izület
| ||||||||
|
Amit tenni kell! Tudatosítani a test túlterheltségét, amely a csonttöréshez vezetett. Önmagunk távol tartása a hasonló túlterhelésektől, bizalmat adni a testnek, jelezni számára, hogy többet ilyen nem fordul elő, hogy ezen a részen nincs szükség új izületre. Ahelyett hogy a testet kényszerítenénk arra, hogy egy nem megfelelő helyen izületet hozzon létre, a tudatunkban váljunk hajlékonyabbá és mozgékonyabbá, tanuljuk meg kifejezni önmagunkat, és jobban készüljünk fel a kihívásokra. Inkább a tudat szintjén konfrontálódni a kihívásokkal, mint túlterhelni a csontokat, a szellemi lelki mozgékonyság kreatív növelése. Bokaízületi fájdalom
2. pont: A külsőboka csúcsa és az Achilles-ín között. 3. pont: A belsőboka csúcsa és az Achilles-ín között. 4. pont: A külsőboka előtti gödör alsó részén. 5. pont: A belsőboka csúcsa alatt és előtt lévő gödröcskében. 6. pont: A kézen, a hüvelykujj alapízületének külső oldalán. Gyulladásnál enyhe, egyéb fájdalmaknál középerős ingerlés javasolható. A boka kifordulása, bokaficam után feltűnően jó hatású.
Amit tenni kell! Figyeljünk, hogy hova tesszük a lábunkat, érkezzünk meg a „helyünkre", és merüljünk el benne, verjünk gyökeret, tanuljunk meg helyben maradni. Csendesedjünk le, szakítsunk magunknak időt a gondolkodásra, hogy a dolgaink ne a külső, hanem a belső utjainkon haladhassanak előre.
A feladat az, hogy eljussunk a ránk kényszerített nyugalomba, hogy elismerjük, mennyire nehezünkre esik a haladás és a mozgás, és ne külső, hanem belső lépéseket tegyünk. Annak bevallásával, hogy kifejezőkészségünk ezen a szinten elveszett, a külső célok nagyon távolra kerülnek. Az érintett számára emellett egy ilyen alkalom arra világíthat rá, hogy a kényszerű nyugalomban még mindig megmarad az a lehetőség, hogy belső célokat fogalmazzon meg magának, és el is érje azokat. Az elhasználódott ízület nehézkes, nem eléggé olajozott mozgása azt jelzi, hogy korlátozni kell a külső utakat. A helyzet zátonyra futott. Nyugalomra van szükség. Ha ez elég elmélyült, akkor végül ismét mozgás származik belőle, mégpedig belső mozgás. A ma használatos megoldás a művi csípőízület, amely éppolyan zseniális trükk, mint amennyire a fejlődés ellensége. Lehetővé teszi, hogy a beteg úgy éljen tovább, mintha mi sem történt volna. Ebben is benne rejlik az őszinteség esélye, amennyiben bevalljuk magunknak, hogy jövőbeli haladásunk nem valódi, hiszen szigorú értelemben véve már nem a saját lábunkon állunk. Ebből az következhet, hogy noha ettől kezdve az ember külső dolgokban egyre inkább idegen segítségre hagyatkozik, ám belsőleg önállóbbá válhat.
|
||||||||
Álizület esetén nem nőnek össze a törött végek, hanem új izület képződik nem megfelelő helyen. A törött rész végeit porc vonja be, ízületi tok alakul ki, amely akár izületi folyadékkal is megtelhet, az érintett végtag rendellenesen mozog. Törés után az alaphelyzet csonttörés, baleset tisztázása és értelmezése.
1. pont: A boka elülső harántredőjének közepén, a két ín között.
A bokatörés hátterében általában félrelépés, kibicsaklás következtében a külső boka eltörik, vagy megreped, az izületi tok elszakad, ugróizületi szakadás esetén kemény talajra esünk, és további ugrásokra, lépésekre képtelenné válunk. Földhöz, anyaföldhöz ragadtunk már nem vagyunk ugrásra készek, inkább révbe jutottunk, a lágy, harmonikus fejlődés megkérdőjeleződik.
A csípőízület lépteink alapja, előrehaladásunkat neki köszönhetjük. Minden utazás egy lépéssel kezdődik, mint ahogy minden kicsapongás is. A csípőízület fájdalmai, amelyek többnyire valamilyen arthrosisra (ízületi kopás) vezethetők vissza, megakadályozzák az ilyen kicsapongásokat, és azt jelzik az érintett számára, hogy már nem számíthat jelentős haladásra. Már csak fájdalomtól kísérve haladhat előre (az életben). Az úgynevezett elhasználódási jelenségek mellett elsősorban reumatikus problémák jöhetnek szóba orvosi szempontból.