vérnyomás
| ||||||||
|
Általános jellemzése
Címszavai:
A koronacsakra a csakrarendszer hetedik síkja, és azt jelenti, amit a mi kultúránk a „hetedik mennyországnak" nevez. Az abszolút szabadság tudati állapotát jelképezi. Ezen a síkon az ember már felszabadult, mivel nem értékel már morálisan. G. I. Gurgyejev örmény tanító hangsúlyozta, hogy a morális elvárások ítélkezéshez vezetnek, amelyek viszont az életünket, megnehezítő konfliktusokat szülnek. A koronacsakra síkján már magunk mögött hagyjuk ezeket az értékeléseket és ítélkezéseket, ezzel, pedig a Paradicsomba jutunk, mivel a Paradicsom olyan szellemi állapot, ahol nem különböztetjük meg a jót és a rosszat. Azzal, hogy az ember evett a tudás fájának gyümölcséből, a dualitás világába került, és elveszítette a Paradicsomot. A koronacsakra szintjén feloldódik ez a dualitás, és elérjük a teljes szabadságot. A koronacsakra arra tanít meg, hogy annál könnyebb az életünk, minél több ítélkezést hagyunk el, és minél magasabb a tudatunk szintje. A koronacsakra a legmagasabban fejlett tudatot szimbolizálja. Tekinthetjük Brahma, a Teremtő székhelyének is. A kortárs ezotéria a koronacsakra síkját az univerzális tudat síkjának tekinti. Ez olyan sík, amelyet csak nagyon kevés ember ér el. A buddhista felfogás szerint mégis minden ember – sok-sok élet után – eléri egyszer ezt a szintet. Annak ellenére, hogy ehhez a síkhoz már nem tartoznak képek, mégis vannak rá vonatkozó képi ábrázolások, mint amilyen például a szentek glóriája. Ezt a nyitott koronacsakra sugárzásának tekinthetjük. Olvasgassa a szentek életét, hogy ráhangolódjon erre a síkra. A szentek messze előttünk járó archetipikus alakok, akiknek viszont emberi gyengeségeik is vannak. Erre a kettősségre a buddhisták azt mondják: Mindenkiben ott van a buddha-természet, de csak az igazi buddhák tudnak erről, és úgy is cselekednek. Ez a legmagasabb sík engem Nietzsche Übermensch-ére emlékeztet. Arra az emberre, aki önmaga ura, és a magasabb akaratot követi. Aki halálakor a legfelső csakrán keresztül hagyja el a testét, az a Védák és más szent iratok szerint rálép arra az útra, „ahonnan nincs visszatérés". Ez azt jelenti, hogy kiszabadul a születés és halál körforgásából. A szufik azt mondják, hogy a korona- és a homlokcsakra a belső fény székhelye, amely a legfelső csakrában ragyog teljes fényében. A Korán szerint a középkori iszlám misztikusok a létezést fénynek tekintették. Felfogásuk szerint az agy igen sok fényt sugároz ki. Ez az elgondolás a kereszténységben, mint a glória fogalma és ábrázolása jelenik meg. A koronacsakra minden kultúrában azzal a fénnyel függ össze, amely egyszerre rezgés és anyag. Ezt a fénysíkot mindenkinek egyedül kell elérnie. Még a tekintélyt igen tisztelő klasszikus jógatanítások is azt hangsúlyozzák, hogy egyetlen mester sem juttathat el arra a szintre, ahol a szellem és az anyag összekapcsolódik. Az indiai felfogás szerint a koronacsakrában Prakriti, az ősanyag, eggyéolvad Purushával, a szellemmel. Az, hogy a koronacsakra szintjén az anyag és a szellem eggyé válik, azt jelenti, hogy az anyag, engedelmeskedik a szellemnek. Ezen a szinten tehát az ember szellemi erejével uralja az anyagot, így a saját testét is. Elméletileg ezen a síkon az ember már mestere saját gondolatainak, érzéseinek és testének. Feladatait minden energiáját mozgósítva oldja meg, mégis nyugodt és békés marad. Összefoglalva: a koronacsakra szintjén már nem félünk, felelősséget vállalunk a saját életünkért, és megbízunk belső hangunkban, intuíciónkban.
