vérnyomáscsökkentő

Boróka Közönséges boróka Juniperus communis

Még nem is olyan régen, a második világháború idején a francia betegápolók borókát égettek a kórtermekben a járványok kifüstölésére. Régebben azt gondolták, az elégetett boróka füstje védelmet nyújt a pestissel és a leprával szemben. A 17. században népszerű vizelethajtó volt. Az indiánok fertőzések, ízületi gyulladások, de legfőképpen női betegségek gyógyítására használták. Amerikában még a 19. században is az ekcéma és a pikkelysömör kezelésére, belsőleg, pedig a különféle tófertőzések (hólyag, vese, húgy- és ivarszervek, gonorrhea) gyógyítására készítettek belőle főzeteket. A köztudatban gyógyértékeit elhalványította az a népszerűség. amelyre a gin alapanyagaként tett szert a 17. században. A gin neve a boróka holland nevéből (geniver) származik, ugyanis a gint a boróka aromás bogyójából készítik. Tájainkon népszerűbb (egyáltalán, szinte a legnépszerűbb gyomorerősítő) a borókapálinka, a borovicska. De így áldásait dicsérik eleget, tartsuk hát számon azt is, hogy gyógyítja az ízületi gyulladást, vizelethajtó hatása miatt a magas vérnyomást. Csak hozzáértő orvos, természetgyógyász felügyelete mellett használjuk! Ha kertünk éghajlati, talajtani viszonyai megengedik, ültessünk belőle egy-egy bokrot, gyönyörű díszcserje is egyben.

A drog illóolajat tartalmaz (legalább 0,8%-ot) és redukáló cukrokat ( I5-25%- ot), utóbbiak miatt erjeszthető és szeszes italok, előállítására szolgálhat (gin, fenyővíz, borovicska).

Az illóolaj a magvak felületén képződik kis tasakokban, valamint a termés húsos állományában. Vízgőz vagy vízdesztillálás előtt a bogyókat összezúzzák, hogy a vízgőz jobban magával ragadhassa az illóolajat. A Kárpátokban a Juniperus communis tobozbogyói illóolajban gazdagabbak, mint a J. sibirica termései, előbbieknél a hozam elérheti a 3%-ot. Az illóolaj-tartalom a legnagyobb a középmagas, 800 m-nél alacsonyabb dombvidéken. Az álbogyók átmérője és illóolaj-tartalma között nincs állandó jellegű összefüggés.

A boróka illóolaja (Aetheroleum juniperi) fokozza a vizelet kiválasztást (diurezis), valamint a nitrogéntartalmú anyagcseretermékek és a kloridok vesén keresztüli kiürítését. Görcsoldó tulajdonságokkal is rendelkezik. Említett hatásai miatt alkotórésze veseképződést gátló gyógyszereknek, de ellenjavallt vesegyulladásban (nefritisz). A boróka illóolajának használata óvatosságot igényel, nem adagolható túl hosszú ideig, nem ajánlható terheseknek.

Búzavirág (Centaurea cyanus. Dödike, kékvirág, Imola, kékkonkoly, gabonavirág, zsukkolat)

Merev állású 1/2 m magas növény, mely egészben szürkés színű, szálas, néha hasogatott levelekkel; sziromlevelei kékek, néha vörösek.

Vetések között nálunk mindenütt előfordul.

A virágjának sziromlevelét gyűjtjük, mely a cyani flost adja.

Hatóanyaga festékanyagában rejlik.

5-10 gr 1/2 1 vízzel leforrázva, vízkiválasztó és szem kötőhártya gyulladást oszlató. Szívnyugtató, vérnyomást csökkentő és vértisztító teákba keverik. Ez irányú felhasználása napjainkban sokat veszített értékéből. A virágfüstölő legfőbb alkotórésze.

Cickafarkfű (egérfarkfű, ezerlevelűfű. Achillea millefolium L.)

