köptető
|
Közismert bolhariasztó Miután a római Plinius feljegyezte, hogy a növény illatától a bolhák menekülnek, a csombormenta közkedvelt bolhariasztóként terjedt el. A bőrbe bedörzsölve az egyéb rovarokat, így a szúnyogokat is elriasztja. Plinius azonban nem csak bolhariasztóként, de köhögéscsillapítóként és emésztésserkentőként is ismertette a csombormentát, sőt minthogy dús illatát általános serkentőnek gondolta, azt is javasolta, hogy a betegek szobájában függesszenek a mennyezetre egy csokornyit belől. A görög filozófus, Dioszkoridész szintén egyetértett Plinius ajánlásaival, hozzátéve, hogy a csombormenta serkenti a menstruációt, és enyhíti a szülés utáni fájdalmakat. A korai középkor alatt a gyógynövényt egészen szokatlan célra javasolták: Szent Albertus Magnus, német természetvizsgáló és filozófus feljegyzései szerint amennyiben fuldokló méheket a növény meleg hamujával borítunk be, a rovarok „egy fertályóra elteltével visszanyerik életüket". De hogy miért akarna valaki fuldokló méheket életre kelteni, mind a mai napig tisztázatlan maradt.
A csombormenta hatásai A csombormentaolaj rovarriasztó, menstruációserkentő és vetélést indukáló hatásáért a pulegon nevű vegyület a felelős.
Rovarriasztó. A csombormentaolaj számos forgalmazott természetes rovarriasztó egyik összetevője. Különféle rovarokra, a legyekre, a szúnyogokra és szúnyogfélékre, a bolhákra, a kullancsokra (atkafélék) gyakorol taszító hatást.
Köptető és köhögéscsillapító. Minthogy a mentafélék között is a legillatosabb, főzete váladéklazító és köpetoldó tulajdonságokkal rendelkezik.
Emésztésserkentő. A borsmentához hasonlóan mentolt tartalmaz, amely az emésztőrendszerre nyugtató hatást fejthet ki. A borsmentánál enyhébb gyomornyugtató.
Amióta a növény vetélést elősegítő olaját már több mint száz évvel ezelőtt desztillálták, azóta a növény olaja rossz hírű toxikus hatása miatt. Nem is alaptalanul, hiszen a pulegon valóban méhösszehúzódásokat vált ki. A vetélés előidézéséhez szükséges dózis azonban sajnos már a halálos dózis közelében van, amelyre számos nő tragikus mérgezési balesete is figyelmeztetett. A brit orvosi lap, a Lancet már 1897-ben beszámolt egy vetéléshez kapcsolódó csombormenta-mérgezésről, és azóta, vagy egy tucat hasonló eset látott napvilágot az orvosi szakirodalomban.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: A csombormentaolajból már akár egy fél kávéskanálnyi is rángásokat okozhat, és olyan esetről is beszámoltak, amikor egy 18 éves lány, aki mesterséges vetélés előidézésére 2 kávéskanál olajat vett be, az orvosi segítség ellenére 2 órán belül meghalt. Bár az olajból már kis mennyiség is végzetes lehet, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez csupán a növény nagyon erősen koncentrált kivonatára (az olajra) vonatkozik. Néhány csésze forrázattól ugyanakkor semmi bajunk nem lesz. Dr. Norman Farnsworth becslése szerint egy erősebb forrázatból 340 litert kellene meginnunk ahhoz, hogy az a csombormentaolajéhoz mérhető toxikus hatásokat mutasson.
Különleges tulajdonsága: erőteljes köptető hatása van, mint a fügének, a mazsolának. Egyéb hasznos összetevők: cukrok (tunéziai változatokban majdnem 60%) A-, B1-, B2-, C- és D-vitamin, foszfor kalcium, vas, magnézium, rostok.
Ideális fogyasztási módjai: nyersen, étkezések között energiapótlásra, főzésre való aszalt datolya, amellyel egyidejűleg helyettesíthetjük a vajat és a cukrot a kalóriadús házi süteményekben. Figyelmeztetések és ellenjavallatok: azokban az országokban, ahol a datolyát termesztik (ahol jellemzően legalább hat hónapig állandó a 30 °C körüli hőmérséklet) a higiéniai szokások nem mindig a legmegfelelőbbek, és ezért nem ajánlatos felbontott datolyát vásárolni, mindenképpen tartózkodjanak a fogyasztásától azok, akik szigorú kalóriaszegény diétára szorulnak (100 g datolya 350 kalóriát tartalmaz).
