtámadja. Ha egyszer-másszor használjuk, mint gyógyszert, egyáltalán nem ártalmas, hacsak állandóan nem isszuk, mert a szem szivárványhártyáját elhomályosíthatja.

Dél-Európában, a Balkánon és Nyugat-Ázsiában termesztett gránátfa (Punica granatum) gyökere, ága és törzskérge a drog.

A gránátfa kérge alkaloidokat (pelletierin), isometil, pseudo-pelletierin alkaloidokat és cserzőanyagot tartalmaz. Bélféregűző szereket készítenek belőle.

Gyújtóványfű, közönséges. (Linaria vulgaris. Lenlevelűfű, hugyosfií, békalen, tátincs, serpentyűfű, pintyő)

90 cm-ig is megnő, egyszerű szárán a váltakozó állású, lándzsa alakú, élénkzöld levelei sűrűn ülnek. A párta halványsárga, az alsó ajak narancsszínű; sötétbarna szárnyas magjai vannak.

Hatóanyaga: linarin származékok, antirrhinin, phtosterin, parafin, hangyasav stb. A virágban zsíros olaj.

Herbája a drog.

Aranyér bántalom, sárgaság, éjjeli ágybavizelés (kis adagban), epeutak gyulladása, prosztatatúltengés, kezdődő vizelettarthatatlanság gyógyító hatásköre. Erős hashajtónak és bélféregűzőnek ismerik. A népgyógyászat alkalmazza.

Külsőleg meleg borogatás formájában fisztula, furunkulus, aranyér és szemgyulladás ellen ajánlják. Duzzanatok, aranyér oszlatására kenőcsöt főznek.

Cserjés helyeken, utak mentén, vadon