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozó, legelőkön, réteken, utak mentén, parlagokon az ország minden részén, sok helyen tömegesen előforduló jellemző illatú, szőröktől szürkés zöld évelő növény. Szára egyenes, 30-60 cm magas, egyszerű vagy elágazó. Tőlevelei20-30 cm hosszúak, nyelesek, lándzsás kerületűek, 2-4 cm szélesek, 2-4-szer szeldeltek, a levélszelet -kék porcos szálkahegyűek. A szárlevelei felfelé kisebbedők, az alsók rövid nyelűek, a felsők ülők, 2-3-k szer szeldeltek. Virágzata 3-5 mm átmérőjű fészkekből összetett sátorozó buga. A fészkekben szürkésfehér korongvirágok és fehér pártájú karimavirágok vannak, júniustól őszig. A cickafark növényből háromféle drogot kell előállítani: virág- ( Millefolii flos ), fű- ( Millefolii herba) és levéldrogot ( Millefolii folium).

A cickafarkvirágot üde nyílásban kell gyűjteni: a virágzati ernyőket úgy kell szárukról lecsípni, hogy tetejüktől számítva, szárrészükkel együtt ne haladják meg az 5-6 cm hosszúságot.

Fűárunak a növény, virágzó, leveles szárai legfeljebb 30-40 cm hosszúságban vághatók el. A levélárut a tavaszi tőlevelek gyűjtésével állítják elő. A friss anyagok beszáradási aránya 3,5-4:1.

A cickafarkvirág több, a cickafarkfű kevesebb kék színű, azulén tartalmú illóolajat tartalmaz (0,1-0,5%). A drogokban van továbbá achillein glukoalkaloid, keserűanyag, cseranyag, konitsav, aszpargin, egy glikozida, zsíros olaj, gyanta, szénhidrát stb. A levéldrog kék olajat, illetve azulént nem tartalmaz, Csakis az orvosi cickafark és az alakkörébe tartozó, morfológiailag egymástól többé-kevésbé eltérő, de mindig fehérvirágú fajok tartalmaznak azulénes kék olajat: cickafark olajat, Ezért gyógynövényként a sárgás, rózsás vagy lilás színű virágú cickafarkok egyike sem használható. Az illóolaj 8-10% azulént tartalmaz,

A cickafarknak a föld feletti része a drog. Éppúgy, mint a kamilla, proazulént, kamazulént tartalmaz, ami hevítéskor azulénné alakul át. 0,2-1,0% illóolajának 30-40%-a proazulén, de esetleg 60%-a is. Cser- és keserűanyag is található benne. Gyulladást gátol, szelet hajt, görcsöket old, antibiotikus és sebhámosító hatású. Étvágygerjesztő és emésztést serkentő a kesernyés cickafarktea. Epebajok, gyomorhurut és vastagbélhurut (kolitisz), gyomorfekély és patkóbélfekély gyógyszere, de - a kamilláéval azonos módon - széles az alkalmazási területe: bőrgyulladás, lábszárfekély és sebkezelés általában, szájnyálkahártya- és ínygyulladás, légcső- és hörghurut, vesemedence-gyulladás, hólyaghurut, prosztatagyulladás, alhasi görcsös fájdalmak (parametropátia), hüvely- és méhnyak gyulladás (fehér folyás) gyógyítása. Káros mellékhatása nincs.

Inkább teakeverékben alkalmazzuk, bár magában is felhasználható. Ebben az esetben a teakészítés módja: egy evőkanálnyi cickafarkfüvet két és fél deci forró vízbe teszünk, és lassú tűzön 2-3 percig forraljuk. (A hosszabb forralás elbontja, a rövidebb még nem szabadítja fel az azulént.) Fél óráig hűlni hagyjuk, majd leszűrjük. Ugyanez az adag egy nap többször fogyasztható. Tízpercenként, negyedóránként kortyoljunk belőle. Öt-hat hetes kúrák szükségesek.