A koronacsakra fiziológiája
A tobozmirigy (epifizis) a hipotalamusz felett és mögött található. Viszonylag ismeretlen és kevésbé kutatott mirigy, amely idős korban elmeszesedik. A hipofízis mellett az epifízis az emberi test második olyan mirigye, amelynek sok életfontosságú funkciója van. René Descartes (1596-1650) a tobozmirigyet a lélek székhelyének tekintette. Az állatoknál ez az endokrin mirigy szorosan összefügg a szexualitással, mivel a periodikus szexuális aktivitást irányítja. Egyben fénymérőként, belső óraként és naptárként is működik. Azzal, hogy a melatonint a véredényekbe üríti, az epifízis minden testi funkcióban részt vesz. Többek között a szaporodást, a testi növekvést, a testhőmérsékletet és az alvási ritmust is szabályozza. Ezen kívül még a vérnyomást, a motoros aktivitást, az immunrendszert, a hangulatot és a daganatok növekedését is. A jelenlegi kutatások alapján a tobozmirigy a tájékozódási képességgel is összefügg, mivel reagál az elektromágneses mezőkre. Segítségével találjuk meg a különleges erőhelyeket, és megérezzük, hogy hol vannak számunkra kedvező és zavaró (földsugárzások) rezgések. A legújabb kutatási eredmények szerint a téli depresszió a melatonin túltermelésre vezethető vissza, aminek a sötétség az oka. Emiatt hajlamosak depresszióra azok is, akik éjjel dolgoznak. Feltételezhető, hogy a hálózati áram elektromos mezőinek alacsony frekvenciája csökkenti az éjjeli melatonin termelést. A melatonint újabban csodadrognak is tartják, amely vegyileg képes tágítani a tudatot. Németországban betiltották a melatonin tartalmú készítményeket, az USA-ban viszont nagy mennyiségben adják el. Erősen kétlem, hogy kémiailag, vagyis tisztán anyagi úton el lehetne érni a legmagasabb tudatállapotot. A melatonint azért is szedik, hogy sejtnövekedést, serkentő hatását kihasználva, lassítsák az öregedési folyamatokat. Ezzel sajnos a rák kockázata is jelentősen megnő, mivel a sejtnövekedés könnyen elfajulhat. Manapság az öregedési folyamatot úgy képzelik el, hogy a melatonin termelés fokozatosan csökken. Eddig még nem bizonyították be – kivéve az egér-kísérleteket –, hogy a melatonin meg tudja állítani az öregedési folyamatot. A koronacsakra a legmagasabb rendű csakra. Egységet hoz létre, illetve túllép a dualitáson. Ez a hozzátartozó belső elválasztású mirigyen is leképeződik. A tobozmirigy az egyetlen belső elválasztású mirigy, amely csak egy részből áll, és amelynek – legalábbis eddig – csak egy hormonja ismert. Az összes többi belső elválasztású mirigy több részből áll, és többféle hormont termel.
Aromás illatú kétlaki kúszónövény. Virágai élénk rózsaszínűek, bogyótermése piros. Fás, csavarodó szára sötét színű, kúszó indái elérhetik a 10-15 m-t is. Májustól júniusig virágzik, bogyói ősszel érnek be. Ezt a kínaiak afrodiziákumként tartják számon. Jól trágyázott, laza, humuszos földre, szélvédett, jól árnyékolható helyre van szüksége. Szaporíthatjuk magról vagy hajtatással. A kúszómagnólia bogyójának (Fructus schizandrae) fontos hatóanyagai vannak. Ezek erősítik az immunrendszert, növelik a szervezet oxigénfelvételét ezen, keresztül a sejtek energiaellátását. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásukon keresztül elősegítik a jó közérzet kialakulását, javítják a fizikai és szellemi teljesítőképességet, javítják a kedélyállapotot. A teljes növény kivonata szabályozza a vérnyomást, lassítja az öregedési folyamatokat.
