érelmeszesedés
|
Különleges tulajdonsága: olyan cukrot tartalmaz, a levulózt, amely a cukorbetegek számára is megengedett, ők is nyugodtan fogyaszthatják ezt az ízletes idénygyümölcsöt. Egyéb hasznos összetevők: A-, B- és C-vitamin; vas, kalcium, foszfor, klór, kén, magnézium, nátrium, kálium, cink, réz, mangán, kobalt, bróm, nikkel. Javallatok: hasznos elhízás, fejlődési és időskori problémák, érelmeszesedés, ásványianyag-hiány, májmegbetegedés, reuma, köszvény, vese- és epekő, erjedés a belekben, székrekedés esetén. Enyhíti az ízületi gyulladást, fertőzésgátló, enyhíti a reumát, vértisztító, méregtelenítő, vizelethajtó, májvédő. Segíti az emésztést, hashajtó. Ideális fogyasztási módjai: nyers, jól megérett cseresznye, fogyaszthatjuk egy vagy két napig diétaként csak ezt a gyümölcsöt; főzve a főző lével együtt kompótba vagy lekvárba (gyermekek, idősek, gyenge szervezetűek); gyümölcslé. Figyelmeztetések és ellenjavallatok: a három év alatti kisgyermekek ne fogyasszanak sokat belőle, mert túl intenzív lehet számukra hashajtó hatása, amely azonban a felnőttekre általában csak gyengén hat; azok, akiknek a cseresznye nehezen emészthetőnek bizonyul, tegyék a tűzhelyre, tizenöt percre és egyék meg főzőlevével együtt; szárával együtt készítsék el, miután meggyőződtek arról, hogy a fát nem kezelték például rovarirtóval.
Amit tenni kell! A testem azt jelzi, hogy változtatnom kellene az élethez való hozzáállásomon. Ha nyitottabban, toleránsabban és szelídebben állok hozzá magamhoz és saját tapasztalataimhoz, a saját belső lényemmel és az univerzummal való egyesülésem folyamata egyre inkább megnyilvánul. Örömöt, derűt és rugalmasságot mutatok azokkal szemben, akik körülvesznek engem, és átadom magam a valódi szeretetnek. A környezetem biztosan észreveszi majd ezt a változást. Fizikai téren, az anyaggal kapcsolatosan is kreatívabbá kéne válnom. Az élet gondoskodik rólam.
A fakinfélék (Loranthaceae) családjába tartozó, lombos fákon: akácon, nyárfán, hársfán, elhanyagolt alma- és körtefákon stb. élő, félélősködő, kétlaki, gömb alakú cserje. Szára fás, tömör, ízelt, többszörösen villásan elágazó; vastagabb részének kérge barna, a vékonyabbé, pedig sárgászöld színű. Levelei átellenesek, zöldek vagy zöldessárgák, bőrneműek, 3-6 cm hosszúak, tompa csúcsúak, ép szélűek, kopaszok, áttelelők. Virágai aprók, a szárak elágazásainál csoportosan állnak. Termése borsónyi, éretten fehér színű, áttetsző, sűrű ragadós nedvű, kétmagvú bogyó. A drog tartalmaz: kolint, acetilkolint, propionilkolin vérnyomáscsökkentő anyagot, szívre ható viszkotoxin proteint savanyú szaponint, gyantaalkoholokat, mannitot, cukrot, inozitot, keményítőt, zsírsavakat, cerilalkoholt, oxidőz enzimet, csak a bogyóban viszcint: ragadós, lágy gyantát. Hatása vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, belső (tüdő-, gyomor-, méh-, bél-) vérzéseket megszüntető, valamint szívműködést serkentő hatású. Hatóanyagai mindig komplex módon befolyásolják a szervezet működését, mennyiségük és összetételük nagyon változó, elsősorban attól a gazdanövénytó) függ, melyen a fagyöngy élősködik. Az almafáról, tölgyfáról gyűjtött a legértékesebb, valamivel kevésbé értékes a jegenyefenyőn, nyírfán, kőrisfán növő, legkevésbé felelnek meg a juharról, hársról, dióról, fűzről, nyárfáról gyűjtött egyedek. Egyik leghatásosabb gyógyszere az érelmeszesedés esetében jelentkező magas vérnyomásnak és az ezzel rendszerint velejáró szédülésnek. A gyermekgyógyászatban görcsoldónak és epilepszia ellen is használják (10 gr 1/41 vízre). Női vérzéseknél sikeresen rendelik főzet alakjában. Bogyói féregűzők.