A cickafark drogjai, teái étvágyjavítók, emésztést serkentők, görcsoldók, epe- és májműködést elősegítők, menstruációs zavarokat megszüntetők, húgyszervi és légzőszervi bántalmakat gyógyítók, vérnyomáscsökkentők. Visszértágulás, gyomorhurut és bélhurut, valamint prosztatabántalmak ellen is ajánlják,

Főzete külsőleg fogíny-, szem- és általában gyulladásokra öblögető és borogató-szer. A cickafark drogját magában vagy más, hasonló célú gyógynövényekkel keverékekben használják.

Más források szerint

A tüdő, végbél, méh, hólyag- és orrvérzés régi, bevált gyógynövénye. Aranyeres vérzésnél jó eredménnyel használjuk a főzetéből készült teát. Nagy adagja, vagy erős főzete épp ellenkező hatást válthat ki.

Ez a cikóriafajta több mint 100 év óta egyre nagyobb népszerűséget szerez magának. A talajban lévő répaszerű karógyökérről eltávolítják a leveleket, és fény nélkül tenyészik tovább. Sötétben, a téli hónapok alatt (többnyire ládában, melegített homokos tőzegben) növeszti a maga nagy, húsos hajtásait. Mivel fény nem éri, a növényi sejtekben zöld klorofill nem képződik. A hajtásrózsa fehér marad, ropogós és kellemes, de enyhén keserű ízű. Termesztése bonyolult és elég költséges.

A cikóriát főként Hollandiában és Belgiumban termesztik, ott ennek régi hagyománya van. Különböző keltúrformája alakult ki, a rokon mezei katáng őshonos Európában. A salátakatáng vagy endívia is téli saláta.

Hatóanyagai

A cikória fehér hajtásai rendkívül sok ballasztanyagot tartalmaznak, sejtfaluk szinte herseg a fogunk alatt, amikor megesszük. A cikória sokféleképpen elkészíthető (saláták vagy nyerskoszt formájában) hajtása bizonyos betegségek és panaszok ellen különösen hatásos. Elsősorban az emésztési és bélműködési zavarokat említjük (a bélpolipokra vagy a vastagbélrákra való hajlamot is), továbbá a magas koleszterin- és kóros vérzsír-szintet, a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, a szívinfarktust és a stroke-ra (szélütésre) való hajlamot.

Mindemellett a cikória hozzájárul a bélnyálkahártya felépítéséhez és az egészséges bélflóra megőrzéséhez.

A cikória kedvező hatásai

• csökkenti a koleszterin, vérzsírok szintjét
• vérnyomáscsökkentő
• megelőzi az érelmeszesedést, némely szívpanaszokat
• segíti a fogyókúrát
• méregteleníti és megóvja a beleket
• jó emésztési panaszoknál, székrekedésnél
• szabályozza a szervezet vízháztartását
• erősíti a bél nyálkahártyáját
• stabilizálja a bélflórát

A cikória táplálék és egyben gyógyszer

• Az első falattól a székelésig a cikória alkotórészei az egészségünket szolgálják. Bár nem küld a vér útján sokféle tápanyagot a sejtekbe, de gondoskodik arról, hogy a gyomorban és a belekben a bejutott tápanyagok minél jobban hasznosuljanak. Mindenekelőtt méregtelenítő hatású.
• A cikória a kelátterápia ideális élelmiszere, ugyanis a vékonybélben megköti a toxikus nehézfém kationokat, így pl. a kadmiumot, az ólmot és a higanyt. Ennek következtében ezek a mérgező anyagok kiürülnek a széklettel, és nem kerülnek a véráramlásba.

Cikória a bél őrzője

A cikória a sejt falának alkotórészeivel megköti a vizet, szabályozza a táplálék emésztési idejét a gyomorban, fel gyorsítja a béltartalom mozgását. A béltartalom így csak rövidebb ideig tartózkodik a belekben, és a székrekedés megszűnik. A cikória a bélcsatornában megköt bizonyos zsírban gazdag anyagokat, például az epesavakat, és a táplálékkal bejutott vagy a szervezetben keletkezett koleszterint, foszfolipideket és glicerint.