méregtelenítő
| ||||||||
|
Terebélyes, 10-20 m magas, pompás fa ép szélű, illatos levelei páratlanul szárnyasak. Virágjai barkában fejlődnek. Termése a dió. Gyűjtjük leveleit (juglandis folium) és a megszáradás után sötétbarna, szagtalan, fanyarízű dióburkot (nuci juglandis cortex). Hatóanyaga: inozit, csersav, juglon, illóolaj. A dióburokban hydrojuglon, emulsin stb., csersavat nem tartalmaz. A kéregben juglon és kevés csersav. Az orvosi gyakorlatban vértisztítóként, mirigydaganat (külsőleg és belsőleg), rachitikus csontmegbetegedések, szemgyulladás, általános gyengeség, foghús-megbetegedés, foglazulás eseteiben használatos. A leveleiből készült teának van vértisztító, emésztést előmozdító, féreghajtó hatása. Gyomor- és bélelnyálkásodásnál és általában olyan betegségeknél, melynek oka a vér tisztátalanságában keresendő, kitűnő eredményeket érünk el. 10-20 gr diólevelet főzünk meg 1/2 1 vízben és a szüredéket reggel, kávé helyett cukorral fogyasszuk. Gyümölcse, a dió vérszegénység és sápadtság esetében jó szolgálatot tesz. Nem ajánljuk fokozott élvezetét olyan egyéneknél, kik gyakran panaszkodnak rosszullét, szédülés és vérttódulásokról. A dióburok ugyancsak használatos gyomor- és bélelnyálkásodásnál, azon kívül hatásosnak bizonyult higanymérgezés okozta mirigy- és bőrbajnál (5-10 gr 1/41 vízre). Hószámzavar és fehérfolyás ellen öblítéseket ajánlanak (ilyenkor tea formájában is szokták inni). Görvélykórnál (scrofulosis) 1/2 kg diólevélből erős főzetet készítünk, és a fürdővízhez keverjük. Naponta kétszer is használható az ilyen fürdő, miközben 2-3 csésze diólevél teát itatunk. Rosszindulatú daganatnál, bőrkiütésnél, görvélykóros szemgyulladásnál fürdő, lemosás és borogatás ajánlható. A dióburok és levél kivonatóból sötétbarna hajfesték készül. Diólevélből készült a Karyon (Okolicsányi- Kuthy) tbc-s betegségek specifikuma. A szürke diófa (I cinerea) nálunk művelik. Kéregfőzete erős adagban hashajtó. A hazai diófa fája a bútorgyártásban és iparban szép erezése és könnyű fényezhetősége miatt közkedvelt. A cukrásziparban a dió felhasználása közismert. A még éretlen gyümölcs cukrozva, és mint befőtt, igen kedvelt nyalánkság. Az állatgyógyászatban a diólevélből és dióburokból készült főzetet az állatok hurutos megbetegedéseinél és takonykórnál adják. Ha a diófa nem hoz gyümölcsöt, úgy a néphit szerint ki lehet belőle erőszakolni jövő évre a termést úgy, hogy termés idején felmászunk a fára és egy bottal össze-vissza hadonászva, leütögetjük a száraz ágacskákat. Kitűnő gyomorjavító.1/2 1 pálinkához tegyünk 5 gr elvagdalt mandulát és 100 gr dióburkot; ezt többszöri felkeverés mellett hagyjuk szobahőmérsékletnél állni 8 napig. Az átszűrt pálinkából 1 pálinkáspohárnyit igyunk meg reggel éhgyomorra.
Az egrescserje őshonos Európában, Észak-Skandinávia kivételével. Ligeterdőkben, sziklaerdőkben, magashegységekben él, az Atlasz hegységtől a Kaukázusig, 1400 m-ig felhatol. Németországban a 16. század óta termesztik. Észak-Amerikában más köszmétefajok őshonosak, ezekkel is keresztezték a kultúrfajtákat.
