Meténg
Meténg, télizöld meténg, Kis meténg, Vinca minor, Nagy meténg, Vinca major
Évelő növény, vékony szárai tövüknél elfásodnak, részben kúszók, 0,5-1 m hosszúak, az ágak felemelkednek, 15-20 cm magasak. A levelek 2-4 cm hosszúak, télizöldek, átellenesek (a szár csúcsán négyesével is képződhetnek), kerülékesek, kopaszok, sötétzöldek, fénylők, bőrneműek. A virágok átmérője 2-3 cm, kék színűek, magánosan fejlődnek a levelek hónaljában, a párta alsó része csöves, felső részét 5 ferde, rombusz alakú cimpa képezi, a párta csavarosan aszimmetrikus. A termés tüsző, igen ritkán képződik. Áprilisban, májusban virágzik, egyes termőhelyeken később is.
A dombvidék erdeiben gyakori, helyenként összefüggő szőnyegeket képez. Dísznövényként is ültetik főleg temetőkben, esetleg a nálunk vadon termő, dél-európai, nagyobb termetű Vinca major nevű fajt is.
Hasonlít hozzá a pusztai meténg (Vinca herbacea), melynek szárai heverők, csak csúcsuk emelkedik felfelé, alsó levelei tojásdadok, a felsők lándzsásak, lényegesen keskenyebbek, mint a kis meténg esetében, élük, pedig pillásan szőrözött. A párta cimpái keskenyebbek. A síkság és, a dombvidék füves, szárazabb, homokos területein terem, de ritkás erdőkben, azok szélén is.
A vadon termő állományok értékesítésekor a föld feletti részeket (Vincae minoris herba) úgy gyűjtik, hogy a növényeket ne tépjék ki a talajból, az állományok ritkulása a faj pusztulásához vezethet, mert magvakat rendszerint nem fejleszt és lassú növésű.
Úgy látszik, jelentősége egyre nagyobb lesz, ugyanis a leukémia és más rákos megbetegedések kezelésében érnek el általa jó eredményeket.
