köptető

Kereklapu, partilapu, lókörműfű, szattyú. Tussilago farfara L

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, nyirkos réteken, csatorna- és árokpartokon, agyagos szakadékos helyeken, gyakran téglagyári agyagbányákban is nagy tömegekben termő évelő növény.

Gyökértörzse kisujjnyi vastag, hengeres, kúszó; ebből sokfonalas gyökér ered. Szárai kora tavasszal, a levelek megjelenése előtt fejlődnek. 10-30 cm hosszúak, pikkelylevelesek, tetejükön egy virágzattal. A fészek kb. 2 cm átmérőjű, fészekpikkelyei egysorosak. A virágok élénksárgák, csészéjük fehér bóbitaszőrökből áll. Levelei tőből erednek, hosszú nyelűek. Lemezük 10-25 cm széles, szíves kerekded vagy szögletes kerületű, széle öblös, egyenlőtlenül aprón fogazott, felszínén sötétzöld, fonákján, pedig fehéren vagy szürkén molyhosan szőrös. Erezetük 7-11 ága a levél nyelébe tenyeresen összefut, március-áprilisban virágzik.

A martilapu virágzatait (Farfarae flos) félig nyitott állapotukban kocsányrész nélkül, valamint a kifejlett, ép, egészséges leveleit (Farfarae folium), legfeljebb 3 cm hosszú nyélrésszel kell gyűjteni. Mindkét fajta növényrészből 8 kg friss anyagra van szükség 1-1 kg száraz áru előállításához.

A virágdrog nyálkát, xantofillt (sárga festéket), cseranyagot, nyomokban illóolajat, faradiol-triterpént,- fitoszterineket és szteréneket tartalmaz.

A levéldrog nyálkát, 0,05% keserű glikozidát, 17% vaszöldítő csersavat, galluszsavat, inulint, paraffint, sztearinsavat, palmitinsavat, fitoszterineket, sok salétromsavat, kb. 3% cink-sót tartalmaz.

Teája légzőszervi megbetegedések igen hatásos gyógyszere. A levelet asztmások - görcsös köhögésük csillapítására - pipába tömve is füstölik. Gyomor- és bélfekély elleni teák alkotórészeként is használják.

A martilapu régóta megbecsült köptető, köhögés elleni szer. Az ókor orvosaitól Kneipp páterig egyöntetűen nagyra értékelik „a mell minden betegségei ellen". Virága és levele a drog. 7-8% nyálkaanyagot, valamint keserű glikozidát, csersavat, cinksót, fitoszterineket tartalmaz. A gyulladt légúti nyálkahártya ingerlékenységét csökkenti, a köhögést csillapítja, köptet, a gyulladást szünteti. Mivel keserűanyag is van benne, ezért étvágyjavító, Tonizáló hatású. Idült tüdőtágulás és szilikózis esetén különösen ajánlott. E két esetben a reggeli kínzó köhögés, a reggeli felköhögési nehézség jellemző. Mindjárt reggel, még az ágyban, reggeli előtt igyon meg a beteg egy csésze, forró martilaputeát. (Este elkészíthető és reggelig termoszban tárolható.) Elkészítési mód: 1-2 kávéskanálnyi martilapulevelet forrázzunk le 2 deci vízzel, és 10 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és forrósítsuk újra. Este, lefekvés előtt is igyon meg a beteg egy csészényi teát.

Páfrány, (Polypodium vulgare édestövű páfrány, kőméz, édesgyökerű páfrány)

Évelő, virágtalan növény, édes ízű, kúszó gyöktörzzsel. Levelei áttelelnek, tövig szárnyasan szeldeltek, a szárnyak épek vagy fűrészes élűek. Árnyékos, sziklás helyeken, korhadó fatörzseken található, főleg a domb- és hegyvidéken. Gyöktörzsét (Rhizoma polypodii) régen köhögéscsillapítóként tartották számon, ma inkább a népi gyógyászatban használják.

Gyöktörzse, gyökere nélkül, valamint levele (Radix, Rhizuma) erősen átható szagú drog, csípősen édeskés, gyengén összehúzó ízű. Hatóanyagai: mannit, mész, zsíros olaj, almasav, kalcium stb.

Gyöktörzséből készült forrázat (5-120 gr/2 dl víz) citromsárga színű, édeskés ízű és hurutos köhögésnél oldó hatású. Ajánlják még idült köhögés, étvágytalanság, mellfájás, tüdőhurut ellen. Céklával és málnával megfőzve a gyöktörzse hashajtó, pora elkeverve epe- és nyálkakiválasztó.

Pinellia ternata

A Pan Hszia neve „fél nyarat" jelent, ami a növény hagyományosan nyár közepére eső begyűjtéséből származik. A Sárga Császár többek között a „hideg okozta károsodások" és a „morajló belek" kezelésére javasolta. A Pan Hszia mérgező növény, melyet– erősebb hatóanyagainak semlegesítése végett – használat előtt teába vagy ecetbe áztatnak.

Felhasználandó része:

Gumója

Tulajdonságai:

Csípős

Érintett meridián csatornák:

Tüdő meridián, lép meridián, gyomor meridián

Hatásai:

Csillapítja a hányingert és a hányást, köptető, csökkenti a vér koleszterinszintjét, a sztrichninmérgezés ellenszere, egy tanulmány szerint csillapítja a fogfájást

Alkalmazása:

• a nyálka és a nedvesség eloszlatására
• a csomók és a duzzanatok leapasztására
• a chi áramlási irányának megfordítására

Adagolása:

6-9 gramm

Együttes alkalmazása:

A nyálka elleni Fa Pan Hszien timsóval, édesgyökér levével és kalcium karbonáttal elegyített Pan Hsziából készül. A hányásra és hányingerre javasolt Csiang Pan Hszia hozzávalói: Pan Hszia, timsó és gyömbér. A gyomor chi egyensúlyának megbomlása miatt fellépő hányinger kezelésére a növényt Csen Pivel kombinálják. A gyomrot támadó, puffadást okozó külső meleg és hideg eloszlatására Huang Liennel együtt alkalmazzák.

Ellenjavallat:

Terhesség és vérproblémák esetén kerüljük.

Panamakéreg (Quillajae cortex) Dél-Amerikában, főként Peruban, Chilében és Bolíviában előforduló örökzöld fa (Quillaja saponaria) kérge. A törzs kérgét nagy lemezekben fejtik le és meghámozzák. Szagtalan, karcoló ízű, pora tüsszentésre ingerel és vízzel összerázva erősen habzik. Tégla vagy rombusz alakban kerül forgalomba.

A panamakéreg tartalmaz: kvillaja szaponint, borkősavat, oxálsavat, keserűanyagot, keményítőt. Légcsőhurut ellen, köptető szerekben, fogporokban, szájvizek és hajvizekben, az iparban, mint szövettisztító, olajfestmény-tisztító nyer felhasználást. Gyógyászatilag a szappangyökér, pemetefű, kankalingyökér helyettesítheti.