Hatóanyagai Minél tovább érik az egres, annál szívósabb a héja. Ezért van az, hogy az egrest gyakran zölden szedik le és árusítják, akkor, amikor a héja még puhább. Kár, hogy a gyümölcs értékes hatóanyagai csak később alakulnak ki. Az egres különösen gazdag szilíciumban (olyan elem, amely szükséges a kötőszövet felépítéséhez és a nehézfémek méregtelenítéséhez), és sok ballasztanyagot tartalmaz (tisztítja a beleket). Az egresben nagy mennyiségű A-provitamin (védi a nyálkahártyákat, fontos a sejthártyák megerősítéséhez), piridoxin (B6-vitamin, fontos szerepe van a fehérje-anyagcserében, az idegek és a szív működésénél, a haj növekedésénél), biotin (az egészséges haj őre) és mindenekelőtt C-vitamin (az immunrendszer és az idegrendszer működéséhez elengedhetetlen) is található. Fontos anyagai még a mangán és a magnézium (a sejtanyagcserében játszanak szerepet, különösen az izomzatban és a szívben), továbbá a kálium (vizelethajtó) és a cink (kötőszövetben található, és a hormonok termeléséhez szükséges). Szívós héja többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag, amelyek a gyümölcs belsejében lévő karotinok jobb hasznosíthatóságát eredményezik.
Az egres jó hatása az artériákra és a vénákra
Az erek falát erősíti Mivel az állati eredetű táplálék szinte semmi szilíciumot nem tartalmaz, kevéske szükségletünket bizonyos növényi táplálékkal fedezhetjük. Ez a nyomelem különösen a sejtek falának stabilitásához és így az erős és egészséges kötőszövet felépítéséhez kell. Tartósan elegendő mennyiségű szilícium pótlása gyümölcsökkel az érbetegségek megelőzésénél figyelmet érdemel.
Évelő, hagymás növény, több ezer éve gyógyszerként használják. Termesztik. Jellegzetes, intenzív szagát kéntartalmú vegyületek, a (di)allil-szulfidok okozzák. A fokhagymának egyes ókori népek különös varázserőt tulajdonítottak, s gerezdjeit amulettként hordták a nyakukban. Később a különféle kuruzslószerekkel együtt orvosságként is használták. A modern orvostudomány is igazolta a fokhagyma vérnyomáscsökkentő, baktérium- vírus- és gombaellenes, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést, elősegítő hatását. Tápértéke jelentős mert szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illóolajat, C-vitamint tartalmaz. Erősen antibakteriális és gombaellenes hatását Louis Pasteur már 1858-ban leírta, később 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. Kínai kutatók által In vitro (emberi szervezeten kívül) végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy az allicin más élettani hatásai mellett ráksejt ellenes tulajdonsággal is rendelkezik. A fokhagyma tartalmaz még szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, valamint több vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin, E-vitamin), amiknek köszönhetően erős antioxidáns hatást fejt ki. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunrendszer erősítő hatást is megfigyeltek. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja. Sokáig úgy vélték és néhány korábban elvégzett kísérlet eredményei is arra mutattak, hogy a magas koleszterin szint csökkentésére is hatásos, azonban a Stanford Egyetem vizsgálatai (2007. február) nem igazolták ezt az elképzelést. Antibakteriális és antimikotikus (gombaellenes) hatása révén légúti megbetegedések és a Candida albicans okozta fertőzések kezelésében használatos. Továbbá tágítja az ereket is. Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin-szintjét, antioxidánsként serkenti az immunrendszert, csökkenti a mellkasi fertőzéseket, véralvadásgátló- és vérnyomáscsökkentő. Főbb hatásai közé sorolandó még az antibiotikus (antibakteriális), nyálkaoldó hatás. A népi gyógyászatban meghűléses betegségeket is gyógyítanak vele. Baktérium ölő hatásának köszönhetően tisztítja a szervezetet. A Koch-féle tbc-bacilusokat az 1/1500 hígítású fokhagymakivonat megöli. Enyhíti a menstruációs görcsöket. A fokhagyma a leghatásosabb szerünk az érelmeszesedés megelőzésére és gyógyítására. Sok kísérlet és klinikai vizsgálat igazolta, hogy a népi orvoslás e legkedveltebb gyógyszerét eredményesen lehet alkalmazni. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is bizonyított, ennek hordozói valószínűleg a szerves rodán vegyületek, az allilrodanidok. Más hatóanyagai révén lassítja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, ennek következtében javul a szívizom vérellátottsága, tápláltsága. (A szívér valamelyik ágának görcse, szűkülete esetén az okozza a fájdalmat, hogy a szűkült ér által ellátott szívizomrész kevés vért, s ez által kevés oxigént kap.) Fokozza a szív teljesítőképességét. Értágító hatása főleg a láb, a szem és az agy szűkült erein, az úgynevezett perifériás, szívtől távol eső ereken érvényesül. Jótékonyan hat a bélfodor elmeszesedett ereire is, ezért segít azokon, akik a bélerek meszesedése miatt haspuffadástól, felfúvódástól szenvednek. Csökkenti a vérben a zsír, a koleszterin mennyiségét (orvosi nyelven szólva: csökkenti a vérkoleszterin szintjét), s ezzel is akadályozza az érelmeszesedést. Ezt ugyanis az okozza, hogy az állati zsírokkal (disznózsír, vaj, tejfel) sok koleszterin jut a szervezetbe, a vérbe, s a „zsíros", „sűrű" vérből lerakódik az erek falára, a mész, pedig erre rakódik rá. Éppen ezért, ha meg akarjuk előzni vagy gyógyítani, kívánjuk az érelmeszesedést, állati zsírok helyett növényi olajat (például napraforgóolajat) használjunk.
Mivel a láb ereit is tágítja, az időszakos sántításnak (klaudikáció intermittens) is egyik ellenszere. Ötven-hatvan éveseknél fordul elő, hogy lábuk ereinek kezdődő elmeszesedése miatt járáskor, munkavégzés közben lábizmaik kevesebb vért, és ezzel oxigént kapnak, mint amennyire szükségük lenne. A hiány miatt a lábikrában zsibbadás, görcsös fájdalom támad, ami megállásra kényszeríti a beteget. Pihenés közben megjavul az izmok vérellátása, de bizonyos út megtétele után megint csak megállásra készteti a szenvedőt a fájdalom. A fokhagymakúrának három vagy akár öt-hat hónapig is kell tartania, ennyi időre van szükség, hogy hasson az érrendszerre. Minden este el kell fogyasztani egy-két, maximum három mandulanagyságú nyers fokhagymagerezdet. Ne tartson vissza senkit a „rossznak" tartott szag! A fokhagyma javára, ne rovására írjuk, hogy az illata szinte az ember bőrpórusain is érezhetően árad kifelé néhány órával a fogyasztás után. Ugyanis az, hogy a bőrön és a tüdőn át is kiválasztódik, éppen azt bizonyítja, hogy minden távoli testrészhez, perifériás érterülethez eljut! Annak meggondolása is csökkentheti viszolygásunkat, hogy a fokhagyma szagát okozó hagymaolaj antibiotikus hatású, a fokhagymagőzbe helyezett baktériumok, vírusok elpusztulnak. A fokhagyma elfogyasztása után és másnap reggel elrágcsált néhány borókabogyó egyébként csökkenti, szünteti a száj fokhagymaszagát. Számos esetben megfigyelték, hogy súlyos lábérszűkület, intermittáló sántítás a pontosan betartott fokhagymakúra hatására tünetmentessé vált, holott más kezelésmódok annak előtte csődöt mondtak. Ugyanez a kúra a szem-ideghártya (retina) ereinek meszesedése esetén gyakran javítja a látóképességet. A puffadás, a hasi panaszok megszűnésével párhuzamosan a tüdőt és a hasi szerveket egymástól elválasztó rekeszizom lejjebb száll, a szívre nehezedő nyomás csökken, és vele a szívgörcs is. Ezt az is elősegíti, hogy a fokhagyma a koszorúereket ugyancsak tágítja. Kevésbé kifejezett a kúra hatása az agyi érmeszesedésre, de mégis érdemes próbálkozni vele. Megelőzésre, de nem gyógyításra alkalmas a hétvégi fokhagymakúra. Pénteken egyszer, este; szombaton háromszor, reggel, délben és este; vasárnap kétszer, reggel és délben együnk meg egy-egy mandulányi nagyságú fokhagymagerezdet. A fokhagyma híre