Tarackból fejlődő 1 méter magasra is megnövő növény, melynek szára erősen ágas, alsó leveleivel együtt szőrös. Virágzata fátyolos, virágja fehér. Nálunk a futóhomok és vasúti töltések kötésére termesztik, de vadon is megterem. Hatóanyaga: saponalbin, metilsaponalbin, gypsophylasaponalbin. Gyűjtjük a legalább hüvelykujjnyi vastagságú tömör gyökerét, mely szalámi vagy magyarvágásra felvagdalva, mint saponariae hungaricae vagy albae radix képezi a kereskedelmi árut. Belsőleg ma már nagyon kevesen használják, akkor is kellő körültekintéssel és adagolásban, mint hathatós köptetőt. Felhasználása ma már csaknem kizárólag az iparra szorítkozik, ahol a selyemgyártásnál, de elsősorban a szőrmeiparban szinte nélkülözhetetlen tisztítószer.
Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett, illatos, évelő növény, néhol elvadult állapotban is előfordul.
Hatóanyaga: illóolaj, zsíros olaj, keményítő, cukor, anethol. Olaját (oleum) és termését (fructus) használják elsősorban, de alkalmazzák gyökerét és levelét is. A drog (Foeniculi fructus) 2-6% (50-60% anetoltartalmú) illóolajat, kb. 15% zsíros olajat, cukrot, fehérjét stb. tartalmaz. Az édeskömény hatása nyálkaoldó, szélhajtó, emésztést serkentő, étvágyjavító, görcsoldó, ízjavító, vizelethajtó, tejszaporító. Használják magában vagy hasonló célú teakeverékekben. Csecsemők szélhajtó teája. Torokgyulladás ellen öblögető, szemgyulladásnál borogató. Gyakran alkalmazott likőr- és élelmiszeripari fűszer. Kenyérbe is sütik, péksüteményekre, teasüteményekre is hintik.
Száj- és fog ápolószerek, fogkrémek, fogporok elmaradhatatlan ízesítője. A növény fiatal levélzetéből az olaszok salátát és főzeléket is készítenek. A terméséből készült tea (10 gr 150 vízre) a hűlést és a mellfájdalmakból származó betegségek, kifejlődését megakadályozza. Mindennapos szer a gyermekgyógyászatban, amikor egy evőkanálnyit főzünk 5-10 percig egy csészényi tejben. Ez, mint szélhajtó bélgörcs-szüntető általánosan ismert háziszer; még csecsemőknek is adhatjuk. Emésztési zavar, felfúvódás és veseizgalom kedvelt háziszere. Olaja az előbb elmondottakhoz hasonló célt szolgál, amikor 1-5 cseppet veszünk be egy kockacukron. Szoptatásnál tejfakasztó, bár e hatása nem teljesen igazolt, mert ellenkező eredményt is értek el. Illóolaja átmegy a tejbe. Mint kitűnő szemgyógyító szert ismerik. Úgy használják, hogy 1/4 1 vízzel leforráznak 1 evőkanálnyi édesköményt és a hideg szüredékkel, naponta mossák a szemet, vagy pedig a szüredékbe mártott puha ruhadarabot langyosan a szemre kötik. A forrázat gőzölgése szintén jó hatással van a szemre. Vannak vidékek, ahol a kenyér elengedhetetlen ízesítője. A háztartásban és likőrgyártásban is használjuk. A fiatal növény kitűnő saláta. Az állatgyógyászatban az állati tápporok állandó alkotórésze és nagyobb adagokban ugyanarra használják fel, mint az előbb említett embergyógyászati esetekben.
|
Nagyon kevés gyógynövénynek olyan rossz, és főként olyan méltatlanul rossz a híre, mint a csombormenta növényé. Sokan úgy tartják, hogy igen kis mennyisége is végzetes hatású lehet. Való igaz, a növéy olajából akár 2 teáskanálnyi is halálos adag lehet, de a szárított növény mégsem veszélyes. Erősen illatos levelei és virágörvei köptetőként, köhögéscsillapítóként és emésztésserkentőként biztonságosan használhatóak.
Datolya (Phoenix dactylifera)
Javallatok: vérszegénység, gyengeség, szellemi kimerültség kritikus élethelyzetek (fejlődés, lábadozás, terhesség, időskor), intenzív sportolási tevékenység, kalcium- és általános ásványianyag-hiány. Köptető, roboráló
Dercefű, boglyas (Gypsosphila paniculata. Fátyolvirág, patikai tajtékzófű, ebmankóró)
Édeskömény (Főnigli. 
Szára egyenes, 1-2 m magas, elágazó, hengeres. Levelei többszörösen szárnyaltak, alapjukon nagy hüvelyűek. Levélkéi szálasak, szétállók. Virágzati ernyője rendszerint 15 virágból álló, ernyőcskékből összetett. A szirmok sárgák. Termése ikerkaszat, 4-7 mm hosszú, hosszúkás, hengeres, végei felé keskenyedő, 10 bordájú, zöldes barna színű, kellemes, jellemző illatú, kissé csípős, édeses ízű. A termés gyakran két résztermésre esik szét.
Az édeskömény illóolaja (Foeniculi oleum) gyógyszerkészítményekben, mint nyálkaoldó, szélhajtó, étvágyjavító, féregűző, stb., hatású alkotórész szerepel.