A német néphit szerint is az új élet záloga és a termékenység szimbóluma a fagyöngy. A középkori füvészkönyvek mindegyikében találhatunk utalást rá. Collbath angol orvos 1729-ben külön könyvecskét adott ki róla, Hufeland is részletesen foglalkozott vele. Ezután – a népi használaton kívül – feledésbe merült, Kneipp fedezte fel újra és vált értékének hirdetőjévé. Azóta orvosok, biológusok és botanikusok kutatásainak köszönhetően sok titka lelepleződött. Bizalommal fordulhatnak felé a szív és érbetegek, mert fő hatóanyaga, egy acetilkolinnal rokon kolinszármazék, vérnyomáscsökkentő hatású. Szívre ható polipeptideket (viszkotoxint) is tartalmaz. Kizárólag a fehér fagyöngy levelei és hajtásai gyógyító drogok. Nyugtató hatású gyógynövényekkel kombinálva ideges szívpanaszokban jó eredmény várható a fagyöngytől. Kedvezően hat az elhasználódási betegségekben, például érelmeszesedésben, időskori szívártalmakban. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyt emeli. Ez azzal magyarázható, hogy a szívműködést erősíti, a vérkeringést szabályozza, s ez által megszünteti a szédülést, fejfájást, fülzúgást. 2-4 kávéskanálnyi leveles hajtását két és fél deci állott vízben szobahőmérsékleten áztassuk estétől reggelig. Felét éhgyomorra, reggeli előtt, másik felét utána fogyasszuk el. Aznap esetleg még egy adag fogyasztható. Fenti fő hatásán kívül elősegítheti a menstruációs vérzések szabályozódását, a méhvérzés-zavarok megszűnését is. Fokozza az anyagcserét, az emésztőmirigyek tevékenységét, s ez által az előzőleg csökkent testi és szellemi teljesítőképességet. Daganatellenes hatása is van. (lscador néven injekció készül belőle.)
Évelő, hagymás növény, több ezer éve gyógyszerként használják. Termesztik. Jellegzetes, intenzív szagát kéntartalmú vegyületek, a (di)allil-szulfidok okozzák. A fokhagymának egyes ókori népek különös varázserőt tulajdonítottak, s gerezdjeit amulettként hordták a nyakukban. Később a különféle kuruzslószerekkel együtt orvosságként is használták. A modern orvostudomány is igazolta a fokhagyma vérnyomáscsökkentő, baktérium- vírus- és gombaellenes, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést, elősegítő hatását. Tápértéke jelentős mert szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illóolajat, C-vitamint tartalmaz. Erősen antibakteriális és gombaellenes hatását Louis Pasteur már 1858-ban leírta, később 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. Kínai kutatók által In vitro (emberi szervezeten kívül) végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy az allicin más élettani hatásai mellett ráksejt ellenes tulajdonsággal is rendelkezik. A fokhagyma tartalmaz még szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, valamint több vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin, E-vitamin), amiknek köszönhetően erős antioxidáns hatást fejt ki. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunrendszer erősítő hatást is megfigyeltek. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja. Sokáig úgy vélték és néhány korábban elvégzett kísérlet eredményei is arra mutattak, hogy a magas koleszterin szint csökkentésére is hatásos, azonban a Stanford Egyetem vizsgálatai (2007. február) nem igazolták ezt az elképzelést. Antibakteriális és antimikotikus (gombaellenes) hatása révén légúti megbetegedések és a Candida albicans okozta fertőzések kezelésében használatos. Továbbá tágítja az ereket is. Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin-szintjét, antioxidánsként serkenti az immunrendszert, csökkenti a mellkasi fertőzéseket, véralvadásgátló- és vérnyomáscsökkentő. Főbb hatásai közé sorolandó még az antibiotikus (antibakteriális), nyálkaoldó hatás. A népi gyógyászatban meghűléses betegségeket is gyógyítanak vele. Baktérium ölő hatásának köszönhetően tisztítja a szervezetet. A Koch-féle tbc-bacilusokat az 1/1500 hígítású fokhagymakivonat megöli. Enyhíti a menstruációs görcsöket. A fokhagyma a leghatásosabb szerünk az érelmeszesedés megelőzésére és gyógyítására. Sok kísérlet és klinikai vizsgálat igazolta, hogy a népi orvoslás e legkedveltebb gyógyszerét eredményesen lehet alkalmazni. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is bizonyított, ennek hordozói valószínűleg a szerves rodán vegyületek, az allilrodanidok. Más hatóanyagai révén lassítja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, ennek következtében javul a szívizom vérellátottsága, tápláltsága. (A szívér valamelyik ágának görcse, szűkülete esetén az okozza a fájdalmat, hogy a szűkült ér által ellátott szívizomrész kevés vért, s ez által kevés oxigént kap.) Fokozza a szív teljesítőképességét. Értágító hatása főleg a láb, a szem és az agy szűkült erein, az úgynevezett perifériás, szívtől távol eső ereken érvényesül. Jótékonyan hat a bélfodor elmeszesedett ereire is, ezért segít azokon, akik a bélerek meszesedése miatt haspuffadástól, felfúvódástól szenvednek. Csökkenti a vérben a zsír, a koleszterin mennyiségét (orvosi nyelven szólva: csökkenti a vérkoleszterin szintjét), s ezzel is akadályozza az érelmeszesedést. Ezt ugyanis az okozza, hogy az állati zsírokkal (disznózsír, vaj, tejfel) sok koleszterin jut a szervezetbe, a vérbe, s a „zsíros", „sűrű" vérből lerakódik az erek falára, a mész, pedig erre rakódik rá. Éppen ezért, ha meg akarjuk előzni vagy gyógyítani, kívánjuk az érelmeszesedést, állati zsírok helyett növényi olajat (például napraforgóolajat) használjunk.
Mivel a láb ereit is tágítja, az időszakos sántításnak (klaudikáció intermittens) is egyik ellenszere. Ötven-hatvan éveseknél fordul elő, hogy lábuk ereinek kezdődő elmeszesedése miatt járáskor, munkavégzés közben lábizmaik kevesebb vért, és ezzel oxigént kapnak, mint amennyire szükségük lenne. A hiány miatt a lábikrában zsibbadás, görcsös fájdalom támad, ami megállásra kényszeríti a beteget. Pihenés közben megjavul az izmok vérellátása, de bizonyos út megtétele után megint csak megállásra készteti a szenvedőt a fájdalom. A fokhagymakúrának három vagy akár öt-hat hónapig is kell tartania, ennyi időre van szükség, hogy hasson az érrendszerre. Minden este el kell fogyasztani egy-két, maximum három mandulanagyságú nyers fokhagymagerezdet. Ne tartson vissza senkit a „rossznak" tartott szag! A fokhagyma javára, ne rovására írjuk, hogy az illata szinte az ember bőrpórusain is érezhetően árad kifelé néhány órával a fogyasztás után. Ugyanis az, hogy a bőrön és a tüdőn át is kiválasztódik, éppen azt bizonyítja, hogy minden távoli testrészhez, perifériás érterülethez eljut! Annak meggondolása is csökkentheti viszolygásunkat, hogy a fokhagyma szagát okozó hagymaolaj antibiotikus hatású, a fokhagymagőzbe helyezett baktériumok, vírusok elpusztulnak. A fokhagyma elfogyasztása után és másnap reggel elrágcsált néhány borókabogyó egyébként csökkenti, szünteti a száj fokhagymaszagát. Számos esetben megfigyelték, hogy súlyos lábérszűkület, intermittáló sántítás a pontosan betartott fokhagymakúra hatására tünetmentessé vált, holott más kezelésmódok annak előtte csődöt mondtak. Ugyanez a kúra a szem-ideghártya (retina) ereinek meszesedése esetén gyakran javítja a látóképességet. A puffadás, a hasi panaszok megszűnésével párhuzamosan a tüdőt és a hasi szerveket egymástól elválasztó rekeszizom lejjebb száll, a szívre nehezedő nyomás csökken, és vele a szívgörcs is. Ezt az is elősegíti, hogy a fokhagyma a koszorúereket ugyancsak tágítja. Kevésbé kifejezett a kúra hatása az agyi érmeszesedésre, de mégis érdemes próbálkozni vele. Megelőzésre, de nem gyógyításra alkalmas a hétvégi fokhagymakúra. Pénteken egyszer, este; szombaton háromszor, reggel, délben és este; vasárnap kétszer, reggel és délben együnk meg egy-egy mandulányi nagyságú fokhagymagerezdet. A fokhagyma híre
