székrekedés

1. A máj chi pangása

Főbb tünetek: a has felső részének jobb oldala nyomásra fáj, és néha kisugárzik a váll és a hát jobb oldalára, keserű íz a szájban, anorexia, hőemelkedés.

Kezelendő pontok: Danshu (B 19), Yanglingquan (G 34), Zhongwan (Rn 12), Quimen (Lr 14)

2. Nedves meleg a májban és az epehólyagban

Főbb tünetek: a has felső részének jobb oldalán hirtelen jelentkező, kitartó fájdalom, amely nyomásra erősödik, a fájdalom kisugárzik a hátra, keserű íz a szájban, torokszárazság, anorexia, hidegrázás, láz, sárgaság, sárga, zavaros vizelet, székrekedés.

Kezelendő pontok: Danshu (B 19), Riyue (G 24), Dannangxue (Ex-Le 6), Zhiyang (Du 9).

A külső szemzugból indul, és kezdeti nyomvonala kétfelé halad tovább: az egyik része kívül, a másik, pedig belül. Először zegzugos pályát ír le a fej oldalsó részén, megkerüli a fület, és a vállhoz érkezik, kívülről leszáll a hónaljhoz, végigmegy a mellkas oldalán, és a csípő közelében áll meg. A meridián belső vonala keresztezi az arcot, a nyakat, a mellkast, a májat, majd megérkezik az epehólyaghoz, még lejjebb megy, majd a csípő közelében tör a felszínre, ahol a másik, felszíni meridián résszel egyesül. Az immár egyesült meridián végigfut a láb külső oldalán, majd a bokánál még egyszer két irányt vesz egyik ága a nagylábujj végéhez fut le (ahol a máj meridiánnal egyesül), a másik ága, pedig a negyedik lábujj végénél fejezi be útját.

Az energiahiány következtében a szem könnyen elfárad, az alsó végtagokban lelassul a vérkeringés, és az egész szervezet legyengül. A zsírok lebontása nehezebben megy, székrekedés vagy hasmenés esete áll fenn, idegfájás alakul ki, a zsírszövet megvastagszik, vagyis az elhízás veszélye nagyobb lesz, ugyanakkor étvágytalanság és vérszegénység is létrejöhet, valamint a gyomorsav túlzott termelődése lesz a jellemző. Pszichológiai szempontból az energia hiánya túlzott érzékenységhez, lehangoltsághoz és határozatlansághoz vezet.

Az energiatöbblet álmatlanságot okoz, az erek és a mellkas területén feszítő érzés tapasztalható, vállfájdalom lép fel, a fej elnehezül, mandulagyulladás veszi kezdetét, levegőnyelés kellemetlen érzése jöhet létre, a bőr, pedig besárgul. Az energiatöbbletben szenvedők gyakran éreznek általános fáradtságot.

Az epehólyag meridián felelős a szervezet tápanyag ellátásért, egyensúlyba hozza az energiát a külső (nyál, gyomornedv, epe) és a belső elválasztás (hormonok) segítségével.

Ezerjófű (Százforintosfű, földepe, kisezerjófű. Centaurium minus Much.)

Keskenylevelű ezerjófű. Centaurium uliginosum Beck. Csinos ezerjófű. Centaurium pulchellum Druce.

A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó egy- vagy kétéves növények. A hazánkban termő mindhárom fajtája gyógynövény. Közülük a kisezerjófű fordul elő a leggyakrabban.

A kisezerjófű ritkás tölgyesekben, erdőirtásokban, réteken terem. Szára 30-50 cm magas, egyenes, 2-3 mm vastag, csak a virágzatban elágazó. Tőlevelei rózsában állnak, fordított, keskeny tojásdadok, 3-4 cm hosszúak. Szárlevelei keresztben átellenesen állnak, hosszúkás tojásdadok, 3-6 cm hosszúak, hegyesek, épszélűek, ülők. Virágzata sátorozó bogernyő, pártája élénk rózsaszínű, 5 karéja szétterülten álló, júniustól augusztusig virágzik.

A keskenylevelű ezerjófű szárazabb réteken terem, az előbbinél alacsonyabb termetű, levelei keskenyek, szálasak, élükön érdes szőrűek.

A csinos ezerjófű lápos réteken terem, csupán kb. 10 cm magas, már az alján elágazó szárú, levelei tojásdadok.

Az ezerjófüvek föld feletti részét kell gyűjteni, üdén, virágzáskor. A füvet már a gyűjtésnél 1-2 maroknyi csokrokba kell kötni. Kötözésre a saját szárát kell felhasználni. Szigorúan árnyékos helyen kell a füvet megszárítani, mert napfény hatására elveszíti a színét. A kötegeket felbontva - egymás mellé kell elhelyezni a szárítás idejére, majd megszáradásuk után újrakötegelni. A kötegek felaggatva is száríthatók, de a növényeket naponta úgy kell átrendezni, hogy a belső részek kívülre is kerülhessenek. Ha az átrendezést elmulasztjuk, a csokrok közepe befülled. Az átrendezgetést a növény teljes megszáradásáig folytatni kell.

