torokgyulladás
| ||||||||
|
Hatásai:
Használata: Belsőleg: Általános gyengeség, emésztőszervi gyulladások, cukorbetegség, bélférgesség esetén. Külsőleg: Nyálkahártya-gyulladás, torokgyulladás, nehezen gyógyuló sebek, pattanás, száraz és nedvedző bőrbetegségek, bőrélősködők ellen. Száraz, fonnyadt bőrre - bőrápoló szer alkotó-részeként.
Régebben szívesen használták vérzéscsillapító, sebek gyógyulását gyorsító és egyéb jó tulajdonsága miatt. Azután elfelejtették, míg napjainkban ismét felfedezték.
Gyulladáscsökkentő, enyhe vérzéscsillapító hatása van. Más gyógynövényekkel adagolva a légutak, a belek és a húgyutak gyulladásait, a gyomorfekélyt, a női betegségeket gyógyítja. A növény föld feletti részeinek hatóanyagai összehúzó, fertőtlenítő, sebgyógyító, vérnyomáscsökkentő hatásúak. Torokgyulladás, ínyvérzés, aranyér kezelésére alkalmasak. Egykor kiemelt szerepe volt a friss sebek kezelésében, összeforrasztásában. Kínában a virágos hajtás teáját hűsítő, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő tulajdonságaiért, a máj és az epe működésének kiegyensúlyozására, a vérnyomás csökkentésére alkalmazták.
Hatásai:
Használata: Belsőleg: Torokgyulladás, légúti megbetegedések, fertőzések, reuma, köszvény, lázas állapot, vagy lehűlés esetén. Külsőleg: Kimerültség, másnaposság, erős izzadás, lábizzadás esetén.
Általánosan ismert, kedvelt virág, melynek gyökere tarackot és indákat hajt. Hosszú, nyeles levelei szív alakúak, virága violaszínű, ritkán fehér, termése tok. Nálunk erdők szélén, cserjésekben vadon terem. Kertekben termesztik. Hatóanyaga: violin, salicilsavas metilester. Gyűjtjük leveleit, virágját és gyökerét, illetve az egész földfeletti növényt, mely herba, radix és folium violarum odorata név alatt jön forgalomba. Az ipecacuanha gyökerét teljes mértékben pótolja; éppen úgy alkalmazható, mint köptető, amikor erős elnyálkásodással, hörghuruttal állunk szemben. Nyugtató is. Vizelési inger, láz gyógyszere és amellett vértisztító. Virága és gyökere hánytató és hashajtó nagyobb mennyiségben. A fűből készült tea (6-8 gr 1 1 vízre) izzasztó. Az egész fű mézzel főzve igen jó hatással van hűlésből származó hörgő és torok elnyálkásodásnál, szamárköhögésnél (2 óránként 1 evőkanálnyit adagolhatunk). Tuberkulotikusok, köhögésénél, tüdőcsúcshurutnál, légzési nehézségnél 1-2, sőt 3 héten át egyfolytában tartandó teakúrát ajánlanak.
Újabban a fűből készült tea főzetét használják mind belsőleg, mind külsőleg rákos daganat és rákos betegségnél. Erről az a nézet, ha nem is mulasztja el a rákos elváltozásokat, feltétlen javulást idézhet elő. Tinktúrája azon kívül a torokgyulladás, mandulagyulladás kipróbált házi-szere. Szájnyálkahártyának gyulladásánál öblögető. Némely vidéken egy olajjal töltött üvegbe ibolyafüvet tesznek, bedugaszolják és 30 napon át a nap melegének, teszik ki, ezután megszűrik és az olajat fejfájás elmulasztására és lázas betegek bedörzsölésére, használják. Ibolyaszirup. 100 gr vízzel leforrázunk 50 gr ibolyavirágot és gyökeret, 24 órai állás után leszűrjük és a gyengén felmelegített szüredékbe 150 gr cukrot, feloldunk. A fent leírt esetekben ezt a szirupot használhatjuk. Ibolyatinktúra. Áztassunk 250 gr alkoholban 10 gr ibolyafüvet, 10 gr kakukkfüvet, melyet néhánynapi állás után megszűrünk. A fent elmondott betegségek esetében 10-20 cseppet veszünk be 1 kockacukorral. Ha a tinktúrához 5 gr babérolajat keverünk, úgy a kívánt bedörzsölő szert kapjuk. |
||||||||
Geránium (Pelargonium odorantissimum) Közép- és Dél-Európában, Kelet-Afrikában honos növény egészének vízgőz-lepárlása révén nyerik az illóolajat.
Gyíkfű, Közönséges gyíkfű Prunella vulgaris
A közönséges gyíkfű Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában megtalálható, a síkságoktól a-hegyvidékekig a humuszban gazdag vályogtalajokat kedveli. 10-30 cm magas, elszórtan szőrös szárai közvetlenül a gyökeréből, ritkás csomóba ágaznak szét. Egy-egy szögletes, ívesen felegyenesedő szára az utolsó pár szárlevél által alátámasztott fejecskébe tömörülő virágokban végződik. Két hosszabb porzóján a portokok mellett porzószálán hegyes szarvacska van. Virágának felső ajka kidomborodik, csészéje kisebb és kétajkú. Májustól szeptemberig virágzik, jó méhlegelő. Virágzó szárát gyűjtik mindjárt a virágzás kezdetekor, mivel a virágok gyorsan leperegnek. Óvatosan szárítsuk vékony rétegekben, 30 °C hőmérsékleten. Védjük a fénytől és a nedvességtől.
Hegyi fenyő (Pinus montana) Európa magas hegységeinek erdeiben honos. Illóolaját a friss hajtások és levelek lepárlása útján nyerik.
Ibolya, illatos (Viola odorata Fácsinka, márciusi ibolya, tavaszi ibolya, viola)
A fűből készült tinktúra reumánál, köszvénynél, daganatnál és izombénulásnál külsőleg kitűnően bevált bedörzsölőszer. A friss elzúzott levél migrént, fejfájást mulaszt, ha azt a homlokra felkötjük, éppen így hűsíti és oszlatja a lüktető, lázas daganatot.