A népi gyógyászat hosszú története során sűrűn emlegetik a fokhagymát, mégpedig a legkülönfélébb betegségek orvosságaként. A tudomány azonban csak századunkban vizsgálta meg közelebbről a fokhagymát, mint a gyógyítás lehetséges eszközét. Egy elektrobiológus dicséri a fokhagymát G. Tallarico doktor nemrégiben ezt jegyezte fel: „Lakovszkij (egy elektrobiológus) nem győzi eleget dicsérni azokat az alkotóelemeket és esszenciákat, amelyeket a fokhagyma és a hagymaféleségek tartalmaznak. Azt meséli, bizonyos szibériai erdőkben vadon terem egy olyan fokhagymaváltozat, amelyet a helybeliek »cseremisszának« hívnak. Ősszel elzarándokolnak ebbe az erdőbe az öregek, bénák és más betegségekben szenvedők, több napot, olykor több hetet töltenek ott, és ezt a vadfokhagymát eszik. Megkönnyebbülten, megerősödve vagy gyógyultan távoznak. Úgy hírlik, Oroszországban és Lengyelországban bizonyos, nagyon szegény és nagyon vallásos zsidók időről időre megszakítják vallásos teendőiket, és böjt helyett kenyeret esznek fokhagymával. Körükben ismeretlen betegség a rák, és száznál is több évre van kilátásuk." {youtube}z4oZZQN7VJ8{/youtube} Még egy fokhagymapárti doktor Kristine Nolfi doktor megemlíti, hogy a fokhagyma Jugoszláviában és Bulgáriában mindannapos házi szer. És hozzáteszi, hogy ezekben az országokban sok a tökéletesen munkaképes, százéves ember. Nolfi doktor elősorolja a fokhagyma különféle erényeit: „Roboráló szer, hashajtó, csökkenti a vérnyomást, fertőtleníti a lenyelt falatokat a gyomorban, feltéve, hogy ezt a gyomorsav nem végezte el, megöli a vastagbélben tenyésző baktériumokat, és semlegesíti a szervezet termelte mérgeket." A Kaukázus hosszú életű lakói A hosszú élet kapcsán gyakran emlegetik az abházokat, ezt a különösen ellenálló kaukázusi népet. Egy kutató megállapította, hogy 90 évnél idősebb abházok egy csoportjában a férfiak 40 százalékának, a nők 30 százalékának elég jó volt a szeme ahhoz, hogy szemüveg nélkül be tudják fűzni a szálat a varrótűbe. Egy másik esetben az orvosok spermát nyertek egy 119 éves férfitól! E nép életéről szóló feljegyzések elárulják, hogy igen fejlett náluk a növénygyógyászat, és szokásos ételeik egyike „a nagy mennyiségű fokhagyma, amely mindig kéznél van". Baktériumölő hatása A fokhagyma baktériumölő tulajdonságának egyik tényezője a benne rejlő allinin. Wallace E. Harrell doktor megállapította, hogy az allinin egyaránt gátolja a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok szaporodását. Más tudósok is elismerik a fokhagyma baktériumölő hatását. Rákellenes hatása A Kiotói Egyetemen (Japán) végzett alapos vizsgálatok azt tanúsították, hogy ha rákos sejteket fokhagymakivonattal kezeltek, és ezután fecskendezték be egerekbe, az állatkák az ilyen típusú sejtekkel szemben igen erős immunitást fejlesztettek ki. Natava és Fudzsivara doktorok megállapították, hogy csak a friss fokhagyma vált ki ilyen immunitást; ha a fokhagymát előbb megfőzik, nem védi többé az egereket, s azok két héttel az injekció után el is pusztulnak. Ezzel szemben azok közül az egerek közül, amelyeket friss fokhagymával kezelt sejtekkel oltottak be, a megfigyelés 10 hete alatt egy sem pusztult el. A fokhagyma rák gátló hatásáról beszámolt egy másik tudományos lap is, amelyben F. Kronig azt állítja, hogy „a C3H törzshöz tartozó egerek emlőrákját minden esetben