Kb. 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg drog.

Az ezerjófű drog (Centaurai herba) szagtalan, rendkívül keserű ízű. Tartalmaz: 3% eritaurin keserű glikozidát, gyantát, viaszt, illóolajat, nikotinsavat, oleanolsavat stb.

Az ezerjófüvet magában vagy teakeverékekben étvágyjavítónak, emésztést serkentőül, epeműködést előmozdítónak, vértisztítóul, továbbá bélrenyheség és májbántalmak ellen használják.

Az ezerjófű latin centaurium neve a görög Kentaurion szóból ered. A monda szerint Chiron kentaur fedezte fel az ősi időkben sebgyógyító hatását. A magyar népi orvoslás is sebgyógyítóként tartja számon. Ezt a népi tapasztalatot örökíti meg Arany János: „Mint a gímszarvas, kit vadász sérte nyíllal, Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival. Fut kies pataknak enyhítő vizére, És ezerjófüvet tépni a sebére." (Teája valóban elősegíti, gyorsítja a sebgyógyulást.) Hippokratész, Arisztotelész és utódaik, minden későbbi nagy természetgyógyász dicsőíti ezt a növényt.

Keserűsége miatt magyar népi neve „epefű", „földepe" is. A népi orvoslás leginkább gyomorégés, gyomorgörcs, emésztési zavarok, étvágytalanság, teltségérzés, hányinger, fogyás (tehát idült gyomorhurut) ellen alkalmazza.

A föld feletti része, a herba, a drog, értékes keserűanyagot tartalmaz, amelynek fő alkotórésze genciopikrin és eritrotaurin. Tonizáló hatása van, már a száj nyálkahártyájával érintkezve fokozza a kórosan csökkent gyomornedv elválasztást, a renyhe gyomrot összehúzódásra ösztökéli, mozgását serkenti, javítja, fokozza az étvágyat, szabályozza a hasnyálmirigy-, a máj- és az epeműködést, gátolja az erjedést, megszünteti a gyomor- és bélgáz pangást, a székrekedést, fokozza az elégtelen gyomorsav- kiválasztást. Az egész gyomor- és béltevékenységet áthangolja. Gyógynövénykönyveink is „gyomorerősítőként", gyomor-, bél-, máj- és epebántalmak ellen ajánlják.

Étvágyjavítóként 1 mokkáskanálnyi drogot 1 vagy 2 deci vízzel leforrázunk. 15 perc múlva leszűrjük. Fél órával étkezések előtt fogyasszunk el jó néhány korty vagy akár egy deci teát. Teakeverékekben a fenti javallatok alapján éljünk vele.

Fejes saláta (Lactuca sativa)

Vasban, káliumban, kalciumban, magnéziumban gazdag, nyugtató, bőrpuhító, enyhén vágykeltő hatású.

A saláta legértékesebb hatóanyaga a levelek tejnedve, de többnyire a salátalevelet és a magokból őrölt port használják.

Egyéves termesztett konyhakerti növény, főgyökere kissé elágazó és hajszálgyökerek tömkelege nő ki belőle. Ebből fejlődik ki a széles, csupasz, egymásra boruló levelekből álló rozetta. A levelek formája a saláta fajtájától is függ.

A virágos szára rozettából nő ki, a növény sárga csöves virágokból álló fészkes virágzatot növeszt. A saláta (lactuca) név számos termesztett egynyári vagy kétéves salátafajtát jelöl, amelyeket elsősorban étkezési célra termelnek.

A leveleket a virágszár megjelenése és a keserű tejnedv kiválasztódása előtt kell leszedni.

A friss saláta fogyasztása vérszegénység, idegesség és székrekedés esetén hatásos, vérnyomást csökkentő tulajdonsága is ismert. A friss lé, a levelekből készült főzet és forrázat, a magokból őrölt por hatása megegyezik a friss salátáéval, de köhögés, asztma és reumatikus fájdalmak enyhítésére alkalmas. A levelekből készült borogatás a mellkasra helyezve csökkenti a köhögést. Lágyítja a nagy furunkulusokat. A növény főzetével az arc lemosását javasolják kivörösödött bőresetén. Ugyanebből a célból égési sérülésekre is alkalmazható a levelekből készült pép.

A konyhában nyersen és főve egyaránt használt zöldségféle.

A levelekből és a szárból kinyerhető a tejnedv, amiből napon megszárítva nyugtató és görcsoldó hatású gyanta lesz. Ha a saláta főzővizéből a náthás gyermeket megitatjuk, éjszaka könnyebben lélegzik, és az álmatlanságot is elűzi.