vízelethajtó

Árvacsalán, fehér. (Lamium album. Tátkanaf, méhevirág, fehér-holtcsalán, peregtető, macskaparéj

Kerítések, árkok mentén, az Alföldet kivéve, az egész országban megterem. Tojásdad levelei kihegyezettek, fűrészesek. Pártája fehér. Alsóajka zöldesen foltos, belsejében ferde szőrvonal húzódik. Az egész virágos földfeletti rész (herba) vagy a virág kehellyel vagy kehely nélkül (flos és flos sine calycibus) képezi a drogot.

Fő hatóanyaga: asparagin.

Tisztulási kényelmetlenségeknél és zavaroknál isszák, valamint fehérfolyásnál. Vízelethajtó is, sápkóros betegeknél méherősítő. Javallva van álmatlanság és vérzés esetében. Gyermekek ótvara és bőrkiütése ellen is adják. Vértisztító teák alkotórésze, mert a belek működésére is hatással van. Kevés ürmöt, cukrot és zsurlót adunk hozzá, 5 percig főzzük 4-6 hétig reggel 1 csészényit fogyasztunk el.

Bábakalács, szártalan (Carlina acaulis Angolbogács, disznótövis, ördögoldal, vad articsóka, parlagi rózsa, böfögtető, szalmavirág)

Gyökere izzasztó, féregűző, vízelethajtó. Nagyobb adagja hasmenést, hányást idézhet elő. A virág vacka sós vízben kifőzve ízletes. Gyökeréből állattápszert készítenek.

Bodza, földi (Sambucus ebulus Gyalogbodza)

Kúszó gyöktörzs, melyből néha 1 méternél is magasabb szár nő ki. Nagy levelei kihegyezettek, szára évről évre elhal.

Nálunk utak, árkok, töltések mentén mindenütt megterem.

Bogyói (ebuli bacca) képezik a drogot. Néha gyökerét és fáját is felhasználják.

Hatóanyaga: almasav, gyanta, csersav stb.

Izzasztó, vízelethajtó, vízkórságnál kitűnő kiválasztó, vesebajnál kitűnő öblítő. Köhögési ingert oszlat. Befőzve jó hashajtó. Nagy adagot venni belőle veszéllyel járhat. Asztma és szamárköhögés, tüdőtuberkulózisnál ősrégi időtől használják. Külsőleg főzete jó toroköblögető, daganat fellépése esetén.

A porított drog ugyanezt a célt szolgálja.

Közönséges bojtorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli vagy keserűlapu. Nagy bojtorján (Arctium lappa L.).  Kis bojtorján (Arctium minus Bernh.)  Pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum Mill.)

Néha 1 1/2 m magasra is megnő. Alsó tőlevelei feltűnően nagyok, sötétzöld színűek. Virága bíborvörös színű, gyökere karóalakú, kívül szürkés-barna, belül szürke; csak frissen van szaga.

Gyűjtjük gyökerét (bardanae radix) és leveleit (bardanae folium).

Hatóanyaga: inulin, csersav, sók és nyálka.

A bojtorjánnak mindhárom felsorolt faja gyógynövény. A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartoznak, házak körül, utak mentén, parlagokon, televényes helyeken, erdők szélén, helyenként nagy csoportokban teremnek, kétnyáriak.

Gyökerük karó alakú, 1-2 arasznyi hosszú, 1-2 ujjnyi vastag, alig elágazó, kívül szürkésbarna színű, belül piszkosfehér, szagtalan, fanyar, undorító ízű. Az elsőéves növények gyökerei tömörek, húsosak, virágzásuk alatt szivacsosak, majd egész üregesek, pudvásak lesznek. A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak, a fészekpikkelyek horgas csúcsúak, amellyel ruhára és az állatok szőrébe kapaszkodnak. Az első évben csupán nagy, egészen 60 cm átmérőjű, hosszúnyelű tőlevelei fejlődnek, a második évben jelenik meg erőteljes, virágzó száruk.

Az elsőéves, tehát virágzó szárat még nem hajtott növények gyökerét kell gyűjteni. A szárat fejlesztett növények pudvás gyökerei gyógyászati célokra nem alkalmasak. A gyökerek a rájuk tapadt talajszennyeződéstől és a gyökérfejen pókhálósnak tűnő levélalap maradványtól megtisztítandók, s csupán a vastagabbakat kell szárításra hosszában felhasogatni. 4-5 kg friss gyökérből nyerhető 1 kg száraz áru.

A drog (Bardanae radix) kevés illóolajat, cseranyagot, gyantát, szterineket, 20-50% inulint, nyálkát, zsírt, cukrot, szerves savakat és keserűanyagot tartalmaz.

Főzetét magában vagy teakeverékekben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Külsőleg különféle bőrbajok, sömör, ekcéma, ótvar ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizmának alkalmazzák. Mint hajápoló szer is megbecsült. Főzetét hajmosó víznek használják hajhullás, korpásodás és hajzsírosodás ellen. A bojtorjángyökér-olajként (Klettenwurzelöl) kapható hajkenő olyan oliva-, esetleg paraffinolaj, amelyben bojtorjángyökeret főztek ki. A hajkenőt a túlzott kozmetikázástól élettelenné, törékennyé vált haj kezelésére, valamint hajhullás és korpaképződés ellen használják.

A lapulevél (Bardanae folium) nyálkát, cseranyagot, inulint és nyomokban illóolajat tartalmaz. Hatása epeműködést serkentő, vizelethajtó és vértisztító. Bőrbajok és daganatok gyógyítására használt népies szer.

A lapu magja (Bardanae semen) arktinglikozidát, kb. 15-20% zsíros olajat, egy glikozidikus keserűanyagot, sárga festéket, gyantát és viaszt tartalmaz. A népi gyógyászatban epe-és vesebántalmak ellen használják. Madáreledelnek is gyűjtik.