meggátolta a friss fokhagyma kivonatának befecskendezése". Védőpajzs különféle betegségek ellen Egy német orvos, Madaus doktor kimutatta, hogy a fokhagyma közömbösíti a nikotint. Más kutatók azt tapasztalták, hogy a kicsiny fokhagymagerezdek bámulatosan hatékonyak tüdőbaj, tüdőgyulladás, torokgyík és tífusz megelőzésében; jótékony hatásúak mindenfajta légzési zavar, különösen száraz köhögés, nátha, asztma és légcsőhurut esetében; segítenek az emésztés renyheségén, a bélhuruton, a felfúvódáson, és kitűnő idegerősítők is. Mi több, a fokhagyma elpusztít bizonyos férgeket, jó orvossága bizonyos esetekben a vérhasnak és hasmenésnek. Leküzdi az ingerlékenységet, borogatás formájában üdvös szolgálatot tesz mellhártyagyulladás, gégetuberkulózis, bordaközi idegfájások és tüdőgyulladás esetén (New York Physician, 1937. szeptember). |
Cseresznye (Cerasus vulgaris)
Az arterioszklerózis olyan betegség, amely az artériák falán lerakódó lipidek következtében jön létre. Az érelmeszesedés egyben olyan betegség is, amelyet, az artériákat felépítő izomrostok pusztulása is okozhat. Mindkét esetben az artériák, megkeményedésével kell számolni, így az érfalak elvesztik rugalmasságukat, kevésbé lesznek képesek a vérkeringés zavartalan áramlását biztosítani, és a zsírlerakódások mennyisége tovább nő. Maga a betegség a szívből jövő, kifejezésre juttatott szeretet csökkenésére utal. Ez a fokozódó állapot akkor jelenik meg, ha keményszívű, hajlíthatatlan, merev vagyok akár a kommunikáció során, akár a gondolataimban. Nagyon erős ellenállásra, lelki vagy fizikai korlátoltságra, kicsinyességre utal. A szeretet kifejezése és fogadása korlátozottá válik. Berögzült gondolataim vannak, gyakran hajthatatlan, merev és szánalmat nem ismerő ember vagyok, aki arra is hajlamos, hogy csak az élet negatív oldalait lássa meg. Lehetséges, hogy tudat alatt visszafojtom, elnyomom az érzéseimet, és nemet mondok a szeretetre, mert félek kifejezni magam. Mikor és hol élhettem meg olyan traumát, okozó helyzetet, amely annyira megutáltatta velem saját magam egy részét, hogy azt meg is tagadtam? Mikor érezhettem magam elutasítva? Ez a betegség valószínűleg egy szerelmi csalódással hozható összefüggésbe. Felmerül annak kérdése, miért fejezzem ki az érzéseimet?
Fagyöngy, gyimbor, madárlép. Viscum album L.
A görög mitológiában is helyet kapott a fagyöngy, mert örökzöldje a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta druidák – más népekhez hasonlóan – nagyon tisztelték, mert amikor minden más növény téli álomba merül, ez zöldell, mintha az életerő belé vonult volna vissza. Az első téli újhold utáni hatodik napon a pap aranysarlóval vágta le a fagyöngy ágait, s mikor lehullottak, kijelölt férfiak a fa tövében vászonlepedőbe fogták fel őket, vigyázva, ne érintkezzenek a tisztátalan földdel; majd a fagyöngyből, áldozati állat véréből és hagymából áldást és egészséget, adó italt főztek.
Népies neve: büdös hagyma, 
Egy bolgár kutató, Veszel in Petkov professzor állatkísérletekben, bizonyította be, hogy a fokhagyma, hatásos szer az érelmeszesedés ellen. Nyulakat állati zsírral, koleszterinnel etetett hosszabb időn keresztül. Sokkal kisebb volt a vér koleszterintartalma abban az állatcsoportban, amelyik a zsírral együtt fokhagymát is kapott. A fokhagyma általános tonizáló erősítő, közérzetjavító hatása is hozzájárul a javuláshoz öregkori érszűkület, magas vérnyomás betegségben.
A fokhagyma mindig olyan hírben állt, hogy gyógyít és meghosszabbítja az ember életét. Ezt az ősrégi orvosságot már több mint 5000 évvel ezelőtt gyakran rendelték pácienseiknek az egyiptomi orvos-papok; használatáról említés történik kínai, görög, római és babilóniai szövegekben.