A népi gyógyászat hosszú története során sűrűn emlegetik a fokhagymát, mégpedig a legkülönfélébb betegségek orvosságaként. A tudomány azonban csak századunkban vizsgálta meg közelebbről a fokhagymát, mint a gyógyítás lehetséges eszközét. Egy elektrobiológus dicséri a fokhagymát G. Tallarico doktor nemrégiben ezt jegyezte fel: „Lakovszkij (egy elektrobiológus) nem győzi eleget dicsérni azokat az alkotóelemeket és esszenciákat, amelyeket a fokhagyma és a hagymaféleségek tartalmaznak. Azt meséli, bizonyos szibériai erdőkben vadon terem egy olyan fokhagymaváltozat, amelyet a helybeliek »cseremisszának« hívnak. Ősszel elzarándokolnak ebbe az erdőbe az öregek, bénák és más betegségekben szenvedők, több napot, olykor több hetet töltenek ott, és ezt a vadfokhagymát eszik. Megkönnyebbülten, megerősödve vagy gyógyultan távoznak. Úgy hírlik, Oroszországban és Lengyelországban bizonyos, nagyon szegény és nagyon vallásos zsidók időről időre megszakítják vallásos teendőiket, és böjt helyett kenyeret esznek fokhagymával. Körükben ismeretlen betegség a rák, és száznál is több évre van kilátásuk." {youtube}z4oZZQN7VJ8{/youtube} Még egy fokhagymapárti doktor Kristine Nolfi doktor megemlíti, hogy a fokhagyma Jugoszláviában és Bulgáriában mindannapos házi szer. És hozzáteszi, hogy ezekben az országokban sok a tökéletesen munkaképes, százéves ember. Nolfi doktor elősorolja a fokhagyma különféle erényeit: „Roboráló szer, hashajtó, csökkenti a vérnyomást, fertőtleníti a lenyelt falatokat a gyomorban, feltéve, hogy ezt a gyomorsav nem végezte el, megöli a vastagbélben tenyésző baktériumokat, és semlegesíti a szervezet termelte mérgeket." A Kaukázus hosszú életű lakói A hosszú élet kapcsán gyakran emlegetik az abházokat, ezt a különösen ellenálló kaukázusi népet. Egy kutató megállapította, hogy 90 évnél idősebb abházok egy csoportjában a férfiak 40 százalékának, a nők 30 százalékának elég jó volt a szeme ahhoz, hogy szemüveg nélkül be tudják fűzni a szálat a varrótűbe. Egy másik esetben az orvosok spermát nyertek egy 119 éves férfitól! E nép életéről szóló feljegyzések elárulják, hogy igen fejlett náluk a növénygyógyászat, és szokásos ételeik egyike „a nagy mennyiségű fokhagyma, amely mindig kéznél van". Baktériumölő hatása A fokhagyma baktériumölő tulajdonságának egyik tényezője a benne rejlő allinin. Wallace E. Harrell doktor megállapította, hogy az allinin egyaránt gátolja a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok szaporodását. Más tudósok is elismerik a fokhagyma baktériumölő hatását. Rákellenes hatása A Kiotói Egyetemen (Japán) végzett alapos vizsgálatok azt tanúsították, hogy ha rákos sejteket fokhagymakivonattal kezeltek, és ezután fecskendezték be egerekbe, az állatkák az ilyen típusú sejtekkel szemben igen erős immunitást fejlesztettek ki. Natava és Fudzsivara doktorok megállapították, hogy csak a friss fokhagyma vált ki ilyen immunitást; ha a fokhagymát előbb megfőzik, nem védi többé az egereket, s azok két héttel az injekció után el is pusztulnak. Ezzel szemben azok közül az egerek közül, amelyeket friss fokhagymával kezelt sejtekkel oltottak be, a megfigyelés 10 hete alatt egy sem pusztult el. A fokhagyma rák gátló hatásáról beszámolt egy másik tudományos lap is, amelyben F. Kronig azt állítja, hogy „a C3H törzshöz tartozó egerek emlőrákját minden esetben meggátolta a friss fokhagyma kivonatának befecskendezése". Védőpajzs különféle betegségek ellen Egy német orvos, Madaus doktor kimutatta, hogy a fokhagyma közömbösíti a nikotint. Más kutatók azt tapasztalták, hogy a kicsiny fokhagymagerezdek bámulatosan hatékonyak tüdőbaj, tüdőgyulladás, torokgyík és tífusz megelőzésében; jótékony hatásúak mindenfajta légzési zavar, különösen száraz köhögés, nátha, asztma és légcsőhurut esetében; segítenek az emésztés renyheségén, a bélhuruton, a felfúvódáson, és kitűnő idegerősítők is. Mi több, a fokhagyma elpusztít bizonyos férgeket, jó orvossága bizonyos esetekben a vérhasnak és hasmenésnek. Leküzdi az ingerlékenységet, borogatás formájában üdvös szolgálatot tesz mellhártyagyulladás, gégetuberkulózis, bordaközi idegfájások és tüdőgyulladás esetén (New York Physician, 1937. szeptember).