Hatásai: Immunrendszer erősítő, vizelethajtó, értágító, vírusölő.
Javaslatok: Életerő (chi) fokozása A lemezes csüdfű egy klasszikus energiaerősítő szer, talán még a ginzengnél is jobb a fiatal szervezet számára. Kínában úgy tartják, hogy melegít és erősíti a testet, és segít a szervezetnek a külső körülményekhez, különösen a hideghez való alkalmazkodásban. A lemezes csüdfű növeli az immunrendszer ellenállóerejét, és javítja a fizikai állóképességet. Sportolók számára ideális gyógynövény.
Izzadás Jóllehet értágító hatású szer, ami azt jelenti, hogy arra ösztönzi a vért, hogy a felszín felé folyjon, a lemezes csüdfű jól alkalmazható túlzott izzadás (beleértve az éjszaki izzadást is) ellen. Jól használható folyadék-visszatartás csökkentésére és szomjúság ellen.
Bár nem az akut betegségek ellenszere, a lemezes csüdfű hasznos gyógyszer vírusos fertőzések, például a meghűlés ellen.
Vértápláló Kutatások kimutatták, hogy a lemezes csüdfű csökkenti a vérnyomást, és vérszegénység kezelésére alkalmas. Vérpezsdítő szerként gyakran a kínai angyalgyökérrel keverik össze. Gyógyítja a méhsüllyedést, és jótékonyan hat a méhen belüli vérzésre.
Figyelmeztetések és ellenjavallatok: Bőrbetegségben szenvedők ne használják!
Körülbelül 1/2 m magas növény, melynek a szára végén foglal helyet a füzérvirágzat. A virágok ibolyakék színűek. Nálunk termesztik. Gyűjtjük az egész virágot és olaját (flos és oleum lavandulae). Hatóanyaga: cseranyag, glycosida, saponin, illóolaj:
Olaja (naponta 5-6 cseppet cukorral) az emésztést és étvágyat előmozdítja, rosszullétet és fejfájást szüntet, ha az a gyomortól származott. Hisztériának kitűnő gyógyszere. Olaját alkoholban oldva (1:10) szédülés, fejfájás eseteiben bedörzsölő szernek is használjuk. Reumánál és csúznál a fürdővízbe csöppentenek Antiparasitikus hatása van. A virág a füstölőkeverékek és növényi fürdők állandó alkotórésze; a háziasszonyok kellemes illata miatt szívesen helyezik ruhaszekrényeikbe a molyok távoltartása céljából is. Terpentinnel, borókaolajjal és rozmaringolajjal keverve a levendulaolaj a bedörzsölő szerek állandó alkotórésze. Az illatszergyártásban is fontos szerepe van.
|
||||||||
A koronacsakra rövid áttekintése
Kúszómagnólia, boglárfolyondár Schisandra chinensis
A lemezes csüdfű hatékonyan serkenti az immunrendszert, fokozza az ellenálló képességet és kitartást. Továbbá növeli a szervezet meghűléssel szembeni ellenállását is.
Vírusos fertőzések
Levendula, szagos (Lavandula spica)
Enyhe, idegrendszerre ható szer. A levendula virága görcscsillapító, erjedést megakadályozó, felfúvódást szüntető, vízzel készült forrázata ideges szívdobogást, vérnyomást csökkent, migrént szüntet, szédülést, ájulást, ideggyöngeséget, melankóliát gyógyít, ezen kívül vizelethajtó is. Ezen, betegségekre a virágból alkoholos kivonatot szoktak készíteni. Külső sérülés folytán előállott daganatot és véraláfutást a főzetből készült borogatással eloszlathatunk.