C-vitamin tartalma a citroménak kétszerese. Tisztító, vizelethajtó, lázcsillapító. A bogyók csökkentik a vér húgysavszintjét és segítik annak eltávozását
Hatvan cm magas, érdes szárú évelő. A levelek oválisak, a végük felé hegyesednek, szélük változó. A virágok csillag alakúak, zöldes fehérek, és a levélhónaljból kocsányon lógnak. Tavasz elejétől nyár elejéig virágzik. Szeptemberben alakul ki gömb alakú bogyótermése. A húsos, élénkvörös bogyókat jellegzetes, hólyagszerű burok fedi (innen ered a lampionvirág elnevezés is). A bogyótermések idővel vőrőses-narancsszínűvé válnak. Európa-szerte gyakori növény, az alföldtől a magas dombvidékig képes alkalmazkodni. Legjobban a köves, erdős, bozótos területeket kedveli. Házi kertekben könnyen termeszthető. Forrázat, főzet vagy gyógybor formájában alkalmazzák. A főzete felhasználható irrigálásra, meleg borogatás vagy bedörzsölő szer készítésére. A kellemesen savanykás ízű bogyók nyersen is fogyaszthatók, de lekvár, zselé, gyümölcskocsonya is készíthető belőlük. Ma inkább élelmiszerként fogyasztják, mintsem orvosságként. A vadon termett fajok bogyóinak erősebb a gyógyhatásuk, minta termelt növényeké.
|
||||||||
Diófa (Juglans regia Olasz dió, pompás diófa)
Az egrest köszmétének is nevezik, népiesen meg piszkének, pöszmétének. A rebarbara és ribiszke mellett az egres a legsavanyúbb gyümölcsök egyike. A tüskés bokrok szőrös álbogyótermése igazi lekvárnak való, de ugyanolyan jó püré is készíthető belőle, különösen akkor, ha megőrzi sárgásvörös színezőanyagát.
Az egres kedvező hatásai
Népies neve: büdös hagyma, 
Egy bolgár kutató, Veszel in Petkov professzor állatkísérletekben, bizonyította be, hogy a fokhagyma, hatásos szer az érelmeszesedés ellen. Nyulakat állati zsírral, koleszterinnel etetett hosszabb időn keresztül. Sokkal kisebb volt a vér koleszterintartalma abban az állatcsoportban, amelyik a zsírral együtt fokhagymát is kapott. A fokhagyma általános tonizáló erősítő, közérzetjavító hatása is hozzájárul a javuláshoz öregkori érszűkület, magas vérnyomás betegségben.
A fokhagyma mindig olyan hírben állt, hogy gyógyít és meghosszabbítja az ember életét. Ezt az ősrégi orvosságot már több mint 5000 évvel ezelőtt gyakran rendelték pácienseiknek az egyiptomi orvos-papok; használatáról említés történik kínai, görög, római és babilóniai szövegekben.
Földicseresznye (Physalis alkekengi)
A teljes növényt használjuk, de leggyakrabban nyár végén a kehelyben található bogyókat gyűjtik és szárítják.